A betegszoba

A beteg ágya mellett ne üljünk szomorú arccal
A betegszoba
A nő, mint háziorvos "Mindenki tudja, hogy az a szoba, ahol a beteg ember fekszik, különös gondozást igényel. Ez annál nehezebb, mert a beteget nem szabad állandó takarítással zavarni, viszont a szobának már egészségi szempontból is fokozottan tisztának kell lenni. Ha a
betegség hosszadalmas, úgy erre formálisan be kell rendezkedni. Legelsösorban minden fölösleges bútordarabot ki kell vinni. A túlzsúfolt szobában ugyanis soha sincs elég levegő. Azok a bútorok, amelyek mégis a szobában maradnak, úgy legyenek elhelyezve, hogy a betegtől a napfényt és friss levegőt el ne zárják, tisztántartásuk lehetőleg könnyen menjen. A betegszobába mindig csak kicsi szőnyegeket rakjunk le, melyeket könnyen fölvehetünk s künn seperhetünk le. A betegszobában semmiesetre
sem szabad porolni. A padlótörlést, törülgetést óvatos, lassú mozdulatokkal kell végezni, hogy munkaközben a por fel ne szálljon. Ha a bútor minősége megengedi, legcélszerűbb nyirkos törlőruhát használni.
Tehát minden vonalon csend és nyugalom. Sok személy ne tartózkodjék egy és ugyanazon időben a betegszobában, de ha ez néha mégis elkerülhetetlen, a vendégek távozása után azonnal szellőztessük ki a szobát.
A környezet mindig derült arcot mutasson a beteg előtt. Kisírt szemek, vagy aggódó tekintetek nagy rombolást vihetnek véghez a beteg közérzetében. ...
"(Forrás: https://epa.oszk.hu/04300/04332/00014/pdf/EPA04332_parisi_divat_1927_22_19_julius_01.pdf)