Reggeli a milánói székegyház tetején

Reggeli a milánói székegyház tetején "A milánói székesegyház egyik legszebb remeke a középkori góth építészetnek. Mind az egésznek nagyszerű kivitele, mind az egyesrészletek - karcsú tornyocskák, czifra párkányzatok - művészi diszitései Európa legelső egyházai sorába emelik e colossalis templomot. Magasságra nézve pedig a híres kölni dómmal vetélkedik ; tetejéről, hova több száz toronylépcsőn juthatni föl: felséges kilátás esik Felső-Olaszhonra. Tövében a pompás város palotái ragyognak, távolabb a falvak és városoktól tarkázott, alárohanó folyamoktól át meg át hasított lombard síkság terül, le egész a Bőig, mig észak felül a nagyszerű schweitzi havasok fehér tetői csillognak elő a láthatár kék ködéből; e mellett a legforróbb nyári napokban is itt a magasságban folyton enyhe hüs szellő lengedez a hegyek felől, mig alant a város falai közt a fülledt tikkasztó hévséget alig állhatja ki a mell.
A most lefolyt háború alkalmával, midőn Napóleon császár a magentai harcz után Majland birtokába jutott: csapatonként tódultak a kiváncsi fürge franeziák a milánói doni tetejére a gyönyörű kilátást élvezendők. Különösen sokan jöttek reggel, hogy a nap felköltét innen bámulhassák.
A magányhoz szokott toronyőrt boszontotta a sok zaklatás, valamit gondolt tehát:
azon ötlete jött, hogy a sűrű látogatásokból - ha már úgy sem maradnak el - jó lenne legalább a csekély borravalókon kiviil valami jelentékenyebb hasznot húzni. Bort, pezsgőt vitetett tehát föl, s hideg étkeket, - asztalokat teritetett: szóval a templom tetején vendéglőt rendezett. S minden látogató már csak a h ireért is ürített ki legalább egy ital borocskát, vagy csemegézett egyet a dóm tetején.
Egy ily regeliző társaságon ábrázol képünk is. Gondolható hogy az eredeti ötlet jó
formán megtölté a toronyőr zsebeit; mert később aztán a dolognak Ilire futamodván, a magasbani étkezés szintén divattá vált: s főrangú olasz hölgyek itt vendégelék meg a franczia sereg sebesült harczosait."(Forrás: https://epa.oszk.hu/04200/04237/00011/pdf/EPA04237_kepes_ujsag_1859_11.pdf)