4-ik Béla visszatérése

4-ik Béla visszatérése "Mai képünk azon pillanatot ábrázolja, midőn a járatlan utakon egy erdőszélből
bukkan ki, s a hullákon lakomázó ragadozók alig akarnak elröpenni, mintha kérdenék ki háborítja nyugalmunkat azon országban, hol néhány év óta csak farkas és holló lakik?
Nem a megdöbbenő embert; hanem a bánatos királyt látjuk, ki nemzetének szerencsétlenségét látja. Nem jut eszébe a trón, a világi életnek legmagasabb polcza, - mellében az a szív dobog, mely megérzi, hogy a magyarok vére megfogyott, ámbár
tudja, hogy a más világon nem éri vád, hogy e drága vért ö fogyasztotta volna el hiú ábrándokért.
Nem az a király volt, ki diadalutban járja meg az országot, és megérkezte előtt kitódul elébe a nép; neki az a szerep jutott, hogy első merjen végig menni a kipusztult
hazán, s a rengetegekben bujdoklókat példájával bátorítsa; merjenek kimenni oda, hova a király is elmegy : fölépíteni a hazát.
A példa nem maradt sikertelen, a honfiak újra öszszescreglénck, és a nagy királyt segiték nehéz munkájában, és nem hálálhatták meg szebben a királyt, mint midőn azt mondák: hogy 4-ik Béla Magyarországot újra alapitá."(Forrás: https://epa.oszk.hu/04200/04237/00020/pdf/EPA04237_kepes_ujsag_1859_20.pdf)