A párisi érsek az utólsó szentséget adja föl B. Jerome herczegnek

A párisi érsek az utólsó szentséget adja föl B. Jerome herczegnek "Bonaparte Jeromos, Vestphália exkirálya, I. Napóleon legfiatalabb testvére, született
Ajaccioban 1784 nov. 15-n.
Eleinte a tengerészeire adta magát, a haitii expeditioban az angoloktól üldöztetve Észak-Amerikába menekült, hol néhány évig tartózkodott s 1803 táján Baltimorcban Patterson nevű kereskedő leányát nőül vette. 1805-ben ismét Francziaországba ment s 250 genuai foglyot kiszabadítva az algíri bey kezei közül, tengerészeti pályáját ezzel bevégzé. Ezután Vandammeval együtt a 10-ik hadtest parancsnoka volt Sleziában, jan. 6-kán Boroszlóba bevonult s jun. 25-kén Glatz elfoglalásánál jelen volt. A tilsiti békekötés következtében 1807. az újból alakított vestfaliai királyságot nyerő. Napóleon, ki az amerikai növeli házasságát megsemmisítő, Sófia Dorottya würtembergi herczcgnővel házasitá össze, s nov. 15-kcn királylyá kiáltatta ki. 1808-ban jan. 1-jén Kasselben a rendek hódolatát elfogadá - s azután a német földön mint
egy keleti satrapa élt. Pénzpazarlás s szerelmi kalandok jellegzik uralkodását. Financziája napról napra roszabb lábra jutott s népszerűsége mindinkább fogyott. Az akkor fölébredtnémet hazafiul mozgalom itt tehát annál inkább jó földre talált, de akissé elhamarkodott 8 roszul szervezett fölkelés nem sikerült."(Forrás: https://epa.oszk.hu/04200/04237/00051/pdf/EPA04237_kepes_ujsag_1860_1_16.pdf)