Zielinski Szilárd mellszobra

Zielinski Szilárd mellszobra

Budapest, XI. kerület, Budafoki út 4., A BME szoborparkjában áll.Felállítás: 1994 Neszták Béla (2009.01.19. 10:03): "Egyszerű szögletes talpazaton bronz mellszobor. Felirat: Dr.ZIELINSZKY/SZILÁRD/1860-1924" | TundeK62 (2011.08.14. 01:07): "1860. május 1-jén született Mátészalkán. Apja Stanislaus Zieliñski, politikai okokból Magyarországra menekült lengyel nemesember volt, anyja Böhm Terézia. Tanulmányait a Budai Főreáltanodában, majd Pesten, a m. kir. József-Műegyetemen végezte, majd 1888-ig állami ösztöndíjjal Németországban, Angliában és Franciaországban tanult, illetve Párizsban dolgozott az Eiffel-cégnél. 1889-től mérnöki irodát nyitott Budapesten, és elsősorban hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott. Ekkoriban még főleg vasszerkezeteket alkalmazott. 1897-től tanár a Műegyetemen.", A XIX. sz. második felében London, New York, Chicago és Párizs metróépítési lázban égtek, 1897-re Zielinski Szilárd is megalkotta a budapesti "Magyar Metropol Vasút" tervét. Meghatározta az észak-déli és a keleti-nyugati főirányokat is. Így a mérnökök közt ő volt az első, aki metróhálózati építési tervekért doktori címet kapott. Miután megismerte François Hennebique francia mérnök vasbetonépítésre vonatkozó szabadalmát mérnöki munkájában az országban elsőként szorgalmazta a vasbeton szerkezetek alkalmazását. Kezdetben francia tervek alapján és francia munkások alkalmazásával dolgozott, majd nem sokkal később már saját tervek és szegedi munkások segítségével függetlenítette magát. " Mérnöki munkássága mellett sok éven át küzdött a Mérnöki Kamara megalakításáért. Erre vonatkozó első javaslatát még 1900-ban nyújtotta be, de egészen 1923-ig kellett várnia, amíg a Mérnöki Kamara, illetve nem sokkal később a Budapesti Mérnöki Kamara megalakulhatott. Utóbbinak ő lett az első elnöke a március 8-ai megalapítástól április 24-én bekövetkezett haláláig.", Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zielinski_Szil%C3%A1rd

#emberábrázolás#szobor#bronz#mészkő#Zielinski Szilárd (1860-1924)
Forrás
Köztérkép
Kapcsolódó
Megtekintés a DKA oldalán