Batthyány Kázmér-mellszobor

Baranya vármegye, Siklós, Várkert, A szobor közvetlenül a vár fala mellett,
az egykori várárokban lett felállítva.Avatás: 1971. június 13. ATTILA SISKOVITS (2010.07.08. 14:48): A siklósi vár a XVIII.-XIX. században a Batthyány család uradalmi központja volt. A vár birtokosa Batthyány Kázmér volt, aki (a szabadságharc előtt) önként szabadította fel jobbágyait.Batthyány Kázmérnak, az első független magyar kormány külügyminiszterének Franciaországból hazahozott hamvait 1987-ben a várkápolnában helyezték el. A vár egykori urának, a haladó gondolkodású politikusnak, Batthyány Kázmérnak portrészobra 2 méter magas, karcsú oszlop csúcsán látható. | Ády (2020.11.25. 16:29): "...Siklóson, a híres végvár történelmi falai között, vasárnap rendezték meg - immár a nyolcadik alkalommal - a népünnepély jellegű várfesztivált és a hozzá kapcsolódó országos fúvószenekari találkozót.A fesztiválok szép hagyománya, hogy minden alkalommal egy-egy új szobrot avatnak, a község valamelyik közterén, parkjában. Az idén Batthyány Kázmérnak, Siklós hajdani földesurának állítottak szobrot, aki önként és elsőként szabadította fel a jobbágyait. Az 1848-1849-es szabadságharc idején Baranya vármegye főispánja volt, majd kormánybiztos lett, később pedig Kossuth külügyminiszternek nevezte ki. A szabadságharc bukása után száműzöttként halt meg Párizsban. A vár sziklakertjében elhelyezett kőszobrot - Csikszentmihályi Róbert fiatal szentendrei szobrász alkotását - a művész jelenlétében dr. Sárosi Mátyás, a nagyközség tanácsának elnöke leplezte le."Alkotó művéről "...A siklósi megbízatással kapcsolatban az» kérdeztük tőle, mit tudott Batthyány Kázmérról, hogyan állt neki a feladatnak, hogyan vélekedik róla ma, amikor a szobor elkészült.- Siklóshoz, noha többször jártam ott, különösebb szálak nem fűztek. Batthyány Kázmérról sem tudtam azelőtt semmit, bevallom. De csodálom Siklóst, azt a művészetszerető légkört, ami már eddig is rangossá tette ezt a helyet, s amikor megismerkedtem Batthyány életével, már nemcsak hiteles arcvonásait, hanem az ő típusát, a szép, finomjellemű, nemes, érző embert is ábrázolni akartam. Úgy érzem, megvalósítottam, amit szerettem volna. A történelmi téma úgy jött a segítségemre, hogy formai alapgondolattá lett: a gallér-motívum révén.Szólnom kell a szobor helyéről: ennél ideálisabbat elgondolni sem lehetne. Ha a szobor jól sikerült, akkor azt részben éppen kitűzött helye inspirálta." Források: 1Magyar Hírlap, 1971. június 14. hétfő (4. évfolyam, 164. szám) címlap2Dunántúli Napló, 1971. június 13. (28. évfolyam, 127-152. szám) 5. o. https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1971_06/?pg=104&layout=s