Országház - képviselőházi társalgó: Építőművészet (1) - Steindl Imre

Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér 1-3., A kupolacsarnok felöl belépve a társalgóba, a sorban - jobb kéz felöl - az első pár belső alakja, Nem köztéri: Egyéb intézmény területeFelállítás: 1900 Göröntsér Vera (2011.05.23. 23:58): Az Országház építésének története olvasható az Országház szobrai gyűjtemény műlapjain. Új csoportja a belső szobroknak az a sorozat, ami a korabeli mesterségek, foglalkozások megörökítését célozza.A sorozat 88 tagból áll. Bemutatásuk nem könnyű, mert az egyéni tulajdonságokon kívül gyakorlatilag át kell tekintetni az Országház felépítését, beosztását. Ezt próbálja szemléltetni az utolsó kép - az Országház alaprajzával, ill. a jelölésekkel. A mesterségek szobrai a kupolacsarnok két oldalán lévő két társalgóban, ill. az azokat körülvevő folyosók falain lettek elhelyezve." Elsőként az Építőművészet ill. annak három eleme közül a leginkább idevágót választottam ki, mivel az nem másnak, mint Steindl Imrének arcvonásait viseli - míg kezében éppen fő műve, az Országház tervrajzát tartja.", Az ő alakja, szerepe, munkássága ismert, azaz a kapcsolt műlapon leírtak bemutatják.A mesterségek szobrai kapcsán érdemes talán röviden megemlíteni történetüket. Sok vita keringett körülöttük. Steindl Imre igen jó kapcsolatot ápolt Zsolnay Vilmossal, akit megbízott a belső szobrok elkészítésével. A Zsolnay gyárban akkor dolgozták ki a pirogránit nevű anyagot, ami kedvező tulajdonságokkal rendelkezik (idő- és hőálló) és előállítása olcsó. Így Zsolnay jó árat tudott kalkulálni a nagy számú szobor előállításához. Vita volt - talán van és lesz is - a szobrok művészi értékét illetően is. Állítások szerint kevésről mondható el, hogy igazán értékes alkotás, míg alkotóik - néhány kivételtől eltekintve - sem kifejezetten a korabeli élgárda soraiból kerültek ki. Mindezen felül megkérdőjelezték az egyes bemutatott mesterségek ábrázolása - egyáltalán azok kiválasztásának - realitását is.A forrásként használt könyv összefoglalója szerint: " ... Magyarország története egy fontos korszakának a lenyomata... ilyennek képzelte az 1890-es években a közfelfogás.", " A maga módján hiteles korrajz - a millenniumról.",Adalék: a társalgókban elhelyezett szobrok magassága 120 cm, míg a folyosókon láthatóké 145 cm." Forrásként - úgy a szobrok beazonosításához, mind a mesterségek jellemzőinek leírásához, de a történeti áttekintéshez is - a felállítás évét is ideértve - túlnyomórészt Búza Péter-Gadányi György szerzőpáros A mesterség dicsérete című könyvét használom."