Országház - nyugati homlokzat: Vencel
Budapest, V. kerület, Pesti alsó rakpart 11., A főemeletsor felett, az árkádívek indulásánál, balról az ötödik szobor.Felállítás: 1905 ATTILA SISKOVITS (2011.06.21. 21:42): "III. András váratlan halála után többen bejelentették igényüket a magyar trónra. A legnagyobb külföldi támogatottságot élvező jelölt a nápolyi Anjou családból származó Caroberto, a későbbi Károly Róbert magyar király volt. Károly Róbert élvezte a Szentszék támogatását és III. András halálakor már trónkövetelőként Magyarországon tartózkodott, így élve a lehetőséggel 1301 tavaszán Esztergomban Bicskei Gergely választott érsekkel királlyá koronáztatta magát. A magyar urak azonban tartottak a pápai befolyás erősödésétől, nem ismerték el az alkalmi koronával történt koronázást és 1301 májusában a budai királyválasztó országgyűlésen Vencelt választották királynak. Van olyan nézet is, hogy a magyar koronát először II. Vencelnek ajánlották fel, de ő ezt nem fogadta el, és fiát ajánlotta maga helyett. Vencel országon belüli támogatottsága lényegesen nagyobb volt, mint Károly Róberté, néhány délvidéki főúron és Bicskei Gergelyen kívül a magyar politikai élet szinte minden szereplője - beleértve a tartományurakat is - Vencel királyságát támogatta. 1301. augusztus 27-én Székesfehérvárott János kalocsai érsek a Szent Koronával királlyá koronázta Vencelt, aki magyar királyként - az országban akkor népszerű - László nevet vette fel. Károly Róbert tavaszi koronázásához hasonlóan Vencelé sem felelt meg a hazai jogszokásoknak, mert nem az esztergomi érsek végezte. 1301 második felére így az országnak két vitatható legitimitású királya is volt, azonban tényleges hatalmat egyikük sem gyakorolt. A kialakult helyzetnek egyedül a tartományurak voltak haszonélvezői, akik alaposan ki is használták a két király küzdelmét."F: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=27595&n=schuro&blog_cim=Vencel%20kir%E1ly%20lemond%E1sa | Aerdna (2014.09.28. 09:40): Az Országház épületében és a külső falakon elhelyezett szobrok a magyar nemzet történelmét mutatják be. A külső falakon elhelyezett alkotások a magyar történelem nagy alakjait és kísérőiket ábrázolják. A szobrok a "száraz realizmus" jegyében kerültek megformálásra."Steindl nemcsak a stílus tekintetében, hanem a szobrok beállításában és történeti hűségükben is egységet követelt: mind frontálisan áll, ruházatuk és fegyverzetük tudományos útbaigazítás alapján, "hiteles" formákkal készült." Az alkotásokat huszonhárom alkotó készítette, de egyéni stílus nem fedezhető fel rajtuk. A szobrok, akárcsak az épület külső burkolata, eredetileg a puha mészkőből készültek, ezért a megrongálódott, hiányos szobrokat újrafaragják, restaurálják.Az Országház épületének főhomlokzata a Duna felé néz. Az épület szobrait úgynevezett "baldachinos szoborkonzolokon" helyezték el az ablakcsoportokat elválasztó falszakaszokon, az épület külső szobrainak többsége itt, a nyugati homlokzaton látható. A nyugati oldalon - a főhomlokzaton - a "magyar uralkodók időrendbe állított szobrai sorakoznak" , Árpád vezér alakjával indul a szobrok sora, és II. József szobra az utolsó a sorban.Vencel - László néven magyar király - szobra a középső homlokzatrész balról számított ötödik alkotása.Vencel királyt a kalocsai érsek koronázta magyar királlyá, így - hasonlóan Károly Róbert koronázásához - vitatható volt törvényes joga a trónra. 1305-ben lemondott a magyar trónról Wittelsbach Ottó javára, "ő maga pedig III. Vencel néven lett cseh király". Források: Gedai István: Magyar uralkodók pénzeiken, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1991. 69. o. Csorba László - Sisa József: Az Országház, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1997. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=509