Zirzen Janka síremléke

Budapest, VIII. kerület, Fiumei út 16., Az alkotás a Kerepesi temető 29/1-es parcellájában található. (29/1-1-39)Felállítás: 1910 Aerdna (2011.09.28. 22:02): Zirzen Janka volt igazgatónőnek szeretett volna síremléket állítani az Erzsébet leányiskola. Az iskola egy fiatal szobrászt kívánt megbízni a feladattal. A Főiskola Bory Jenőt ajánlotta, aki elkészítette a síremlék tervét, amit el is fogadtak (10 ezer koronás költségvetéssel), de a szükséges összeghez a kultuszminisztériumnak is hozzá kellett járulnia 3 ezer koronával. Lipics Elek, Bory osztályfőnöke szerint ez csak úgy volt lehetséges, hogy be kellett adni egy tervet, amit egy bizottság elfogad. Később kiderült, hogy Lipics Telcs Edének szerette volna adni a megbízást. Bory ekkor elvitte tervét Stróbl Alajosnak, majd újabb tervet készített, melyet Stróbl Alajos és Róna József közbenjárására el is fogadtak. Erről a tervről Telcs Ede is elismerően nyilatkozott. A korábbi terv kiállításra került Székesfehérváron, Bory egyik kortársa nagyon elismerően nyilatkozott róla.A síremlék 230 cm-es márványból készült része Zirzen Jankát és egy tanítványát ábrázolja. A síremlék egyéb része műkőből készült. Az alkotás a Kerepesi temető 29/1-es parcellájában látható, és szerepel a védett sírok listáján.Zirzen Janka (1824-1904) magyar pedagógus, a magyar nőnevelés egyik kiemelkedő alakja, 1869-ben az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, majd 1875-től az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett. Trefort Ágoston bízta meg azzal a feladattal, hogy ne csak tanítónőket képezzen. Zirzen Janka külföldi tanulmányútjain képezte magát, és a szakmai ismeretek megszerzése mellett felszereléseket is vásárolt. A tanítóképzéssel párhuzamosan bevezette az iparoktatást is. 1877-ben maga Ferenc József császár is meglátogatta az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért koronás arany érdemkereszttel tüntette ki Zirzen Jankát. Zirzen Janka 1896-ban vonult nyugalomba. Az alkotás gipsz változata (200 cm) a Bory vár kiállításán látható, Székesfehérváron. Források: Magony Imre: Bory Jenő, 57-58. o. Eredeti hivatkozás: MKCS-I-C-I-37/193 (1-11), illetve Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története 4. köt. - Székesfehérvár: Szfv. Vár. Lvt., 1993. 289. p., http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17306.htm