Napóra

Hajdú-Bihar vármegye, Debrecen, Nádor utca 4., A Jost villa déli falán, az emeleti részen látható., Nem köztéri: Egyéb kert, park vagy udvarFelállítás: 1937 TundeK62 (2014.05.16. 22:57): Egy igen érdekes történet következik, ahol nem is annyira a házon látható alkotás, mint inkább az épület a fontos. A kezdőképen látható Napóra 1939-ben készült, a ház építésével egyidejűleg. Jost Ferenc, az építész, aki saját családja számára tervezte, és építtette meg kubista stílusban Debrecen egyik elsőként számon tartott modern épületét. A Napóra fölött egy fülkében Madonna tartja (tartotta) gyermekét.Az épületet valamikor a hetvenes években műemléki védelem alá vették, az előbb ismertetett szempontok miatt. Az 1985-ös, a városról megjelent műemléki kataszterben szerepel a ház. A hetvenes évek vége felé ért ide, erre a pontra a nagyarányú, házgyári lakásépítés. Gyakorlatilag egész városrészeket romboltak le a földig, hogy helyére felépülhessen először a Vénkert, majd itt az Újkerti lakótelep.Ez a ház maradt. De milyen áron? Közvetlenül mellé tízemeletes házat építettek, hogy a Jost-villa tulajdonosai, lakói (az építész leszármazottai) többé ne láthassák a naplementét. Olyan közel épült a nagy ház, hogy az már maga magánlaksértés. A 2000-es évek elején új állapotként, és újabb csavarként a történetben, engedélyt kapott az Új Apostoli Egyház a tulajdonképp egyedüliként megmaradt egyemeletes villa elé, a sarokra, (egy zsebkendőnyi területre) templomépítésre. A közelebbi hátteret nem tudom, de szerintem ez így szerencsés. 2006 óta a református egyház használja a templomot.A családnak természetesen egy idő után kényszerűen mennie kellett. A Jost-villát egy másik kisegyház vásárolta meg. Kik is tudnának akkora jövés, menést elviselni maguk mellett szomszédságnak, mint egy hasonló szervezet?Az épület eredetileg is vakolatlanul állt, tehát az alábbi, szakszerű Napóra leírás két ponton hibás. Az idő behatárolásában, és abban, hogy szerintem eredetileg sem voltak számok a homlokzaton.Nekem is olyan karórám van vagy húsz éve, amelyiken csak apró vonalkák jelzik a számok helyét, és soha nem okozott gondot, hogy tudjam, mennyi az idő. A Napóra esetében az eléje ültetett, és azóta nagyra nőtt fák okozzák a bajt. A 2010-ben készült fotókon szinte nem is látszik az óra. A google térképe jelenleg 2012 márciusi állapot szerint még ott van a fa, de a múlt héten megláttam, hogy kivágták. Nosza, ma el is mentem arrafelé fotózni.Sajnos még egy fát ki kellene vágni, mert délidő környékén sem tudta az időt mutatni, pedig jól láthatóan az árnyékvetője változatlanul megvan. A szobrot talán az épület eredeti tulajdonosai, a család vihette magával; amit teljes mértékben meg tudok érteni.A műlap négy éve készül; ez látszik a 16 ezres sorszámából is. Egy ideig lehetett Napórákat feltölteni, egy ideig nem, és most azt gondoltam, itt az idő a bemutatására. Akkor is, ha köztérképes marad; kit érdekel ez, ebben az esetben? A városban összesen három napórát regisztrált be Keszthelyi Sándor: Napórák Magyarországon című művében. Egyet már évekkel ezelőtt bemutattam, a második ez."Napóra van a D-i homlokzaton 6 m magasban. Vertikális, árnyékvetője csaknem vízszintes. Számlapját 14 darab klinkertéglából kirakott félkör alkotja 2 m-es átmérővel. Középen sugaras napkorong. Óraszámozása jelenleg nincs, de a vakolat lemállása előtt lehetett. A napóra az épülettel egyidős, 1935 körüli."2018-ban végre kivágták az összes fát, ami elvette a fényt a napóra elől. Újabb képek készültek erről. Források: http://www.mek.oszk.hu/00500/00561/html/hajdu.htm