Pour Gyula százados síremléke
Fejér vármegye, Székesfehérvár, Palotai út, Az alkotás a Hosszú temető Szárazrét felé eső részén található.Felállítás: 1916. október Aerdna (2012.03.16. 00:15): Pour Gyula, a székesfehérvári 17-es Magyar Királyi Honvéd Gyalogezred legnépszerűbb, legendás hírű zászlóaljparancsnoka volt. A százados és további két tisztjének, valamint harmincnégy katonájának az életét 1916. szeptember 17-én Kostanjevica közelében egy dolinában oltották ki a becsapódó olasz nehéz gránátok. Ugyanekkor megsebesült még egy tiszt és hatvanöt honvéd is.A parancsnokot először San Daniel-ben (szlovén kisváros, ma Stanjel) temették el sok társával együtt, de hamvait nem sokkal ezután exhumálták, és 1916. októberében Székesfehérváron, a Hosszú temetőben helyezték örök nyugalomra. Pour Gyulát mind a város, mind a 17-es ezred saját halottjának tekintette. A sírhelyet a város biztosította.A Hősök Emléknapján - mely minden év május utolsó vasárnapja - a síremléknél koszorúzást tartanak.Az emlékmű felfogható Székesfehérvár egyik első I. világháborús emlékműveként is, mivel ez volt felállítását tekintve az első a városban, melyet az I. világháborúban elesett katona emlékére, tiszteletére emeltek.A síremlék felirata: Pour Gyula m. kir. honvéd százados Hősi halált halt 1916. szeptember 17-én a comen-i fennsíkon Dicső emlékedet kegyelettel őrzik 17-es bajtársaid.A síremlék fő alkotása egy katona domborműként való megformálása, ez mellett a bal felső sarokban a parancsnokot ábrázoló kisebb domborművet láthatunk. Sajnos egyelőre nem sikerült kiderítenem az alkotó kilétét. A 17-es gyalogezred soraiban szolgált Bory Jenő (1879-1959), és Földes Szabó János (1883-1924) szobrász, elképzelhető, hogy egyikőjük alkotása a síremlék. A feltételezésem azért esett a 17. honvéd gyalogezred két szobrász katonájára, mivel eredendően a 17-eseknek a Zichy ligetben felállított emlékművének elkészítésére is Földes Szabó Jánost kérte fel a honvédelmi minisztérium, a helyet ott is a város biztosította, de magára az emlékmű költségeire adakozásból gyűjtötték össze az összeget. Földes Szabó János azonban 1924-ben elhunyt, mielőtt az emlékmű elkészülhetett volna. Ennél a domborműnél azonban valószínűsíthető, hogy ő volt a szobrász.A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védett sírokra vonatkozó javaslatait a Fejér Megyei Hírlap felhívására olvasói tovább bővítették olyan sírhelyek említésével, amelyek méltóak erre. Ezek közé tartozott Pour Gyula százados sírhelye is. A 2008-ban meghozott határozatban azonban még nem szerepel védett sírként a százados síremléke.Az I. világháborút követően rengeteg emlékművet emeltek, főleg az 1920-as években. Az 1917. évi VIII. törvény ugyanis előírta, hogy minden település köteles emlékművet állítani, s azon megörökíteni "mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel" (2. §). Az 1924. évi XIV. törvény pedig nemzeti ünneppé tette május utolsó vasárnapját "Hősök emlékünnepe" címmel. --- Az alkotó személyére vonatkozó feltételezésemet megerősítette a Hősi emlék adatbázis információja, tehát az alkotó Földes Szabó János szobrász. Források: http://nagyhaboru.blog.hu/2010/08/13/filiis_optimis_patria_grata#more2218154 http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/hosok-napja-orszagszerte-megemlekezeseket-tartanak http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_magyar_hosok_emlekunnepe http://www.jovonk.info/2011/05/29/hosok-napja http://feol.hu/belfold/hosok-napja-1544936