Lengyel Menyhért-mellszobor
Hajdú-Bihar vármegye, Balmazújváros, Dózsa György 1., A Könyvtár melletti parkban található.Avatás: 2013. augusztus 17. dávid (2013.09.01. 17:49): "Lengyel Menyhért a századelő híres és azóta kissé méltatlanul elfeledett drámaírója 1880. január 12-én született Balmazújvárosban. Pályafutását újságíróként és biztosítási tisztviselőként kezdte. Első drámáját "A nagy fejedelem" címmel óriási sikerrel mutatta be a Thália Társaság 1907-ben Budapesten. Ezt követően Kassáról a fővárosba költözött és minden idejét a drámaírásnak szentelte. Megismerkedett a színpadtechnika hatásos eszközeivel, elsajátította a drámaírás mesterségének legrejtettebb titkait. A Nyugat és az Esztendő munkatársa lett. Legismertebb darabját, a Taifunt (1909) világszerte nagy tetszés fogadta. "viharos gyorsasággal járta körül a földgolyót. A darab keletkezésének az ismeretében ma már tudjuk, hogy e dráma bölcsőjében három istennő tette oda ajándékát: a közügyeké, a szívügyeké és a szerencsés véletleneké." (Hubay Miklós) z aktuális probléma és a tökéletes színpadtechnikai készség ilyen szerencsés találkozása magának Lengyel Menyhértnek a drámái között is ritka. 1914-1918 között Svájcban élt. Itt írta bátor, háborúellenes cikkeit. Színműveit mindenütt nagy sikerrel játszották és két évtizeden keresztül a magyar drámaírás egyik legkedveltebb alakja volt. Néhány kiugróan szép drámai teljesítmény már az első évtizedekben: a Falusi idill, a Hálás utókor, A nagy fejedelem, a Shancho Panza királysága, a Taifun rangos helyet biztosít számára a színháztörténetben. Kevesen tudják, hogy regényeket is írt, s az sem eléggé ismeretes, hogy õ volt korunk egyik legnagyobb táncjátékának "A csodálatos mandarin"-nak a szövegírója. "Bartók olvasta a Nyugatban megjelent, A csodálatos mandarin című pantomim groteszkemet, amit minden különösebb terv nélkül, egy inspiráció hevében írtam, s kérdezte, odaadnám e neki megzenésíteni. Boldogan - mondtam. "Hát akkor intézzük el" - mondta. Írtunk és aláírtunk egy rövid levelet, amelyben átengedtem Bartóknak a megzenésítés jogát. Ez volt az egész... K i gondolta volna akkor, hogy 31 év fog eltelni a pantomim első igazi premierjéig. Bartók nem érte meg - meghalt mielőtt ezt a nagy művét színpadon láthatta volna". (L.M. Önéletrajzi jegyzetek) 1929-ben a Belvárosi Színház igazgatója 1931-ben Londonban telepedett le. 1937-ben az USA-ba költözött. Itt kerül kapcsolatba a nagy Hollywood-i filmstúdiókkal. Forgatókönyvek sorát írja. Filmjeiben játszott például Greta Garbo, Marlene Dietrich és Gregory Peck. Visszajön Európába, de ekkor még nem tér vissza Magyarországra, mivel a fasizmus az egész alföldi rokonságot elpusztította. Lányával Olaszországban telepszik le, hozzáfog emlékiratai megírásához. 1963-ban irodalmi munkásságáért Róma város nagydíjával tüntették ki. 1956 után egyre gyakrabban jár Magyarországra. Bejárta a világot, de mindvégig magyar maradt, megőrizte magyarságát. " Magyarul gondolkodott és magyarul álmodott." "Gondolkozni, képzelődni, írni az anyanyelvén tudhat -mondja. Aki mást állít hazudik" Egy interjú során megkérdezték tőle, mit üzen a mai fiatal generációnak. Ezt mondta: "Éljen, gondolkozzék és írjon mindig az anyanyelvén. És csak azt írja, amit a belső hang diktál. Soha semmi körülmények között ne menjen a csillogó sikerek után." Amíg Lengyel Menyhért külföldön élt, a barátai, a hívei, olvasói idehaza szerették. Többek között Ady is, aki így jellemzi: "keserű, csöndes, bátor, naiv fiatalember." Ez a szeretet kölcsönös volt, Lengyel Menyhért számára Ady jelentette a magyarságot. Ady halála után így ír: "Ezért a költőért érdemes magyarnak lenni és magyarul tanulni." 1974 szeptemberében, hazaérkezett Budapestre, de vágya, hogy szülőföldjét Balmazújvárost még láthassa, már nem teljesedett be. 1974. október 23-án 94 éves korában halt meg Budapesten. Hazajött, mert itthon akarta befejezni életét. Valaki azt mondta róla, hogy õ is afféle csodálatos mandarin volt: azért élt ilyen sokáig, mert mindaddig nem tudott meghalni, amíg forró vágya be nem teljesült, vissza nem tért hazájába. A szülőföldben pihen meg, úgy ahogy megálmodta. Műveit angol, francia, német, olasz, orosz és török nyelve is lefordították .Főbb műveiA nagy fejedelem (dráma)Taifun (dráma)A csodálatos mandarin (pantomim táncjáték)Charlotte kisasszony (történelmi színműShancho Panza királysága (vígjáték)A waterlooi csata (komédia)Földnélküli János (vígjáték)"Nevezetes dátum a könyvtár életében, amikor is 2004-ben az ötvenedik évforduló alkalmával, felveszi a Lengyel Menyhért Városi Könyvtár nevet.A szobor alkotója: Bobály Attila szobrászművész.A szobor bronzból készült mérete 5/4-es , alatta nyolcszögű mészkő posztamens. Források: http://www.lmvk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7&Itemid=9