Maróti Géza síremléke
Budapest, VIII. kerület, Fiumei út 16., A 32-1-3 számú sírhely a sírkertben., Nem köztéri: Temető, sírkertKészítés: 1912, Felállítás: 1941 ocsovai andrás (2016.03.21. 17:58): A síremlék nehezen olvasható felírata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875 - 1941 Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.39 Köztérképen szereplő alkotása után valóban elmondhatjuk, hogy "munkája ... él". Itt a Köztérképen is. E negyvenedik lap témája azonban sérült, karbantartásra szorulna. Talán a munkáival díszített házak kezelői, tulajdonosai, az érintett kerületek ügyintézői, a szobrászatot, restaurálást oktató intézmények összefogásával a sír felirata visszanyerné tartalmát. Valószínűnek tartom, Maróti neves leszármazottai nem elleneznék a síremlék szakszerű restaurálását.A kétméteres angyalt én védőangyalnak látom. Hatalmas angyalszárnyai alatt - jobb és bal oldalon - védenceiként földi halandók jelennek meg egyedül, párosan, csoportosan. A művész nevére keresve itt a Köztérképen beugró épületszobrai közötti párhuzam azonnal szembetűnő. Az angyal arca magára vonta figyelmem.Egy érdekes idézet:- Gyakran mulatozott Maróti műtermében a "pénteki társaság". "Kőművesek, ragyások, urak és altáji nyelvészek kerültek itt közös baráti nevezőre Homérosz fordítóival, dögészekkel, akiket ritkábban orvosoknak is neveztünk. Borszakértők, idült művészek, pornógrafikusok s mindenféle tanarak csatlakoztak hozzánk. Engemet mint sárgyúrót Czakó Elemér szabadított rájuk" - olvasni Maróti naplójában. Egyszer még színielőadást is rögtönöztek a József utcában. A zenét friss diplomás építész szerezte, bizonyos Czerkovitz, a Béla. Az orvosok kísérleti nyulakat, egereket hoztak hónuk alatt a klinikáról, amelyek aztán valahogy elszaporodtak. A muri után a bohémek a Morbitzer vendéglőben ették a borjúpaprikást. - Innen: http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=9024A Köztérkép (Szoborlap) fő erénye "volt", hogy a lapok szerkesztése soha nem fejeződött be. Az érdeklődőnek, társainknak lehetőséget adott annak bővítésére, szerkesztésére. Ma meglepetésként e számomra nagyon meghatározó laphoz kiegészítés érkezett: "Kedves András! A jelen szabályok szerint ( ha jól tudom) a mű felállításának (itt 1941.) dátumát kell megjelölni elsődlegesen, utána jöhet a készítés, ami azért elég bizonytalan. Találtam egy friss keltezésű cikket, amit felhasználva gazdagíthatod a műlapot. A cikkből kiderült, hogy ez év januárjában felújították, vagyis lehet fotózni!https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke üdvözlettel NofreT"Kedves NofreT! Köszönöm szépen a "látogatást" és fenti sorokat. Kérem a lap látogatóját, szánjon időt az ajánlott blog megismerésére!"A Ludwig Múzeum kezdeményezésére a Nemzeti Örökség Intézete ... felújította a védett síremléket. A felújítás során a műtárgyat szétszedték és műhelybe szállították, a háborús sérüléseket orvosolni próbáló régi szakszerűtlen belejavításokat korszerű restaurátori minőségű anyagokra cserélték, és új, a korábbinál teherbíróbb talapzatra helyezték vissza a művet és rendezték a síremlék környezetét. A teljes körű rekonstrukciót a Nemeskő és Építőipari Kft. végezte. A felújítás után a oldalprofilon jól láthatóvá vált a művész vésett szignója.""Egy megfagyott muzsikus síremléke" Az alkotóról, az alkotásról mások gondolatai. Források: 1https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke2https://kultura.hu/egy-megfagyott-muzsikus-siremleke/ | Göröntsér Vera (2019.11.16. 19:50): Keresgéltem. Maróti Géza, a művész, a szobrász, az építész és valamennyi általa űzött művészeti ág kapcsán érdekel. A Mexikói Nemzeti Színházban készített alkotásai kapcsán különös érdekességre bukkantam. A mexikói "projektnek" sok részlete megvalósult, az art nouveau irányzatának magyar hírnökei. Közbeszólt azonban a történelem (az I. világháború, ill. a mexikói forradalom), így több tervezett munka kivitelezése elmaradt. Ezek közé tartozik az a dombormű, amit a művész a színház egy átjáró folyosójára "álmodott meg" a "Szférák zenéje" címmel. Ez az a dombormű, ami itt, síremlékének dísze. Források: Szente Varga Mónika: Maróti és más művészek a Mexikói Nemzeti Színház építésében (Mi vagyunk az Atlantisz tanulmánykötet része, 2002.) | Dénes Ildikó (2023.02.09. 17:47): A domborművet Lyka Károly: Maróti Géza című, a Magyar Iparművészet 23. élvfolyam 1. számában megjelent írásában Harmóniának nevezi. A mellékalakokról azt írja, hogy beszámolnak arról, milyen szeretettel tanulmányozza Maróti a test mozdulatait. A kiadványban van egy kép is a domborműről. Források: http://epa.oszk.hu/01000/01059/00147/pdf/EPA01059_Magyar_Iparmuveszet_1920_01.pdf62. oldal