Antik római kútkáva műkő másolata
Budapest, XII. kerület, Mártonhegyi út 53-57., A XII. kerületi Idősek Otthonának parkjában, jól látszik a kapuból, Nem köztéri: Egyéb intézmény területeAvatás: 20. század Tüskés Anna (2017.10.01. 19:52): Az antik római kútkáva műkő másolata feltehetően a 19. század második felében vagy a 20. század első felében készült. A henger alakú felületen hét görög isten látható: Zeus, Ares, Apollo, Asclepios, Dionisos, Heracles és Hermes. Mindegyikük attribútumot hordoz: Aszklépiosz / Aesculapius, a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istene, kezében botra tekeredő kígyó; Apollón / Apollo, a gyógyítás, a vadászat, a művészetek istene, lantra támaszkodik; Dionysos, fiatal, szakálltalan, borostyánkoszorú a fején, a vállán lévő tunika látni engedi a mellkasát, jobb kezében egy thyrsos-t (bot), a balban egy kantharos bort tart; Zeusz / Jupiter trónon ül; Hermész / Mercurius a pásztorok, utazók, kereskedők istene a kerükeión / caduceus pálcával (két kígyó tekereg rajta); Héraklész / Hercules balján az oroszlánbőrrel, jobbjában bunkós bottal. A műkő felülete zuzmósodik. Az i.sz. 1. század közepén készült eredeti kútkávát (puteale) a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum (Museo Archeologico Nazionale) őrzi. Eredeti római, középkori és egyéb stílusú kerti faragványok műkő másolatait készítette a századfordulón Schmidt Miksa bútorgyáros. Talán ez is az ő műhelyéből származik. A historizáló és szecessziós jegyeket mutató emeletes villaépület 1914-ben épült, a 20. század közepén Lehotay Károly vendéglője, ma a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona működik benne. A parkban a kútkáván kívül kővázák találhatók.A fényképeket engedéllyel készítettem. Források: http://images.alinari.it/img/480/ACA/ACA-F-034287-0000.jpg http://www.cinquecolonne.it/a-caccia-di-bacco-al-museo-archeologico-nazionale-di-napoli.html http://www.terport.hu/webfm_send/3189 http://www.hegytortenet.hu/gyujtemeny/adatbazisok/show/838/vendeglok-a-hegyvideken Schmidt Miksáról ld.: Rostás Péter: Mágnások lakberendezője: A Friedrich Otto Scmidt lakberendezőház története (1858-1918), Geopen, 2010.