Kossuth Lajos
Heves vármegye, Gyöngyöspata, Arany János utca, A Danka patak mellett lévő parkban van.Felállítás: 1948. március 15., Felállítás: 1996 Gyurkóné Edit (2017.10.30. 15:17): Gyöngyöspata egy festői környezetben lévő kisváros Gyöngyöstől 11 km-re.Sajnos erről a Kossuth mellszoborról senki sem tudott semmilyen felvilágosítással szolgálni, pedig sokszor telefonáltam ez ügyben. A szépen kialakított parkot véletlenül láttuk meg utunk során. Látszott rajta, hogy nemrég lett kialakítva, mégsem tudnak róla a helyiek semmit. | Göröntsér Vera (2017.11.02. 09:18): Ádámfy József: A világ Kossuth-szobrai c. könyvében (p. 75.) is szerepel: az alkotás valószínűleg Erdélyből került a településre, ahol korábban ledöntötték. A szobor sérülése is akkor keletkezhetett (jobb karja csonka). Gyöngyöspatán a centenárium évében állították fel 1948. március 15-én. A könyv megjelenése idején a "tanácsház" kertjében állt, vagyis felállítása óta már áthelyezték. Alkotója ismeretlen, mint ahogy keletkezésének ideje is, ill. arról sincs információ, mikor került jelenlegi helyére. Források: Ld. szöveg | Benkő Gabriella Emese (2020.01.05. 18:19): "Ismét Patán van a Kossuth-szoborVisszakerült Budapestről, ismét Gyöngyöspatán van már a háborús sérülésektől golyóbelövésektől is felújításra szorult Kossuth-szobor. Jelenleg a kalandos sorsú Erdélyből származó képzőművészeti alkotás patinázását, s kőkeretének javítását végzik. A szobor már új helyén, a Szent János híd közelében lévő kis parkban áll, s itt is marad." Források: https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=89&layout=s | Orbán Róbert (2020.01.06. 05:16): A szobor története az alábbiak szerint rekonstruálható: A szobor darabjait 1921-ben Weiss Gyula ügyvéd és földbirtokos vásárolta meg egy Schwarz nevű ócskavas-kereskedőtől. A töredékeket összeállította, előbb az ügyvédi irodájában helyezte el a szobrot, majd kivitette a pusztacsévi birtokára és ott állította fel. Weiss Gyulát 1928. márciusában Lestyán Sándor újságíró kereste fel és riportot készített vele az Ujság c. lap számára. "1921-ben egy Schwartz nevű ócskavas- kereskedő jött hozzám, hogy a szobor részei nála vannak, mint közönséges vastörmeléket vásárolta, ő nem csinálhat vele mást, legfeljebb beolvasztatja ... Én megnéztem, rögtön láttam, hogy miről van szó. Kallós vagy Fadrusz munkájának tartom a szobrot, melyet, mint vastörmeléket megvásároltam. Kilószámra. Sokáig gondolkoztam, hogy mit csináljak vele. Összeállíttattam, s eleinte itt állt az irodámban. De bántott, hogy folyton a szemem előtt volt, oly sok mindent idézett fel bennem, annyi szépet és annyi csúnyaságot, oly sok régi jót és oly sok új rosszat, hogy kivitettem a pusztára.A cikk leírja a töredékekből összeállított szobor állapotát. "Mintha törzsénél kettévágták volna. A törzsrésze van beépítve a betonalapzatba. Jobb karja a könyök és váll közötti résznél letörve vagy lereszelve. Az alkar teljesen hiányzik. A bal karral mellhez szorított kard markolata is ketté van törve, de a tört rész nincs teljesen leválva, hanem a test fölé hajol. A szobor fején nehéz tárgyal ejtett ütés nyoma, (ó, szentségtelen, barbár kezek!) a koponyán jókora lékelés. A tarkón zúzódások, szemmel láthatóan erőszakos beavatkozás nyomai."A cikk címe: "Az Újság munkatársa leleplezi a csévpusztai Kossuth-szobrot, mely azelőtt Marosvásárhely főterét díszítette és az ócskavas- kereskedésből mentették meg a magyar igazságnak" - Az írásból nem derül ki, hogy akkor ki és milyen módon azonosította a töredékeket a marosvásárhelyi szobor maradványaival. Az Újság című lap 1940-ben tért vissza az ügyre. Ez a cikk több helyen is korrigálja az 1928-ban közölt adatokat. Így például már nem szerepel benne az, hogy a szobor eredetileg Marosvásárhelyen állt. Helyette a következőket olvashatjuk: "Azóta megállapították, hogy valamelyik erdélyi magyar községben állhatott s annakidején a megszálló román csapatok rombolták szét." A lap közli Weiss Gyula felhívását, aki elmondja, hogy szeretné visszaadni a szobortöredéket eredeti tulajdonosának és kéri az olvasók segítségét annak megállapításában, hogy hol is állhatott eredetileg a szobor. "...., az Újság nagy nyilvánosságát kérem, hogy ezt a községet megtalálhassuk. Jelentkezzenek tehát azok, akik a mellékelt képről meg tudják állapítani a szobor eredetét, hogy az eredetileg egészalakú szobor egy részét képező felsőrészt átadhassam."A cikkből azt is megtudjuk, hogy az alkotás időközben átkerült Pusztacsévről Gyöngyöspatára. ""Az 1924-ben végrehajtót agrárreform folytán Csévpusztáról elvittem a szobrot és itt, Gyöngyöspatán vásárolt kis szőlőbirtokomon állíttattam fel." Néhány nap múlva megérkezett az első olvasói levél. Katona Sándor né Nagyváradról írt és azt közölte,hogy véleménye szerint a szobor Nagyszalontáról származik. "Szalontán állott a református templom előtt. Később a talapzatát is elvitték, mégpedig azért, mert egy Kossuth-ünnep alkalmával szegfűcsokrot helyezett a szobrától megfosztott talapzatra a két Bajó-lány, akiknek "tettük" után át kellett szökniök a határon"A következő levélre mindössze öt napot kellett várni. Alday Aladár nagyszalontai református a következőket írta. "A jelzett helyen tényleg állott Kossuth-szobor, amit a románok szintén ledöntöttek, ezt a szobrot azonban nem hurcolták el, hanem az Arany Emlékegyesület akkori vezetőinek kérelmére átadták az egyesületnek az Arany- múzeumban való megőrzésre. Az egyesület vállalt feladatát elvégezte, a nagyszalontai Kossuth- szobrot a Csonkatoronyban elhelyezett Arany Emlékmúzeumban gondosan megőrizte."(Ez a szobor megtalálható a Köztérképen is - https://www.kozterkep.hu/3805/kossuth-lajos ) Weiss Gyula és az Ujság felhívása mindezek ellenére eredményes volt. A lap 1940 szeptember 28-i száma Schnürbacher Adolf olvasói levelét közli."Tekintetes Szerkesztőség! Tisztelettel hivatkozom lapjukban Weiss Gyula dr. ur gyöngyöspatai földbirtokos felhívására és a felhívásban szóban forgó Kossuth- szoborra vonatkozó adatokat minden kétséget kizáró határozottsággal közölni: A szobor a marosvásárhelyi Kossuth-szobor csonka része, mely mint fémtöredék kerüli a világháború fémszükségleteinek ellátására életre hívott Fémközponthoz. Mikor ez az alakulat feloszlott, a háború után több egyéb anyaggal együtt a szoborrész is ahhoz a céghez kerüli, ahol én állásban voltam (Meisner I. céghez). Innét kerüli Weiss Gyula dr. úrhoz, ki azt megőrizte, bízva Erdély visszatérésében. Határozottan emlékszem, hogy kb. húsz évvel ezelőtt már azzal a megjegyzéssel vette át, hogy amint arra meglesz az alkalom, visszaállíttatja eredeti helyére".A Schnürmacher Adolf 1920 - 21-ben a csonka szobrot érintő eseményeknél hivatali alkalmazottként volt jelen. Előfordulhat, hogy a marosvásárhelyi Kossuth-szobor maradványai is Magyarországra kerültek de ha összehasonlítjuk a Köllő Miklós készítette marosvásárhelyi szoborról készült fotókat (lásd kapcsolt műlap) a Gyöngyöspatán lévő alkotással, szemmel láthatóak az eltérések. A két szobor nem ugyanaz. Ebből következően továbbra is nyitott a kérdés, hogy hol állt eredetileg a gyönyöspatai szobor, amelynek egyik jellegzetessége az, hogy Kossuth a kardot markoló bal kezét a melléhez szorítja.A szobrot 1948-ban a centenáriumi ünnepségek idején a gyöngyöspatai tanácsház kertjében állították fel.Az alkotást 1996-ban restaurálták és áthelyezték a Szent János-híd melletti parkba. Források: 1Lestyán Sándor: Az Újság munkatársa leleplezi a csévpusztai Kossuth-szobrot .... Ujság, 1928. március 11. 9. p. - https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1928_03/?pg=204&layout=s2Lestyán Sándor: Az Újság .....3Ki tud róla? Egy Kossuth-szobor keresi otthonát - Újság, 1940., szeptember 15. 8. p. - https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1940-09/?query=Gy%C3%B6ngy%C3%B6spata%20%2B%20%22Kossuth%20szobor%22&pg=141&layout=s4Megkerült a Kossuth-szobor otthona - Ujság, 1940. szeptember 19. 4. p. - https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1940-09/?query=Gy%C3%B6ngy%C3%B6spata%20%2B%20%22Kossuth%20szobor%22&pg=177&layout=s5Hová való a Kossuth-szobor, Ujság, 1940. szeptember 26. 7. p. - https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1940-09/?query=Gy%C3%B6ngy%C3%B6spata%20%2B%20%22Kossuth%20szobor%22&pg=244&layout=s6Hová lett a Kossuth-szobor (Schnürmacher Adolf olvasói levele), Ujság, 1940. szeptember 28. 6. p. - https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1940-09/?query=Gy%C3%B6ngy%C3%B6spata%20%2B%20%22Kossuth%20szobor%22&pg=263&layout=s7L. M. (Losonczy Miklós): Kossuth-szobrok hazánkban és a világban, Napló, 1982. szeptember 19. 5. p. - https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VeszpremiNaplo_1982_09/?query=Kossuth-szobor%20%2B%201948%20%2B%20Gy%C3%B6ngy%C3%B6spata&pg=156&layout=s8Ismét Patán van a Kossuth-szobor - Heves Megyei Hírlap, 1996, augusztus 10. 4. p. -https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=89&layout=s