Kerner István síremléke

Kerner István síremléke

Budapest, VIII. kerület, Fiumei út 16., A Fiumei úti sírkert 55-1-64 sírhelyén., Nem köztéri: Temető, sírkertAvatás: 1937. június 15. kalaposlány (2019.08.31. 09:24): "....és a lant megzendül a leány kezében..."A Fiumei úti sírkert 55. parcellájának 1-64 sírhelyén Kerner István (1867-1929) karmester, az Operaház volt főigazgatója, az Operaház örökös tagja síremlékét találjuk. A közel két és fél méter magas tégla alakú kőoszlop síremléken látható, hogy egy sírszobor hiányzik róla, melynek nagyságára, formájára a kőoszlopon észlelhető nyomok alapján következtetni lehet.Milyen volt a sírszobor? Az avatáskor elhangzott beszédben szép leírást olvashatunk róla, mely szerint a síremlék egy álló kőhasábhoz támaszkodó, lehajtott fejű, kezében lantot tartó bronz női alakot ábrázolt, melyet Ungvári Lajos (1902-1984) szobrászművész alkotott, első köztéri alkotásai egyikeként jegyzett műveként.A leírás szerint, a női alak egy komoly, szép lantos leány, kit a nemes kő hallhatatlansága öleli körül, hangzott el az avatóbeszédben. Egyszerű mozdulata klasszikus, mint egy görög reliefé, de leplének lágy redői és arányai "szellemi könnyedségében a mi korunk kultúrája zenél". A leány fejét gyöngéden meghajtja, "mintegy hallgatja a tanítást, egy nagy, egy igazi ember áldott emlékének halk zenéjét".A síremlék avatásakor, 1937. június 15-én, az Operaház akkori igazgatója ünnepi beszédében szívhez szóló szavakkal fejezte ki mindenki megbecsülését, szeretetét, Kerner István felé, személye és munkássága emlékére. Beszéde befejezése szerint: "..hisszük, hogy ünnepnapokon maga a mester is itt lesz velünk, és a lant megzendül a leány kezében és szívünkkel halljuk őt szólni."A bronz sírszobor már hosszú ideje eltűnt a kő hátlapról, csak nyomai látszanak. A síremléket láthatólag nem sokan látogatják, s az odaképzelt egykori sírszobor leány-alakja ünnepnapokon megzendülő lantjának dallamát már csak azok hallják szívükkel, akik emlékét megismerve, s ápolva, meglátogatják Kerner István karmester síremlékét.Az avatóbeszéd búcsúszavaiban, a síremlék megvalósítását lehetővé tevő támogatóknak, adományozóknak, mondott köszönetet Márkus László igazgató, köztük az Operaház Nyugdíjintézetének, aki kezdeményezte a gyűjtést, a kultuszminiszternek, a polgármesternek, az Operaháznak, a Filharmóniai Társaságnak, az Operaház barátai és a Filharmóniai társaság barátai egyesületének. Kerner István ekkor már a korábban elhunyt, szeretett felesége, ide áttemetett hamvaival együtt nyugodott a sírban, utolsó kívánsága szerint .Kerner István (1967-1929) a legjelentősebb magyar karmesterek közé tartozott, az Erkel család zenei hagyományai követőjének tartotta magát. Munkássága, élete végéig az Operaházhoz kötődött. A Magyar Operaház zenekarának brácsása (1881-től), korrepetitora (1892-1896), karmestere (1896-1920). Az Operaház igazgatója (kormány-főtanácsosi rangban, 1920-1921), főzeneigazgatója (1927). A Filharmóniai Társaság karmestere (1900-tól), elnök-karnagya (1903-tól), díszelnöke (1919-től). A Magyar Operaház örökös tagja (1924-től).Síremléke sírszobrának régi fényképét sokáig kerestem, míg rátaláltam A temető művészete c. cikk hírére, melyben a sírszobor fényképét is reméltem. A KSH Könyvtár könyvtárosa segítségével sikerült megtalálni a Tükör 1938. évi 6. évfolyam, 11. számát, s benne a keresett cikket. Ebben egy fénykép is látható a gyönyörű sírszoborról, melyet archív képként szerepeltettem.A síremlék 2004. óta védett. Források: Avatóbeszéd: https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/1007725/default/doc_url/Kormnyzbizottsgi_Jelents.pdf Avatás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1937_06_1/?query=kerner%20istv%C3%A1n%20temet%C3%A9se&pg=423&layout=s http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kerner-istvan/ https://www.kozterkep.hu/adattar/lexikon_szocikk/4930?kiemeles=ungv%C3%A1ri A temető művészete c. cikk, írta Dutka Mária, Tükör 1938. 6. évfolyam 11. szám. 831. oldaláról. A KSH Könyvtár segítsége az előbbi cikk megtalálásában.

#dombormű#emberábrázolás#bronz#síremlék#Kerner István (1867-1929)
Forrás
Köztérkép
Kapcsolódó
Megtekintés a DKA oldalán