Pór Bertalan mellszobra
Budapest, III. kerület, Vörösvári út 101., Az épület előkertjében, Nem köztéri: Egyéb kert, park vagy udvarAvatás: 1967. június 3., Felállítás: 2016. május Fekete István (2020.06.10. 09:17): 2016 őszén a Vörösvári úton sétálva, az egykori Honvéd Élelmező Raktár főépületének előkertjében pillantottam meg ezt az addig ott nem látott bronz búsztöt. Pór Bertalanról természetesen hallottam, de fogalmam sem volt mi lehet a kapcsolódási pont Óbudával, s különösen az épülettel. Rövid internetes keresés után kiderült, hogy ez ugyanaz az alkotás, amelyik közel ötven éven át a Művészeti Szakszervezetek székháza, illetve a Rátkai Márton Klub előkertjében állt. Miután a székházat 2015-ben eladták és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége átköltözött Óbudára, az előkert rendezését követően, 2016 májusában ott helyezték el másfél méteres talapzatával együtt a 77 cm-es bronz szobrot.Az 1963-ban elhunyt Gyenes Tamás alkotását négy évvel halála után állították fel először a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének székháza előtt (hajdani Spitz-villa, VI. ker Városligeti fasor 38.). Felavatására június 3-án került sor; az ünnepségen Vass Imre, a Szövetség főtitkára mondott beszédet.Pór Bertalan (1880-1964) a XX. századi magyar avantgárd festészet egyik nagy tehetségű művésze volt. A Mintarajziskolán Gyulay László volt a mestere. 1898-ban végzett, ezután Münchenben és Párizsban tanult tovább, s Hollósy Simon szabadiskoláját is látogatta. 1903-tól Budapesten dolgozott, a Műcsarnokban és a Könyves Kálmán Szalonban állított ki arcképeket nagy sikerrel. A Nyolcak alapító tagja. Az I. világháborúban frontrajzoló volt, az ott készült litográfiáit könyvben adták ki Brüsszelben 1916-ban. A Tanácsköztársaság alatt toborzó plakátokat tervezett, s a Művészeti Direktórium festőszakosztályának vezetője volt, amiért később emigrációba kényszerült; Szilácson élt, közben 1934-ben Párizsba, 1936-ban a Szovjetunióba látogatott. 1938-tól Párizsban telepedett le, a II. világháborúban részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1948-ban tért haza, s a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Munkája mellett már keveset festett. Noha alkotásai között aktuálpolitikai képek is voltak, 1958-as utolsó képeinek egyikét tekintve, nem mondható, hogy átment volna szocreál-stílusba; e korszakának fő művei drámai erejű portrék. Munkácsy-díjas, kétszeres Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész.Az alkotás elhelyezését nem igazán tartottam szerencsésnek, mivel a szobor így az épület és a kerítés közötti keskeny sávra néz, s ha valaki az utcáról tekinti meg, csak oldalról láthatja, sőt a város felől érkezők előbb a szobor hátával találkoznak...Időközben a kerítés melletti bokrok magasra nőttek, a nagy forgalmú utca felől takarják a szobrot, valójában a bejárat mellől lehet megtekinteni a teljes alkotást. Ha ez volt az eredeti szándék, utólag már érthető a szobor ilyetén elhelyezése. Források: https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-VENkY0VMQ1lvVzRCVG03bDBTcEZRUT09 https://www.parlando.hu/2016/2016-2/Szekhaz.htm https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%B3r_Bertalan | Fekete István (2020.06.10. 09:17): Bust of Bertalan Pór (1880-1964) Hungarian painter, one of the most talented artists of the 20th century Hungarian avant-garde painting, founding member of the Hungarian art group "The Eight" in 1909. The bronze statue made by Tamás Gyenes is located in the garden of the Performing Arts Office of the Alliance of Art Unions in Budapest.