Bródy Adél

Budapest, XIII. kerület, Szabolcs utca, A kórház, későbbi ismertebb nevén a Szabolcs Utcai Kórház kertjében volt., Nem köztéri: Egyéb intézmény területeAvatás: 1897. május 9. Göröntsér Vera (2023.06.28. 18:57): Egyszer csak elém került az Fb-on a Holokauszttörténetek egy bejegyzése a Bródy családról. Szobor is volt benne, amit nem ismertem, így többszörösen érdeklődést váltott ki. A cikket rövid idő alatt azonosítottam, az Új népszabadságban jelent meg januárban. Körülnéztem, adalékokat kerestem részletek megértéséhez. Hirtelen sok lett a mondanivalóm."1893-ban elhunyt egy asszony. A neve Bródy Adél volt, mindössze 45 éves volt. Három évvel később már egy kórház viselte a nevét: Adél ugyanis a kor híres lapkiadójának, Bródy Zsigmondnak volt a felesége, aki meg akarta örökíteni az asszony emlékét. Ennek érdekében több százezer koronát biztosított egy jól felszerelt, modern gyermekkórház létesítésére... Bár a Bródy Adél Gyermekkórházat a pesti zsidó hitközség tartotta fenn, felekezetre tekintet nélkül kezelték a kis betegeket." A gyermekkórház avatására már felállították a kertben Bródy Adél szobrát. Ezen a vonalon nagyon sok mondandóm lenne. Az alapító férjről, akinek nevéhez a Hungária Nyomda (itt a Nyugat folyóirat kiadása is) fűződik, a családról, aminek történetét végigkíséri a nyomda hagyatéka és származásuk. A holokauszt, a munkatábor, "véletlen" megmenekülés, szökés - kapcsolódóan a nyomda árjásítása, üldözés, bujkálás. Szó esne a családi szálakba szövődő ismert szobrászművész, Maróti Gézáról, akinek 1946-ban (már a nyomda államosítása, az apja pályamódosítása után) mindenek ellenére megszületett dédunokája, Bródy János.Tehát, visszatérek a szobor témájához és a kórházhoz. Bródy Zsigmond felesége halálakor nagy összegű alapítványt hozott létre, amit később megemelt. Így épülhetett fel Magyarország első (a Vasárnapi Újság szerint Budapest második) gyermekkórháza, a zsidó kórház, az egykori Szabolcs utcai kórház telkén. Avatása 1897. május 9-én volt, erre az alkalomra már a kertben állt Bródy Adél carrarai márványból készült szobra, alkotója utolsó műve. Egyik tudósításból, a névadó, a szobor méltatása: "...adjuk képét annak a nemes asszonynak, akinek emlékezete megteremtette ezt a művet. Tilgner Viktor, a tavaly elhunyt geniális szobrász készítette Bródy Adélnek ezt a márvány-képmását. Olyan szép, mint amilyen szép volt a lelke az eredetijének." A továbbiakban a szoborról nem sokat tudok. Ahogy az egyik fotó mutatja, időközben bekerült az épület (máshol a fogadóépület) előcsarnokába. A kórház is sok hányattatáson ment keresztül megalakulása után. Sajnos, semmi infó arról nincs, mihez köthető, hogy a szobor jó ideje nincs - még a második ismert - helyén se. Mivel egykori kollégánk, Neszták Béla annak idején bejárta a kórház területét, de a jelek szerint még a listán sem volt a szobor, valamikor jóval korábban bontották (?) le. Sajnos, a történetben több alternatíva rejlik, de ez már (megint)) a történelem. Források: 1Holokauszttörténetek (eredeti, Bedő J. István): https://ujnepszabadsag.com/2023/01/23/a-brody-csalad/2Szobor a kertben (Vasárnapi újság, Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; p. 323) előfizetéssel: https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1897/?pg=332&layout=s&query=%22Br%C3%B3dy+Ad%C3%A9l%223A kórházról, a szoborról és avatás (Vasárnapi újság, Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; p. 322.) előfizetéssel: : https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1897/?pg=335&layout=s&query=%22Br%C3%B3dy+Ad%C3%A9l%224A szoborról: (Uj Idők, 1897 (3. évfolyam, 1-27. szám)) p. 465. előfizetéssel: https://adt.arcanum.com/hu/view/UjIdok_1897_1/?pg=474&layout=s