Vörösmarty 1836-iki arczképe

Vörösmarty 1836-iki arczképe.
Barabásnak vizfestménye után, Ernst Lajos gyűjteményéből. VÖRÖSMARTY MIHÁLY (1800 - 1855.) a magyar irodalomnak egyik legnagyobb alakja, a magyar költői nyelv megteremtője, lirai, epikai költő és drámairó. Mint lirikus Petőfi felléptéig a legsokoldalubb, a legnagyobb hatásu és legkiválóbb dalköltőnk. Legismertebb époszai: Zalán futása (Pest 1825.); Cserhalom (1825.); Két szomszédvár (1831.). Legnevezetesebb drámái: Csongor és Tünde (1831.); Kincskeresők (1832.); Vérnász (1833.); Fátyol titkai (1834.); Marót bán (1838.); Áldozat (1840.) stb. Shakespeare fordítások: Julius Caesar (1839.); Lear király (1850.). Összes műveit legujabban kiadta Gyulai Pál, Vörösmarty Mihály összes munkái czím alatt 1884.)