A magyar nyelvtörténet korszakai

i. e. 1000 - i. sz. 896 ősmagyar kor 896-1526 ómagyar kor 1526-1772 középmagyar kor 1772-1920 újmagyar kor 1920-tól napjainkig újabb magyar kor Ősmagyar kor Ómagyar kor Középmagyar kor Újmagyar kor Újabb magyar kor Kr.e. 1000-től Kr.u. 895-ig
a népesség törzsi nyelvjárásokat beszélt
változik a nyelv és a kulturális közeg
nincsenek írott emlékek (De! későbbi dokumentumok, rokon nyelvek története) 896-tól 1526-ig
a letelepedő magyarság új szomszédokkal kerül kapcsolatba, új nyelvekkel érintkezik: gyarapodik a szókincs 1526-tól 1772-ig
a korszak történelme hatott a nyelv változására is: a három részre szakadt ország élete, a török hódoltság, tizenöt éves háború, a rákóczi-szabadságharc
segítette a fejlődést a reformáció, könyvnyomtatás
első részleges Biblia-fordítások 1772-től 1920-ig
a nyelv fejlődésére nagy hatással volt: a felvilágosodás, a nyelvújítás és a reformkor
sokat gazdagodott és megújult a szókincs
elkezdődtek a nyelvművelő mozgalmak
kialakult a helyesírás normarendszere
(1832 - 1. szabályzat)
1844: a magyar az ország hivatalos nyelvévé válik
elkezdődött a magyar nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány 1920-tól
a magyar nyelvközösség szétszakadásával kezdődik: ezeken a területeken megerősödnek a nyelvváltozatok
a 20. századi modernizálódással, rohamos technikai fejlődéssel azonban csökken a nyelvjárások szerepe, számottevően bővül a kommunikáció, szóban és írásban, személyes és tömeges szinten egyaránt A magyar nyelvtörténet korszakai Ősmagyar kor (-895)
ómagyar kor (895-1626)
Középmagyar kor (1526-1772)
Újmagyar kor (1772-1920)
Újabb magyar kor (1920-) A magyar nyelv története a kezdetektől, tehát a legközelebbi nyelvrokonainktól való elszakadástól a mai napig tart. A nyelvtörténetnek tehát a jelen is része. A magyar nyelv becslések szerint megközelítőleg 3000 éves (idősebb az összes szláv és újlatin nyelvnél). a mához közeledve egyre rövidebb időtartamúak a nyelvtörténeti korok, egyre kevesebb a változás Ómagyar Mária-siralom Halotti beszéd Köszönöm a figyelmet! nyelv: alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszavak, a vándorlás során iráni, török, szláv nyelvű népekkel érintkezhetett
változás: vegyes hangrendű szavak megjelenése,igei személyragok, módjelek, birtokos személyjelek, a középfok jele, tárgyrag megjelenése
a mondatok szerkezete bonyolultabbá vált, kialakultak a mellékmondatok főbb típusai (szláv: berkenye, luc kereszt
latin: apostol, legenda
német eredetű szavakkal: polgár, cégér) a kereszténység felvétele és az államiság a műveltség változását vonja maga után
a magyar nyelvet írni kezdik
erős a szláv és a latin hatás
a kor második fele: a kódexek korának is nevezik
a vallásos emlékek mellett, világi jellegű magyar emlékek ismegtalálhatók
nyelvünk ekkor még nyelvjárásokban élt, társalgásban általános tegezést használta 1590 - Károli Gáspár terjed a magyar nyelvű írásbeliség, de a latint használták a hivatalokban
elkezdődött a magyar nyelv egységesülése
megjelentek hazai nyelvtanok, szótárak
kialakult a magázó forma rengeteg nyelvemlék:
1055 - A tihanyi apátság alapítólevele
1200 - Anonymus: Gesta Hungarorum
1410 - Marosvásárhelyi glosszák
1395 - Schlagli-szójegyzék
1195 - Halotti beszéd
1350 - Ómagyar Mária-siralom
kódexek A kor jelentős műve: Sajnovics János Demonstratio c. munkája
More presentations by Képes Ágnes
A magyar nyelvtörténet korszakai
A magyar nyelvtörténet korszakai magyar