Ady Endre: A föl-föl dobott kő

Ady Endre: A föl-föl dobott kő

Ady Endre A föl-föl dobott kö
A vers szerkezete 5.versszak 1.versszak 3.versszak A vers keletkezése A vers témája A cím értelmezése
Verselemzés 1909 17. század francia filozófus Öntudatos művész vitája saját magával:
Érdemes-e a megvetésekkel, akadályokkal teli hazába visszatérni? I.rész:1-3.versszak
E/3 személyű
Távolságtartás személye és téma között
Hűvös tárgyilagosság Kedves megszólítás: meghitt bensőséges hangulat
"Újra" nyomatékosítás
A költő mindig hazaszerető marad
Párizsba menekült... Lírai én vágyik a kicsapongó nagyvilági életre
A költő sivárnak érzi a magyar irodalmi életet
A nemzeti öntudat mindig újra fellángol. Megváltozik a cselekvő személye
A cselekvő maga a népvezér költő, aki mindig hazaszerető marad
A megszólított a haza
A szerelem a "nagy harag' a nép bizalmatlanságából fakad, de nem tudja elnyomni a "magyar vágyakat" Spinoza emberi szabadság
szabad akarat hiánya Címadó metafora: szükségszerűség, determináltság, végleges helyhez kötés A vers stílusa Két régi stílus
népköltészet világa: mesebeli vándorlegény
középkori irodalom és a Biblia világa->élet mulandósága, egyéni célok, vágyok helyett: közösség érdekei II.rész:4-6.versszak
E/1 személyű
váratlan váltás
Bizonytalanságot, távolságtartást felváltja a meginghatatlan hűség Versszakokra bontva: 2. versszak A nagyvilági életből hazatér vállalja magyarságát
Por: haza jelképe,
biblia utalás,
paradox 4.versszak Költő hitvallás
Formailag az elsőhöz hasonlít
Durvább tartalom-->feszültség
Csak bírálattal, kritikával segíthet a lírai alany a magyarságon 6. versszak Összefoglalja és megerősíti az identitástudatot
"jaj" költő felkiált, a társadalom kiveti nem bízik benne
Hazájának él
Utolsó rövid sor-->visszahulló kő A vers mondanivalója A hűség költeménye
A hulló kő maga Ady
A költő végre döntésre jut
szigorú, morális parancs a hazatérésre
szigorú fizikai törvények a hulló kőre
A kőnek nincs szabad akarata
Hazaszeretet, hűség
Szózat erkölcsi parancsa
Hazájához sorsszerű kötődésének egyik legszebb költeménye ez a vers
modern ember alapos meggondolás ugyanazon Tartalom és forma egysége a versben Kettős ritmus, szimultán verselés
Ütemhangsúlyos verselés Időmértékes verselés magyar

#Ady Endre (1877-1919)#szimbolizmus#vers#műelemzés
Forrás
Prezi
Kapcsolódó
Megtekintés a DKA oldalán