Juhász Gyula: Tiszai csönd

A szöveg, mint stílusegység
Juhász Gyula Budapesttől távol, Szeged- Tisza-part, magány, alkonyt idéz, mozdulatlanságba dermedtek a tiszai hajók.
A vers egysége érzelmi-hangulati-zenei egységben és összetettségben rejlik.
A vers hangulatát a veszteglés, az eseménytelenség szomorúsága adja meg.
Szóstilisztika
A kulcsszó a "hajó", mely a költő számára az otthont, a szülőföldet és benne saját magát jelenti.
Sok ige van benne (raknak, hallgatják)
Elvont fogalmak nincsenek.
Szóteremtés, Poliszémia nincs benne.
Hang, Rím, Ritmus
Mély magánhangzók, lágy mássalhangzók.
Ezáltal melankolikus hangvételű.
Nyugalmas versritmus
Páros rím
Alliteráció (Hallgatják halkan a harmonikát.)-betűrím
A kétsoros, felező tízes, páros rímű sorok lassú ritmusát fölerősítik az ismétlések.
A 3.versszakban hangszimbolika van tehát a mély magánhangzók (a, u, ú, o, ó, á ) abszolút többségben vannak
Mondatstilisztika
A mozdulatlan hajók és a szülőföldjéhez ragaszkodó költő közötti hasonlóság, azonosság. A költő sem tud mozdulni- csak elvágyódik!
Egyszerű mondatok nincsenek de, összetettek vannak.(csak azok)
Tiszai csönd
Juhász Gyula
Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.
Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.
Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.
Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.
Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!
Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók!
1910
Költői képrendszer
Metafora ("Hálót fon az est, a nagy barna pók"): az idő lassan múlik, egyre jobban sötétedik
Juhász Gyulának a Tisza-part a kedves világa, az otthont jelenti ,a vízen némán tartózkodó hajókkal azonosul.
Mozdulatlanság, de hangok, fények az életet jelentik (parányi hangok, halvány, hideg fények) Távoli harmonikaszó, tücsök ciripelése.
"Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát."
"Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók." magyar