A névterek értelme

A névterek értelme. Filozófiai-szerkezeti jellemzők Ungváry Rudolf
A névterek értelme.
Filozófiai-szerkezeti jellemzők
Mi a viszonya a névtereknek a filozófiához?
Valójában az a kérdés, hogy egyáltalán mi a névterek értelme? Többről van szó, mint puszta alkalmazásról.
Előbb azonban nézzük meg magát a filozófiát.
Egy derűlátó:
"A filozófia célja vagy feladata az, hogy javunkra használhatjuk fel a korábban megismert hatásokat." Thomas Hobbes (1588-1679)
Egy kiábrándító:
"...a filozófia célja, hogy megmutassa a légynek a csapdából kivezető utat."
Wittgenstein. Ludwig Wittgenstein (1889-1951)
Egy semleges:
"A filozófia a megismerés módszereinek, elveinek és érvényességének a kutatása." Wikipédia, német (2017)
Az összes meghatározásban közös:
mintha a megértés, a gondolkodás alapvető természetéről lenne szó.
A névterek legfontosabb jellemzői

A névterek elődei: az értelmező szótárak
Normatív - közmegegyezést tükröző - nyelvi rendszerek.
A számítástechnikai eszközök alkalmazása, a webes megjelenítés következtében
- sokkal több a szó (lexikai egység), mint a hagyományos értelmező szótárakban;
- sokkal több, a szavakra vonatkozó metaadat;
- "térbeli" (egy időben azonos változatok) és időben rétegezett;
- főleg: morfológiai és szemantikai relációk megjelenítése.
Az eredmény:
- nagyságrendekkel gazdagabb a jelentéskifejező képesség;
- jobban reprezentálják a megértés nyelvi és fogalmi közegét.
Nagyobb a szemantikai erő
A (meg)értés közege, "világa" 1.
Nem a fizikai eszközről van szó, mint az agy, →az elme, hanem a tudatról
A konkrét közeg
a nyelv (a közlés eszköze). Ezáltal keletkezik a jelentés.
A nyelv jól formált használata az érthetőség feltétele.
"Szóból ért az ember!"
A szó = a hangalak és íráskép szempontjából megfogalmazott nyelvi egység.
Az ember a szavak jelentéséből ért. De akkor miért "névtér"?
A név = az azonosítás szempontjából megfogalmazott nyelvi egység.
Hogy egy szó jelentését értsük, tudnunk kell, mit azonosít.
A névvel végzett azonosítás azonban egyáltalán nem pontos.
Szinonímák (különböző alakú, azonos jelentésű szavak/nevek) és
Homonímák (azonos alakú, különböző jelentésű szavak/nevek).
1. Nem az a természetes, ha értjük, hanem az, ha nem értjük egymást!
A nevek két fajtája:
- tulajdonév (a konkrét individuum, előfordulás, a partikulárék azonosítása).
("Hobbes", "Rin Tin Tin", "Wikipédia", "Networkshop", "Csöbörcsök");
Határozott kardinalitás: 1 név : 1 egyed
Határozatlan kardinalitás a kiegészítő elemek nélkül: m név : n egyed.
Reich Jenő (1905–1943), P. Howard, Gibson Lavery.
Reich Jenő (politológus).
- általános név (az egyedivel szemben az elvont gondolati forma, a fogalom, az univerzálék azonosítása).
("ember", "gondolkodás", "tiszteletre méltó", "genetikus kód")
Határozott kardinalitás: 1 név : n egyed
Határozatlan a kardinalitás a kiegészítő elemek nélkül: m név : n egyed.
"nyelv (szerv)", "lingua (szerv)", "Zunge (Organ)", "Zunge (Bestandteil)", "tongue (organ)", "tongue (slide)".
"nyelv (jelrendszer)", "nyelv (alkatrész)"; "Nyelv (település)".
A határozatlan nyelvi szerkezet határozottá tétele
m:n normalizálatlan (határozatlan)
fogalmi szint nyelvi szint
1:n normalizált
A (meg)értés közege, "világa" 2.
Az elvont közeg
a gondolkodás, melynek "eszköze" a fogalom. Ez biztosítja, hogy a szavaknak/ mondatoknak ne csak jelentése, hanem értelme is legyen.
A fogalom jól gondolt használata az érthetőség feltétele.
"Meggondolt gondolat!" ("Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat,..." József Attila)
(Valójában még az olyan szavaknak is van jelentése, tehát foghatók fel általános nevekként, azaz azonosítanak fogalmakat, mint az "itt", "volt", "hahaha", "-ból", "meg-") Különben nem értenénk őket...)
Egy fogalom tartalma a név/szó jelentése.
A fogalomtartalommal azonban nem egyetlen konkrét dolgot ragadunk meg, hanem azonos tulajdonságú dolgok összességét, osztályát.
A fogalom tudati képződmény, nem pontosan körülhatárolt valami.
Ez nem meríti ki a konkrét dolog összes tulajdonságát. Az ui. kimeríthetetlen.
A fogalmak annak a kevés megértésnek a formái, amely lehetséges.
Névtér: a normatív szójelentések/fogalomtartalmak megjelenítése.
Amiből következik, hogy megérteni mindig csak összességeket értünk meg a közös tulajdonságaik alapján. Hajmeresztő!
Ismétlés: 2. Az a természetes, ha nem értjük egymást!
nyelvi szint formális kezelhető terület
"fizikai jelek"
→ szavak = nevek
felfogási szint f
~ "gondolati jelek"
→ fogalmak
formálisan nem kezelhető terület
A címoldal ábrájának értelme
A filozófia értelmezés
Két idézet és összegzés
- Vajon meg fogjuk-e valaha érteni az atomot? - kérdezte Heisenberg.
- Azt hiszem, igen. De előbb meg kell tanulnunk, mit jelent az, hogy "megérteni"? - válaszolta Bohr (1917, Koppenhága)
A megértés: látszólag nyelvi kérdés, valójában azonban fogalmi.
Az a fogalmi világ, melynek rendkívül leegyszerűsített - normatív - rendszerét ma a névterek képviselik, egyben nagyon szerény hozzájárulás a megértés megértéséhez.
Innen nézve: a névtér a megértés elemi egységei közötti felhalmozódott összefüggések szerkezete, melyekre támaszkodva a gondolatokat létrehozzuk.
Mintegy kényszerítő erővel határozzák meg a gondolhatóság határait.
Azon belül azonban minden rendelkezésre áll, hogy az új tapasztalatokra vonatkozó felismerése megfogalmazhatók legyenek.
A fogalmi rendszer afféle sikeres szellemi genetikus kód
Talán ilyesmi sejlik föl Gauss gondolatában:
"Minden készen van, csak meg kell fogalmazni."
HIERARCHIKUS (ONTOLÓGIAI) STRUKTÚRA
KAPCSOLÓDÁSOK MÁS RELÁCIÓKBAN (TEZ.)
AZ ÖRÖKLŐDÉS
TOVÁBBI HIERARCHIKUS KAPCSOLATOK
Egyesített gráf
TELJES GRÁF
Kipillantás: internetstruktúra hostok szerint (USA).
A sűrűsödések a legáltalánosabb fogalmaknak felelnek meg
...itt tart a társadalom.
avagy érzik-e a "huzatot" a két előbbi ábra között?
...és itt tartunk mi:
vége
helyettesíti befejezés
the end
Ende
kampec
konyec
generikus fölérendeltje időpont
egésze lét
előzménye kezdet
folytatása semmi
lásd még előadás
típusa megkönnyebbülés magyar