Optikai eszközök: tükrök és lencsék

A lencse az optikai tengelyével párhuzamos fénysugarakat a töréssel úgy teszi széttartóvá, mintha azok a fény beérkezésének oldaláról egy F pontbol indultak volna ki. Az f=OF távolságot pedig látszólagos fókusztávolságnak hívunk, amelyet a számításoknál negatív előjelűnek veszünk.
Optikai lencsék
A két nevezetes sugármenet segítségével a lencsék által a tárgyakról alkotott képet megszerkeszthetjük.
A lencse az optikai tengelyével párhuzamos fénysugarakat egy pontba gyűjti össze. Ezt a pontot fókuszpontnak, az f=OF távolságot pedig fókusztávolságnak hívjuk.
A tárgy adott P pontjából kiinduló sugarakat a síktükör széttartóan úgy veri vissza, mintha azok a tükör mögül egy P' pontból indultak volna ki. Az ilyen képet látszólagos képnek nevezzük. A síktükör a tárgyakról mindig egyenes állású, a tárggyal megegyező nagyságú, látszólagos képet alkot a tükör mögött.
A homorú tükör nevezetes sugármenetei:
A síktükör képalkotása
A fókuszpontból kiinduló, széttartó fénysugarakat a gyűjtőlencse törés után az optikai tengellyel párhuzamossá teszi.
A domború tükörre a tükör szimmetriatengelyével (optikai tengely) párhuzamosan beeső fénysugarakat a tükör úgy veri vissza, mintha azok egy pontból, a tükör mögül indultak volna ki. Ezt nevezzük látszólagos fókuszpontnak.
A látszólagos fókuszpontba tartó fénysugarakat a domború tükör az optikai tengellyel párhuzamosan veri vissza.
A tükör optikai középpontjába érkező sugarakat a tükör a szimmetriatengelyére szimmetrikusan veri vissza.
A domború tükör nevezetes sugármenetei:
VÉGE!
A gyakorlatban leggyakrabban átlátszó anyagból készült gömbfelületekkel határolt lencséket használunk egyszerű nagyítóként, szemüvegekben és összetett optikai eszközökben. A határoló felületek lehetnek domborúak (konvex) és homorúak (konkáv), az egyik közülük lehet sík is. A lencsék fénytörésénél is vannak olyan nevezetes sugármenetek, amelyek útját könnyű nyomon követni.
A szórólencse nevezetes sugármenetei:
Köszönöm a figyelmet!
Egyszerű optikai eszközök: tükrök és lencsék
A nevezetes sugármenetek segítségével a gömbtükrök által a tárgyakról alkotott képet könnyen megszerkeszthetjük.
A gömbtükrök által alkotott kép és a tárgy méretviszonyait az N=K/T hányadossal jellemezhetjük, amelyet nagyításnak nevezünk.
T= tárgy nagyságát
K= a tárgyon alkotott kép nagyságát jelenti
Ha
N1, akkor a kép nagyított
A homorú és domború gömbtükrök egy R sugarú gömb felületének fényes részei.
Mivel a képet a lencsén áthaladó és azon megtörő fénysugarak alkotják, ezért a valódi kép mindig a lencsének a tárggyal ellentétes oldalán keletkezik. A látszólagos kép és a tárgy pedig a lencse azonos oldalán található.
Gömbtükrök képalkotása
A gyűjtőlencse nevezetes sugármenetei:
Ha a lencse elég vékony, akkor az optikai középpontján bármilyen irányból áthaladó fénysugarakat gyakorlatilag nem töri meg.
Ha a lencse elég vékony, akkor az optikai középpontjába bármilyen irányból érkező fénysugarak lényegében irányváltoztatás nélkül haladnak tovább.
A homorú tükörre a tükör szimmetriatengelyével (optikai tengely) párhuzamosan beeső fénysugarakat a tükör úgy veri vissza, hogy azok egy pontban találkoznak. Ezt a pontot nevezzük fókuszpontnak.
A fókuszpontból kiinduló fénysugarakat a homorú tükör az optikai tengellyel párhuzamosan veri vissza.
A tükör optikai középpontjába érkező sugarakat a tükör a szimmetriatengelyére szimmetrikusan veri vissza.
A látszólagos fókuszpontba összetartó fénysugarakat a szórólencse a törés után az optikai tengellyel párhuzamossá teszi. magyar