[{"img":"http://keptar.oszk.hu/121400/121467/optikai_eszkozok.jpg","title":"Optikai eszközök: tükrök és lencsék","description":"A lencse az optikai tengelyével párhuzamos fénysugarakat a töréssel úgy teszi széttartóvá, mintha azok a fény beérkezésének oldaláról egy F pontbol indultak volna ki. Az f=OF távolságot pedig látszólagos fókusztávolságnak hívunk, amelyet a számításoknál negatív előjelűnek veszünk.\r
Optikai lencsék\r
A két nevezetes sugármenet segítségével a lencsék által a tárgyakról alkotott képet megszerkeszthetjük.\r
A lencse az optikai tengelyével párhuzamos fénysugarakat egy pontba gyűjti össze. Ezt a pontot fókuszpontnak, az f=OF távolságot pedig fókusztávolságnak hívjuk.\r
A tárgy adott P pontjából kiinduló sugarakat a síktükör széttartóan úgy veri vissza, mintha azok a tükör mögül egy P' pontból indultak volna ki. Az ilyen képet látszólagos képnek nevezzük. A síktükör a tárgyakról mindig egyenes állású, a tárggyal megegyező nagyságú, látszólagos képet alkot a tükör mögött.\r
A homorú tükör nevezetes sugármenetei:\r
A síktükör képalkotása\r
A fókuszpontból kiinduló, széttartó fénysugarakat a gyűjtőlencse törés után az optikai tengellyel párhuzamossá teszi.\r
A domború tükörre a tükör szimmetriatengelyével (optikai tengely) párhuzamosan beeső fénysugarakat a tükör úgy veri vissza, mintha azok egy pontból, a tükör mögül indultak volna ki. Ezt nevezzük látszólagos fókuszpontnak.\r
A látszólagos fókuszpontba tartó fénysugarakat a domború tükör az optikai tengellyel párhuzamosan veri vissza.\r
A tükör optikai középpontjába érkező sugarakat a tükör a szimmetriatengelyére szimmetrikusan veri vissza.\r
A domború tükör nevezetes sugármenetei:\r
VÉGE!\r
A gyakorlatban leggyakrabban átlátszó anyagból készült gömbfelületekkel határolt lencséket használunk egyszerű nagyítóként, szemüvegekben és összetett optikai eszközökben. A határoló felületek lehetnek domborúak (konvex) és homorúak (konkáv), az egyik közülük lehet sík is. A lencsék fénytörésénél is vannak olyan nevezetes sugármenetek, amelyek útját könnyű nyomon követni.\r
A szórólencse nevezetes sugármenetei:\r
Köszönöm a figyelmet!\r
Egyszerű optikai eszközök: tükrök és lencsék\r
A nevezetes sugármenetek segítségével a gömbtükrök által a tárgyakról alkotott képet könnyen megszerkeszthetjük.\r
A gömbtükrök által alkotott kép és a tárgy méretviszonyait az N=K/T hányadossal jellemezhetjük, amelyet nagyításnak nevezünk.\r
T= tárgy nagyságát\r
K= a tárgyon alkotott kép nagyságát jelenti\r
Ha\r
N1, akkor a kép nagyított\r
A homorú és domború gömbtükrök egy R sugarú gömb felületének fényes részei.\r
Mivel a képet a lencsén áthaladó és azon megtörő fénysugarak alkotják, ezért a valódi kép mindig a lencsének a tárggyal ellentétes oldalán keletkezik. A látszólagos kép és a tárgy pedig a lencse azonos oldalán található.\r
Gömbtükrök képalkotása\r
A gyűjtőlencse nevezetes sugármenetei:\r
Ha a lencse elég vékony, akkor az optikai középpontján bármilyen irányból áthaladó fénysugarakat gyakorlatilag nem töri meg.\r
Ha a lencse elég vékony, akkor az optikai középpontjába bármilyen irányból érkező fénysugarak lényegében irányváltoztatás nélkül haladnak tovább.\r
A homorú tükörre a tükör szimmetriatengelyével (optikai tengely) párhuzamosan beeső fénysugarakat a tükör úgy veri vissza, hogy azok egy pontban találkoznak. Ezt a pontot nevezzük fókuszpontnak.\r
A fókuszpontból kiinduló fénysugarakat a homorú tükör az optikai tengellyel párhuzamosan veri vissza.\r
A tükör optikai középpontjába érkező sugarakat a tükör a szimmetriatengelyére szimmetrikusan veri vissza.\r
A látszólagos fókuszpontba összetartó fénysugarakat a szórólencse a törés után az optikai tengellyel párhuzamossá teszi. magyar","topics":["fénytan","síktükör","gömbtükör","optikai lencse"],"id":"121467"}]

#síktükör

Optikai eszközök: tükrök és lencsék