[{"img":"http://dka.oszk.hu/012700/012771/2146449.jpg","title":"Borház","description":"","topics":["borturizmus","borászat","épület","épületkép"],"id":"012771"},{"img":"http://dka.oszk.hu/033400/033424/Dunabogdany_borhaz.jpg","title":"Dunabogdány borház","description":"Cirpi borház.","topics":["borturizmus","borászat","épületkép"],"id":"033424"},{"img":"http://keptar.oszk.hu/121400/121472/sz_v_s_borvidek.jpg","title":"Szekszárd és Villány-Siklós borvidék","description":"a vendéglátó pincészetek igen koncentráltan helyezkednek el, a pincék utcákat, falvakat alkotnak (pl.: Villány, Villánykövesd, Palkonya)\r
marketing és borturisztikai szempontból a Villányi borvidék magasan viszi a prímet\r
a pincészetek összefogása példaértékű (pl.: közös borokat készítenek)\r
a barrique-hordós érlelés itt terjedt el legelsőnek az országban\r
4 \"Az év bortermelője\" címmel büszkélkedhet\r
nemzetközileg elismert\r
Kommunikációs stratégia\r
A Szekszárdi borvidék SWOT-mátrixa\r
A Szekszárdi- és a Villányi borvidék összehasonlítása\r
A Villányi borvidék bemutatása\r
Villány\r
az egyik legrégebbi, kétezer éves múlttal rendelkező történelmi borvidékünk- a rómaiak korában már fejlett volt a szőlőkultúra e vidéken\r
a XVIII. századra már véglegesen Szekszárd vált a borvidék központjává\r
az 1960-as évektől létezik a vidéken nagyüzemi szőlőtermelés\r
A Villányi borvidék SWOT- analízise\r
A borvidék borai\r
Szekszárd és Villány-Siklós borvidék\r
Következtetések, javaslatok\r
gyönyörű pincesorok, magas szintű vedéglátás\r
az országban elsőként itt alakult meg a borút, azóta is nagy a borturizmus\r
a bortermelés villányi lakosság elsődleges megélhetési forrását biztosítja (Szekszárddal ellentétben)\r
hazánk legdélebbre eső borvidéke, Budapesttől mintegy 220 km-re helyezkedik el\r
szintén kiváló ökológiai adottságokkal rendelkezik\r
a borvidék névadó települése Villány, 2000-ben kapott városi rangot\r
17 településből áll- két körzetben (villányi, siklósi)\r
villányi: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány és Villánykövesd\r
siklósi: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalú, Márfa, Nagytótfalú, Siklós, Szava, Túrony és Vokány\r
a szőlőültetvények területe kb. 2000 hektárt foglal magába\r
a borvidék ökológiai potenciáljának 44,2%-át használja ki, ez a szekszárdihoz viszonyítva sokkal kedvezőbb\r
elsősörban vörösbor (62,5%), ám a fehérbor (35,4%) is jelentős\r
Villány- a modern technológia, tüzes vörösborok\r
Siklós- fehérborok\r
a villányi borok hagyományos fajtája a kadarka, a kékfrankos és a portugieser\r
a siklósi körzetben az olaszrizling a legelterjedtebb fajta\r
Tokaj után ez a legnevesebb borvidékünk\r
a borvidéket a kadarka szőlőfajta tette híressé\r
elsősorban vörösborokat termelnek\r
a szőlőültetvényeken 71,8%-ban vörösbort, 21,5%-ban fehérbort adó fajták találhatók\r
régen a vörösborok közül a kadarka szőlőfajta volt az uralkodó- mára mára a kékfrankos, zweigelt, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir került túlsúlyba\r
a fehérbort adó szőlőfajták közül az olaszrizling, a chardonnay, rajnai rizling, ezerfürtű kerül leginkább palackozásra\r
legjellegzetesebb bora a szekszárdi bikavér (csak palackozzák, csak e területen készíthető el)\r
a mindenkori piaci igényeknek kell megfelelni\r
nem elengedő csupán a kiváló termék, de valami plusszal rendelkeznie kell- értéket képviselnie\r
egy borvidéki marketinget is ki kell alakítani\r
egy egységes borvidéki csomagolás kialakítása javasolt lenne mindkét borvidéken, valamint a különleges minőségű borok csomagolásának kialakítására a szekszárdi térségben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni\r
el kellene érni, hogy az értékesítők keressék fel a jó minőségű szekszárdi és villányi borok termelőit, nem pedig fordítva\r
fontos lenne a borvidékekről minél több termelőnek bejutni a termékével a hiper- és szupermarketekbe\r
külföldön a szupermarketek és borszaküzletek alsó polcairól a megfelelő minőség, csomagolás, ár és imázs kialakításával a felsőbb szintekre kellene juttatni a borokat\r
az interneten történő vásárlást fejleszteni kéne, a borvidékek honlapjait korszerűsíteni\r
minél több médiafelületen hírdetni kéne a borokat\r
Földrajzi helyzete\r
Szekszárdi borvidék bemutatása\r
Értékesítési stratégia\r
fontos a minőségi termelés növelése, az értékesítési csatornák szélesítése, a borfogyasztás ösztönzése, a tudatos borvidéki arculat kialakítása, a komplex turisztikai fejlesztések megvalósítása, a megfelelő szakemberek képzése\r
a marketingeszközök megfelelő alkalmazása\r
ösztönözni kellene a lakosságot arra, hogy elsősorban a két borvidék borait preferálják más hazai és külföldi borokkal szemben\r
a nők fontos célcsoport lehet\r
a két borvidék üzenetének középpontjában a minőségnek kell szerepelnie\r
az összefogás elengedhetetlen mindkét borvidéknél\r
a turizmusra nagyobb hangsúlyt kéne fektetni\r
Készítette:\r
Marosán Judit\r
a másik legősibb- kétezer éves múltra tekint vissza\r
a török uralom alatt Villány elpusztult, ám a szőlőket tovább gondozták\r
német nemzetiságűeket telepítettek a helyre- akik magukkal hozták a \"portugieser\", azaz a kékoportó szőlőfajtát\r
legjelentősebb fajtának a kadarka, kékoportó majd a kékfrankos tekinthető\r
a filoxéravész után francia eredetű cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot fajtákat telepítettek\r
minőségi bortermelés folyik napjainkig\r
Marketingmix\r
Budapesttől 150 kilométerre, délre a Szekszárdi-dombságon, a Geresdi- dombság északkeleti részén található\r
kiváló ökológiai adottságok jellemzik\r
a területet vastag lösztakaró borítja- kiváló minőségű szőlő termelhető\r
a borvidékbe Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb és Zomba települések tartoznak\r
a szőlőültetvények területe 2255 hektár\r
a borvidék nincs kihasználva- csak 37,6%-án folyik termelés\r
pozitívabb szemléletet kell kialakítani az emberekben a magyar borok iránt\r
ha mégtöbb reklám lenne, ismertebbé tehetnék a borvidékeket\r
az Internet adta lehetőségeket kikéne használnia mégtöbb borásznak\r
a borturizmust mindkét borvidéken tovább kell fejleszteni- vevőkkel való kapcsolattartás\r
a legkívánatosabb az lenne, ha a legtöbb pincészet termékük, márkájuk vagy borászatuk szintjén kialakítana és követne egy jól kidolgozott marketingstratégiát\r
A borvidék borai\r
az országban elsőként készítettek szabadtéri borkutat, amely csapjaiból különböző rendezvények, ünnepségek alkalmával vörös- és fehérbor folyik\r
a bortermelés nem jelent elsődleges megélhetési forrást a lakosságnak\r
szőlőültetvények nagy részét beépítették családi házakkal, lakótelepekkel, csak néhány helyen maradtak meg a régi pincék alkotta utcarészek\r
a pincészetek távol vannak egymástól\r
az összefogás hiányzik- az emberek az egyéni érdekeiket nézik\r
történelmi borvidék\r
Termékstratégia\r
A borvidék történelme\r
Szekszárd\r
a jó bornak megfelelő ára kell hogy legyen\r
a villányi borok árai a szekszárdi borokhoz viszonyítva magasabbak\r
a borok értékét növelni kéne- vagy minőségfokozással, vagy az árakat kell csökkenteni, ám az árcsökkentésnek imázsromboló szerepe is lehet\r
A borvidék történelme\r
Árstratégia\r
A borvidék ökológiai adottságai magyar","topics":["borvidék","szőlőtermesztés","borturizmus","borospince"],"id":"121472"}]

#borturizmus

Borház

Dunabogdány borház

Szekszárd és Villány-Siklós borvidék