[{"img":"http://dkaplayground.ad.oszk.hu/028300/028398/fel_1657.jpg","title":"Cirkon [Véménd]","description":"(A HOM leírása)\r
Ásványnév: Cirkon\r
Ásványnév angolul: Zircon\r
Képlete: ZrSiO4\r
Kristályrendszer: Tetragonális, de metamikt is lehet\r
Osztály: Szilikátok\r
Megjelenés: Táblás vagy prizmás kristályok, négyzet alakú keresztmetszettel; szabálytalan szemcsék, tömeges halmazok.\r
Hasadás: {110} és {111} sz. határozatlan\r
Törés: Kagylós\r
Keménység: 7,5\r
Sűrűség (g/cm3): 4,6-4,7\r
Átlátszóság: Átlátszó, áttetsző, opak\r
Szín: Vörösesbarna, sárga, zöld, kék, szürke, színtelen\r
Karc: Fehér\r
Fény: Üveg, gyémánt, metamikt állapotban zsír\r
Előfordulás, képződés: Járulékos ásvány magmás és metamorf kőzetekben; legnagyobb kristályai bázisos pegmatitokban és karbonatitokban fordulnak elő. Üledékes kőzetekben, torlatokban.\r
Név eredete: A perzsa zar (= arany) és gun (= szín) szavakból az arab zarqun kifejezésen keresztül.\r
Megjegyzés: Radioaktív lehet; UV alatt fluoreszkálhat.\r
Gyakoriság: gyakori\r
Lelőhely: Véménd","topics":["ásvány","szilikátásvány","cirkon","féldrágakő"],"id":"028398"},{"img":"http://keptar.oszk.hu/121400/121468/oxidok.jpg","title":"Oxidok mint féldrágakövek","description":"Zafír\r
Kémiai összetétele: aluminium-oxid = Al2O3\r
Keménysége: 9\r
Neve görög eredetű \"kék\" jelentéssel. Színét a vas, titán és vanádium összetevőktől nyeri, ezek alapján vannak árnyalatai. Rutiltűk berakódásai alapján érdekes fényhatásokat lehet látni néhány különleges példányban. A csillagzafír a legértékesebb közülük, melyben csillagalakzatban helyezkednek el a rutiltűk.\r
Híres zafírok: \"India Csillaga\", amely a legnagyobb csiszolt csillagzafír (536 karát), a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum birtokában van, az \"Éjféli Csillag\", amely egy fekete csillagzafír (116 karát), az \"Ázsia Csillaga\" (330 karát), amely a washingtoni Smithson Intézetben található.\r
A \"Szent Edward és a Stuart-zafír az angol koronaékszerek része.\r
Legjelentősebb lelőhelyek: Ausztrália, Mianmar, Sri Lanka, Thaiföld\r
Rubin\r
Smaragd\r
Kémiai összetétele: berillium - aluminium - szilikát = Be3Al2[Si6O18 ]\r
Keménysége: 7,5-8\r
A smaragd kifejezés görög eredtű - szmaragdosz = zöld kő - , amelyet az ókortól kezdve használnak ékkövekként. Jellegzetes színét a benne lévő krómnak köszönheti. Teljesen tiszta, zárványoktól mentes smaragd ritkán fordul elő, de akadnak szép példányok.\r
A bécsi kincstárban található egy 2205 karátos, 12 cm magasságú smaragd tintatartó, amelyet egyetlen darabból faragtak ki. A valamikori orosz cárnők koronaékszereiben is hatalmas és szép smaragdok találhatók.\r
Legjelentősebb lelőhelyek: Kolumbia, Brazília, Zimbabwe, Oroszország\r
Smaragd\r
Citrin\r
Kémiai összetétele: szilícium - dioxid = SiO2\r
Keménysége: 7\r
Citromsárga színéről nevezték el. Az ametiszt égetésével lehet sárga színt kapni, amelyet a kereskedelemben citrinként forgalmaznak néhol. Annak az árnyalata vöröses. A természetes citrin viszont sárga.\r
Legjelentősebb lelőhelyek: Brazília, Madagaszkár, USA, Argentína, Mianmar, Namíbia, Oroszország.\r
Almandin\r
Kémiai összetétele: vas - alumínium - szilikát = Fe3Al2[SiO4 ]3\r
Keménysége: 6,5 - 7,5\r
Egy kis-ázsiai városról kapta a nevét, ahol először találtak ilyet. Színe piros, gyakran ibolyás árnyalattal. Könnyen összetéveszthető a rubinnal.\r
Legjelentősebb lelőhelyek: Ausztria, Brazília, India, Madagaszkár, Pakisztán\r
Oxidok mint féldrágakövek\r
Rubin\r
Kémiai összetétele: aluminium-oxid = Al2O3\r
Keménysége: 9\r
Nevét a vörös színéről kapta - latinul rubeus - . Régebben karbunkulus néven nevezték, és csak 1800 -as évek után vált gyakorivá a rubin elnevezés. A legértékesebb árnyalata a \"galambvérpiros\" szín, amely a piros egy kékes árnyalatával jelentkezik. A piros szín a benne lévő krómnak köszönhető.\r
Leghíresebb rubinok: Edward-rubin (167 karát) a londoni Brit Természettudományi Múzeumban, Reeves-rubin (138 karát) a washingtoni Smithson Intézetben\r
Legjelentősebb lelőhelyek: Mianmar, Thaiföld, Srí Lanka, Tanzánia\r
Cirkon:\r
Kémiai összetétele: cirkónium - szilikát = Zr[SiO4 ]\r
Keménysége: 6,5 - 7,5\r
Az ókor óta ismert ékkő, de különböző néven használták. Mai neve vélhetően perzsa eredetre vezethető visza: aranyszínű. Színe sárga, barna, narancs, piros, ibolya, kék, zöld lehet.\r
Legjelentősebb lelőhelyei: Kambodzsa, Mianmar, Srí Lanka, Thaiföld, Ausztrália\r
Alexandrit\r
Kémiai összetétele: berílium - alumínium - oxid = BeOAl2O3\r
Keménysége: 8,5\r
II. Sándor cárról kapta a nevét, miután először 1830-ban, az Urál hegységben találtak éppen azon a napon, amikor a cár nagykorúvá vált. Nappali fényben zöld, mesterséges fényben vörös árnyalata van. Az eddigi legnagyobb követ, 1876 karátosat, Srí Lankán találták. A legnagyobb csiszolt alexandrit 66 karátos, és a washingtoni Smithson Intézet őrzi. Ritka, keresett drágakő.\r
Legjelentősebb lelőhelyek: Srí Lanka, Zimbabwe, Dél-Afrika, India, Madagaszkár\r
Citrin\r
Cirkon\r
Ametiszt\r
Ametiszt\r
Kémiai összetétele: szilícium - dioxid = SiO2\r
Keménysége: 7\r
Neve görög eredetű - józan -, és az ókorban az ittasságtól oltalmazó amulettnek viselték. Kristályai valamilyen egyéb ásvány alapjára fejlődnek ki. Színe ibolya. A legkedveltebb ékszerkő, amelyet értéke szerint a kevésbé vagyonos réteg is birtokolhat.\r
Legjelentősebb lelőhelyei: Brazília és Madagaszkár, Zambia, Uruguay, India, Kanada, Mexikó.\r
Alexandrit\r
Almandin\r
Zafír magyar","topics":["oxid","féldrágakő","zafír","rubin","cirkon"],"id":"121468"}]

#cirkon

Cirkon [Véménd]

Oxidok mint féldrágakövek