[{"img":"http://keptar.oszk.hu/061000/061062/homeroszi_eposzok.jpg","title":"Homéroszi eposzok","description":"III. Patroklosz Hektór \r
Akhilleusz Hektór\r
Priamosz\r
Homéroszi eposzok\r
A homéroszi eposzok\r
az európai irod. kezdetét két ókori eposz jelenti: Íliász, Odüsszeia\r
szerzőjüknek Homéroszt tartották\r
előzményeik a genealógiai énekek\r
a mondai anyag válogatva és elrendezve került be a művekbe; \r
nyelve több dialektust ötvöző műnyelv;\r
versformája újszerű - TUDATOS ALKOTÁSOK\r
Íliász\r
Keletkezése: kb. 500 évvel a görög-trójai háború után, Kr. e. 8. sz. k.\r
Témája: a 10 éves háború utolsó évének egy epizódját meséli el, 52 napot, Akhilleusz haragjának okát, következményét és feloldását\r
Szerkezete: 24 ének, 15 700 hexameter\r
Főhőse: Akhilleusz\r
Odüsszeia\r
Keletkezése: az Íliásznál későbbi, Kr. e. 8. sz. után.\r
Témája: a 10 éves háború után a görög hősök többsége hazatér, kivéve Odüsszeuszt - 10 évnyi hazaútjáról, kalandjairól, hányattatásáról szól\r
Szerkezete: 24 ének, 12 110 hexameter; 10 évet mond el, de jelen időben játszódó cselekménye 40 nap\r
Főhőse: Odüsszeusz\r
Az Iliász és az Odüsszeia\r
mindent ők intéznek \r
az istenek szeszélyéből adódik\r
csak játékszer\r
legfőbb érték az örök hírnév\r
harcban nyert halhatatlanság\r
egyszerű (időrendi) \r
a háború egy szakasza\r
genealógia: származástan, leszármazás\r
genealógiai ének: származásról, leszármazásról szóló énekek\r
a homéroszi ?\r
alapvető különbség fedezhető fel a két eposz világszemlélete közt, különbségek vannak szerkezeti és formai elemekben is\r
szinte biztos, hogy az Odüsszeia írója egy generációval az Iliász alkotója után élt\r
magyarázat:\r
Homérosz 'költő'\r
EPOSZ\r
~ kötött formában írt nagy terjedelmű epikai mű.\r
Főhőse rendkívüli képességekkel rendelkezik és természetfeletti lényektől támogatva/akadályozva olyan hősi tetteket hajt végre, amelyek kihatnak egy egész közösség életére.\r
eposzi kellékek\r
1. Invokáció ~ segélykérés a Múzsától\r
2. Propozíció ~ témamegjelölés\r
3. Enumeráció ~ seregszemle\r
4. Anticipáció ~ előre sejtetés\r
5. In medias res ~ dolgok közepébe vágás (eposzi kezdés)\r
6. Deus ex machina ~ csodás elemek, isteni közbeavatkozás (az emberi életbe)\r
7. Epitheton ornans ~ állandó jelzők\r
8. Eposzi hasonlatok ~ hosszas, részletező hasonlatok\r
az eposzok verselése\r
Időmértékes verselés: a szöveg ritmusát a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása adja\r
Versláb: az idm. vers. ritmikai alapegysége\r
Mora: egy rövid szótag kiejtésének időtartama (a hosszú szótagé 2 mora)\r
HEXAMETER: hagyományos sorfajta, 6 verslábból áll\r
1-4. daktilus/spondeus\r
5. daktilus\r
6. spondeus/trocheus\r
I. Agamemnón Apollón\r
Briszéisz Akhilleusz\r
II. Párisz Meneláosz \r
Hektór\r
Párisz Meneláosz\r
Aphrodité Heléné\r
az istenek szerepe: mindent ők intéznek \r
a Végzet: az istenek szeszélyéből adódik\r
az ember: csak játékszer\r
világkép: legfőbb érték az örök hírnév\r
életideál: harcban nyert halhatatlanság\r
embereszmény: Akhilleusz\r
katonai erények, harci dicsőség\r
Milyen a korabeli férfiideál?\r
szerkezet: egyszerű (időrendi) \r
cselekmény: a háború egy szakasza\r
Szerkezete: 2 szálon futó cselekmény\r
Ithaka:\r
Télemakhosz útnak indul, hogy 20 éve nem látott apját felkutassa (Pülosz-Nesztórhoz, Spárta- Meneláoszhoz). Útja sikertelen.\r
Pénelopét 3 éve 108 kérő ostromolja, Odüsszeusz vagyonát felélve dúskál. P. hű marad.\r
Odüsszeusz hazaútja:\r
Sokat időzik a phaiákoknál, nekik meséli el útjának 10 nagy kalandját.\r
Hazatérve leszámol a kérőkkel, visszaszerzi városát és feleségét.\r
Cselekmény:\r
1-4. ének: Ithaka bemutatása (anarchia), Pénelopé és Télemakhosz története\r
5-8. ének: Ogügié szigete: Kalüpszó engedje haza Odüsszeuszt (Hermész parancsa)\r
Odüsszeusz tutajt készít, 20 nap alatt érkezik a phaiákok mesebeli hazájába:\r
- megismerkedik a királylánnyal, Nauszikaával, ám lemond az ottani életről\r
9-12. ének: Odüsszeusz elmeséli kalandjait a phaiákoknak: 10 kaland→ Odüsszeusz tíz kalandja:\r
1. kaland: földúlják Iszmarosz városát; asszonyokat, kincseket rabolnak; mohók, így sokan halnak\r
2. kaland: a lótuszevők szigetén hárman a mámor kábulatába esnek\r
3. kaland: a küklopszok szigetén Odüsszeusz kíváncsisága miatt hat társát megeszi a szörnyeteg\r
4. kaland: a társak kibontják a tengeri viharokat keltő szeleket rejtő bőrtömlőt\r
5. kaland: az emberevő óriások sziklákat dobálnak rájuk, csak Odüsszeusz gályája marad épen\r
6. kaland: Kirké istennő (tengeri sellő) 21 társát disznóvá változtatja, Hermész segít, egy év pihenő\r
7. kaland: az Alvilágban jóslatot kér Teiresziásztól; megtudja, hogy nem reménytelen a hazafelé út\r
/ találkozik édesanyja szellemével is, akitől értesül az ithakai állapotokról\r
/ találkozik Agamemnónnal is, aki beszámol haláláról, s Pénelopét is gyanúba keveri\r
/ találkozik Akhilleusszal is, aki elmondja, inkább lenne napszámos, de éljen\r
8. kaland: a Szirének éneke ellen - Kirké tanácsára hallgatva - sikerrel védekeznek\r
/ Odüsszeusz emberei fülét viasszal tömi be\r
/ ő maga kíváncsi a gyilkos természetű nimfák énekére, így kikötteti magát az árbochoz\r
9. kaland: veszélyes tengerszoros (Szküllával, Kharübdisszel), hat ember megint elvész\r
10. kaland: mohóságukban hat napig esznek Héliosz, a Napisten legszebb marháiból -> mindenki meghal a viharban, kivéve Odüsszeuszt, aki kilenc napig hányódik a tengeren -> Kalüpszó szigetére veti az ár, a tengeri nimfa halhatatlanságot is ígér, s hét évig tartja ott\r
Cselekmény folytatása:\r
13-24. ének: hazatér Odüsszeusz is (titokban, veszélyben), Télemakhosz is:\r
- a kérők (108) meg akarják ölni őket;\r
- a kérők Odüsszeuszt hitvesétől is, vagyonától is megfosztanák; Odüsszeusz próbára teszi környezetét (koldusnak öltözve gyűjt információkat a város jelen helyzetéről), bajtársakat gyűjt;\r
ezalatt megalázzák, megvetik, gúnyolják DE önfegyelme, lelkiereje átsegíti a helyzeteken (indulatok helyett - \"Többet ésszel...\"\r
- Pénelopé íjászversenyt javasol - öldöklés (irgalom nélkül: 108 kérő + 12 szolga + kecskepásztor meghal)\r
- megható idill: férj s feleség, apa s fiú találkozása;\r
- polgárháború készülne: a kérők rokonai támadnak, ám győz a józan ész:\r
- az istenek közbeavatkoznak , Odüsszeusz végleg abbahagyja a harcot →a törvényes rend, a jog és erkölcs uralma, emberség és értelem világa jön el Akhilleusz katonai erények, harci dicsőség, férfiasság, erős fizikum; fizikai tulajdonságok!\r
tisztes távolból figyelik az eseményeket\r
az ember jellemében, lelkében lakozik\r
alakíthatja a rá mért sorsot\r
érték: az élet\r
találékonyság, szellemi tevékenység\r
bonyolult (előzmények + hazatérés)\r
egy időben két szál, két színtér\r
az istenek szerepe\r
a Végzet\r
az ember\r
világkép\r
életideál\r
szerkezet\r
cselekmény\r
15.700 hexameter\r
12.110 hexameter\r
Odüsszeusz\r
tapasztalat, bölcsesség, lelemény \r
szellemi\r
tulajdonságok!\r
Embereszmény\r
honvágya hazahúzza, de kíváncsisága, tudásvágya kalandokba viszi olykor megfeledkezik otthonáról, de legyőzi önmagát, szenvedélyeit\r
barbár világban törvényes rendet teremt\r
higgadtan, leleményesen számít: harc, áldozatvállalás vagy menekülés\r
király és hősi katona, de kitűnő mesterember is magyar","topics":["eposz","hősköltemény","irodalomelmélet","cselekmény"],"id":"061062"}]

#cselekmény

Homéroszi eposzok