[{"img":"http://dka.oszk.hu/061100/061145/papir.jpg","title":"A papír","description":"A papír elnevezése az ókori Egyiptomból származik: a Nílus mentén termő sás neve: cyperus papirus. Ebből készítettek elsőként íráshordozót.\r
A sás belét lapokká szeletelték és szorosan egymás mellé tették a második réteget erre merőlegesen tették higított ragasztóval megnedvesítették\r
préselték -> szalagokká -> tekercsek, amik törékenyek voltak Kínában már i. sz. 1. századtól selyemből és lenből gyártottak papírt.\r
A 8. században az arabokhoz kerül a technika, majd a 13. században Európába. Itt az első papírgyár Cheb városában 1370-ben indul. Európában a középkorban fiatal állatok bőréből pergamen készül, az elnevezés Pergamon város nevéből származik. itt használták először írásra. A 13. századig ezt használták. MERÍTETT PAPÍR\r
A régen a papírkészítők len- és kendertextíliák hulladékait dolgozták fel:\r
- a papírmalomban szétválogatták, aprították\r
- zúzóberendezéssel finom péppé őrölték\r
- a pépet felhígították\r
- keretbe illesztett finom fémszitával merítették a papírlapokat A XIX. században ezt a folyamatot gépiesítették. A XX. századtól fa felhasználásával készülnek a papírgyártmányok. Az alapanyag minden esetben a növényi rost. CELLULÓZGYÁRTÁS A fa anyagában levő cellulózrostokat kémiai úton nyerik ki a faanyagból (a ligninen belül úgy helyezkednek el ezek a rostok, mint a vasbetonban az acélszerkezet). Amennyiben a lignint nem távolítják el a faanyagból, úgy fatartalmú papír keletkezik, ami egy idő után besárgul és törékennyé válik (pl. az újságpapír)\r
Ha viszont a lignint kémiai úton eltávolítják az anyagból, úgy erősebb, tartósabb papír készül tiszta cellulózból. PAPÍRGYÁRTÁS 1. kéregtelen fa\r
2. előáztatás, tisztítás\r
3. aprítás\r
4. a fűrészpor és a rostok szétválasztása\r
5. további aprítás\r
6. főzés - a fa a rostjaira bomlik\r
7. a rostpépet mosdókádakba öntik\r
8. a pépet tisztítják\r
9. osztályozóüzembe kerül\r
10. finom szitán megy át\r
11. a jó rostokat a szitán préshengerrel víztelenítik\r
12. a lappá formálódó pépes anyagot feltekercselik\r
ez a famentes papír nyersanyaga a cellulóz \r
A cellulózgyártás menete 1. a rostanyagot tovább őrlik ún. hollandi kádban\r
2. további anyagokat adnak hozzá (kaolin, enyvezőanyagok, timsó, festékek)\r
3. tovább vékonyítják a rostokat\r
4. a pépet felhigítják\r
5. szitán víztelenítik a pépet\r
6. a szitáról lekerülő papírt szárítják\r
7. tovább simítják, hengerelik\r
8. a végén papírtekercsek, évekre vágott papírlapok keletkeznek \r
PAPÍRMÉRETEK különféle szabványméretek léteznek. Oldalaik úgy aránylanak mint 1: gyök2-höz\r
A0 - egy négyzetméter - néges ív\r
A1 - dupla, kettes ív\r
A2 - ívpapír\r
A3 - félív\r
A4 - negyedív\r
A5 - levél\r
A6 - fél levél PAPÍRFAJTÁK A gépileg gyártott papír fontos tulajdonságai rostirány (a rostszálakkal párhuzamosan könnyebben hajlik)\r
rostanyag összetétel\r
négyzetmétertömeg (gramm)\r
előállítás módja\r
rétegek sáma szerint (egy, két, három rétegű)\r
enyvezés szerint\r
szín szerint (fehér, színes, natúr stb.)\r
simaság szerint (simítatlan, sima, gyengén vagy erősen simított)\r
egyéb tulajdonságok (vízálló, zsírálló, gőzálló, színtartó stb.)\r
megjelenési forma (tekercs, lap stb.) Kartonok 250 g/m2-nél nagyobb súllyal rendelkeznek\r
többnyire ugyanolyan tulajdonságúak, mint a vékonyabb papírfajták\r
jobb a rostösszetételük, mivel 1 vagy 2 rétegűek \r
Csomagolópapírok nagyobb szilárdsággal rendelkeznek, így töltőanyagot nem tartalmaznak Lemezek 600 g/m2-nél nehezebbek, ezeket már speciális gépeken gyártják. a kézilemezek általában 70x100 cm-es nagyságban kerülnek forgalomba. felhasználás pl.: könyvfedélnek\r
szürkelemez - tiszta hulladékból készül\r
falemez - facsiszolatból készül\r
szalmalemez - sárga szalmaanyagból készül Nyomópapírok a nyomópapírok vagy gyengén, vagy egyáltalán nem enyvezettek, azért, hogy a nyomdafestéket minél jobban felvegyék. Töltőanyagot tartalmaznak, hogy ne legyen áttetsző a szövegnyomás. Többnyire puha fogásúak, rugalmas tartásúak. újságnyomó (rotációs) papír: 50-55 g/m2, fény hatására megsárgul\r
közönséges nyomópapír: hasonló minőségű, mint az újságnyomó, napilapok, folyóiratok, magazinok, irodai nyomtatványok alapanyaga\r
plakátpapír: gyengén enyvezett, 50-100 g/m2, pl.: plakátok, röplapok\r
regénynyomó papír: fatartalmú, 60-100 g/m2, sok töltőanyagot tartalmaz, elsősorban könyvnyomtatáshoz használják\r
biblianyomó papír: finom, vékony, nagy oldalszámú könyvekhez alkalmazzák (pl.: lexikon, szótár stb.)\r
famentes papír: kémiai úton gyártják, fehérítik, színes illusztrációkra is alkalmas műnyomó papír (minőségi, illusztrációs, vagy többszínű nyomtatásra alkalmas)\r
ofszetnyomó papír (famentes és fatartalmú is lehet, 70-120 g/m2)\r
többszínnyomó és térképnyomó papír (elsőrendű követelmény, hogy nedvesség hatására ne változzon a mérete, fehérített cellulózból készül, 70-130 g/m2)\r
kromo- és műnyomó papír: tökéletesen sima, fehér felületű, a kromopapír egyik oldalát finom krétaanyaggal mázolják - csak erre az oldalra nyomtatnak, a műnyomó papírnál mindkét oldalát, lehet fényes vagy matt. 75-140 g/m2\r
mélynyomó papír: képes folyóiratok gyártására használják, lehet fatartalmú vagy famentes 50-100 g/m2 Írópapírok vékonyság és hajlékonyság jellemzi. az írópapírok jellemzője, hogy felületük simított és enyvezett.\r
okmánypapír: hosszú ideig megőrzendő okmányokhoz, iratokhoz\r
bankposta papír: hivatalos levelezéshez, ritkán vízjellel is ellátott\r
irodai papírok: jó enyvezettség jellemzi, levelezésre, könyvelésre, nyilvántartásra használják\r
írógéppapír: jó festékfelvevő, íróképes papír, átmenet az író és a nyomópapír között\r
irkapapír: iskolai füzetek alapanyaga 65-70 g/m2\r
művész papírok: rajzpapír, DIPA, famentes és fatartalmú rajzpapír, vázlatpapír, pasztellpapír, akvarellpapír, pauszpapír, vázlat (skicc) papír NYOMDAFESTÉK A kezdetekben a nyomdafestéket a nyomdász maga állította elő és csak egyszínű festéket használtak. a színes részeket kézzel festették.\r
fekete festék = korom + lenolajkence\r
színezett festékek - kezdetekben színezékként földfestékeket (terra di siena, umbra, okker, cinóber stb.) használtak, később szintetikus festékeket kezdtek gyártani. nyomdafesték = pigment + kötőanyag (lenolaj, vagy műgyanta) + higítóanyag + oldószer\r
A Pigment olyan festőanyag, amely kötőanyagban és vízben sem oldódik. A színezékek vagy vízben vagy kötőanyagban oldódnak.\r
A festék színét a pigment adja meg, a kötőanyag rögzíti a festéket a papíron. A festékeket aszerint osztályozzák, hogy hol használják őket: magasnyomás, mélynyomás, ofszetnyomás, illusztrációs, újságnyomó, fekete, fehér, színes, stb....) magyar","topics":["papír","papírgyártás","cellulóz","írópapír","nyomópapír","papírlemez","csiszolópapír","karton"],"id":"061145"}]

#csiszolópapír

A papír