[{"img":"http://keptar.oszk.hu/061300/061331/foldkereg.jpg","title":"Földkéreg felépítése, ásványi anyagok","description":"A Földkéreg\r
A földkéreg a Föld legkülsőbb kőzetburka. A földköpenytől az átlagosan 30-40 km mélységben található Mohorovii-felület (vagy Moho-felület) választja el.\r
A Föld teljes térfogatának kevesebb, mint 1%-át foglalja magába.\r
Földkéreg\r
Felső köpeny\r
Alső köpeny\r
Külső mag\r
Belső mag\r
Exoszféra\r
Termoszféra\r
Mezoszféra\r
Sztratoszféra\r
Troposzféra\r
A Föld teljes térfogatás foglalja magába.\r
Eredete: \r
-Kialakulása 100 millió évig tarthatott, mely a bolygó kialakulásakor (4,6 milliárd évvel ezelőtt) ment végbe. (Kezdetben sokkal intenzívebb lemeztektonikai mozgásoknak volt kitéve illetve a becsapó aszteroidák pusztító erejének.)\r
A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan nő és eléri az 500-1000 °C-t a köpennyel való találkozásánál. A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a litoszférát.\r
Moho-felület\r
A Moho-felület egy ásványi fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a földpátok és ennek megfelelően megjelenik a gabbró nevű magmás kőzet. A felszín közelében a gabbró finomszerű megfelelője, a bazalt alkotja a kérget. Ezt az övet óceáni kéregnek nevezik és átlagsűrűsége 3 g/cm3. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve kontinentális kéreg, melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm3.\r
Mélységi magmás kőzetek\r
Gránit: Szerkezet: Durvaszemcsés kőzet, sajátalakú földpát és csillám, rendszerint alaktalan kvarccal. Eredet: Mélységi környezetben.\r
Diorit: A diorit mélységi magmás kőzet, keletkezési mélysége 36-5 km közötti.\r
Gabbró: Az óceáni lemezkérgek fő alkotója, hazánkban a Bükk-hg-ban (Szarvaskő) került felszínre egykori óceáni aljzatként.\r
Kiömlési magmás kőzetek\r
Andezit: A Föld leghosszabb hegységének, az Andoknak fő alkotója, hazánkban a Mátra, Börzsöny, Visegrádi-gh, Cserhát kőzetalkotója.\r
Bazalt: A Földön az óceánok aljzatát építi fel, hazánkban mintegy 50, ma már nem működő bazaltvulkán található pl: Badacsony, Csobánc, Gulács, Hegyesd, Somló, Medves, Tátika.\r
Riolit: Kémiai összetétel alapján a gránit kiömlési párja, hazánkban a Tokaji- és a Zempléni-hg-ben találkozhatunk vele.\r
Andezit: A Föld leghosszabb hegységének, az Andoknak fő alkotója, hazánkban a Mátra, Börzsöny, Visegrádi-hg, Cserhát kőzetalkotója.\r
Tufák: \r
Rioloittufák: Erősen lukacsos, puha, könnyen alakítható kőzet, horzsakő, habkő, tajtékkő néven is ismert, mivel a riolitvulkánok általában hevesen törnek ki, nagy mennyiségben képződik.\r
Bazalttufa: A benne képződött buborékok miatt kenyérkőnek is nevezik, a Tihanyi-félszigetet ez a kőzet alkotja.\r
Andezittufa: Jó formálhatósága miatt építkezésre is előszeretettel használják (pl. esztergomi bazilika), a Mátrában és Börzsönyben fordul elő nagyobb mennyiségben.\r
Köszönöm a figyelmet! magyar","topics":["magmás kőzet","gránit","diorit","földpát","fázisátalakulás","tektonika","földkéreg","gabbró","kiömlési magmás kőzet","riolit","andezit","bazalt","vulkáni tufa"],"id":"061331"}]

#fázisátalakulás

Földkéreg felépítése, ásványi anyagok