[{"img":"http://keptar.oszk.hu/060900/060997/nyelvtortenet.jpg","title":"Magyar nyelvtörténet","description":"Magyar nyelvtörténet \r
A magyar nyelvtörténet korszakai\r
Ősmagyar kor (Kr. e. 1000- Honfoglalásig)\r
ómagyar kor (895-1626)\r
Középmagyar kor (1526-1772)\r
Újmagyar kor (1772-től)\r
Irodalmi nyelv kialakulása\r
Mikortól beszélhetünk magyar irodalmi nyelvről?\r
Melyek voltak a legfontosabb mozzanatok, változások, törekvések, amelyek kialakulását segítették?\r
Az anyanyelv kibontakozását segítette:\r
reformáció\r
bibliafordítások\r
humanizmus\r
anyanyelven való könyvnyomtatás\r
nyelvjárások fölötti, közös nyelvváltozat kialakítása\r
nyelvi helyesség és helytelenség gondolata\r
normák kialakulása\r
nyelvjárások kiküszöbölése az írásos szövegekből\r
Nyelvjárások összemosódása\r
észak-északkeleti-keleti norma keleti norma (Tisza melléki)\r
í-zés kerülése (szépség/szípsíg; kék/kík)\r
ő-zés ű helyett az egytagú szavakban(kő-kű, fő-fű) \r
ó-zás ú helyett (ló-lú)\r
nyugati norma (Duna melléki)\r
o-zás (lábo, barázdo, lásso)\r
két magánhangzó közt az s megduplázása (hangossan, örökössöket)\r
ú, ű, í helyett a rövid forma használata\r
Művészi archaizálás\r
Vörösmarty Mihály: Tündérvölgy\r
\"Kicsoda [az, ki] engemet fölkeltett álmombul.\"\r
Arany János: Toldi\r
\"Mint ha, pásztortűz ég őszi éjszakákon.\" (ha=amikor)\r
Ady Endre: A föl-földobott kő\r
\"És, jaj, hiába, mindenha szándék.\" (mindenha=mindig)\r
Hogyan alakult ki a mai magyar könyelv?\r
Nyelvújítás\r
A szókincs természetes gyarapodása\r
A nyelvi egység ügye a felvilágosodás korában és a reformkorban \r
Nyelvújítás\r
Bessenyei György fellépésétől (1772, felvilágosodás nagy alakja) - a Magyar Nyelvőr c. folyóirat megjelenéséig\r
Kazinczy Ferenc\r
neológusok ortológusok ellen\r
Hogyan megy végbe?\r
nyelvjárási szavak forgalomba hozása\r
barangol, betyár, poggyász, kamat; de: páholy=szénatartó rekesz\r
elavult szavak fölelevenítése\r
fegyelem, hon, hölgy, aggastyán\r
de: vezekel-> veszékel=jajveszékel, ami régiesen=veszék!=elvesztem\r
elavult személynevek felújítása: Árpád, Gyula\r
tulajdonnevek közszóvá alakítása\r
Alag község névből lett az 'alagút'; és nem al+út\r
idegen szavak átvétele, magyarosítása\r
latin balaena= bálna\r
Koppenhága -> Kappanhágó; Stockholm -> Istókhalma \r
a szóalkotás hagyományos módjai: \r
szóképzés, szóösszetétel és szóelvonás\r
A szókincs természetes gyarapodása\r
belső szóteremtés(irodalmi nyelvbe legtöbbször a nyelvjárásokból kerülnek be)\r
jövevényszavak\r
latin jövevényszavak: bigámia, degradál\r
német (felvilágosodás és reformkor): slicc, vicc, frakk, német szólások tükörfordítása\r
német közvetítéssel: francia(likőr), olasz(nettó, bruttó)- később irodalmi átvételekként (pl. rúzs, miliő)\r
angol szavak: XX. század közepe\r
más nyelvek nyelvi közvetítéssel: spanyol(lasszó, tangó), indián nyelvekből(totem, ananász, kakaó)\r
csoportnyelvek\r
Helyesírás\r
A 17. században a z-t kiszorítja az sz, valamint a k értékű c is eltűnik (háznac helyett háznak). A katolikus helyesírás a cs-t ch-val jelöli, a c-t cz-vel, a protestáns a cs-t ts-el, a c-t tz-vel. \r
Az irodalmi nyelv szókincsének bővülése\r
Nyelvjárásból bekerült szavak:\r
kandikál, cselleng, növeszt, kanyarít, minő, mindenki.\r
Nyelvjárásból bekerült hangutánzó, hangfestő szavak:\r
csahol, dong, dorombol, dúdol, fecseg, hörög, nyikorog, köhög, sóhajt, susog, zuhog, buborék, pehely, cáfol, cammog, pislog, piszok, zsibog, döcög, pihen, hentereg, zsibbad, cinege, pacsirta. \r
Szóképzés: \r
-dogál: sírdogál, mendegél; \r
-ng: bolyong, cselleng; -doz: kapdoz, fogdoz; -amodik: futamodik; -int: legyint. \r
A barokk szószörnyetegei:\r
fertőzetességes, hazafiúságtalanság, öszveatyafiságosodik.\r
Szóösszetétel: \r
víziló, árvalányhaj, oklevél, hitehagyott, földosztás, földrengés.\r
Jelentésváltozások: \r
jámbor (jó ember, becsületes, később bolondot jelent) stb.\r
Hogyan lett végül köznyelv? \r
Kérdések fogalmazódtak meg: \r
A régi nyelvet vegyék alapul vagy az élő nyelvet?\r
Melyik norma emelkedjék felül? (Tisza melléki, Duna melléki, erdélyi)\r
a normák kiegyenlítésére volt szükség (amiről már Klára beszélt)\r
de nem alakul ki mindenben egységes szabály, a normák mai napig megengednek kettős változatokat: XX.sz.:karjok-karjuk, ma: fel-föl, dalok-daluk\r
Hogyan lett egységes helyesírás?\r
felvilágosodás korában: \r
katolikus helyesírás\r
protestáns helyesírás\r
a harcokat lezárta az Akadémia helyesírása(1832): A magyar helyesírás és a szóragasztás főbb szabályai\r
A magyar nyelv története a kezdetektől, tehát a legközelebbi nyelvrokonainktól való elszakadástól a mai napig tart. A nyelvtörténetnek tehát a jelen is része. A magyar nyelv becslések szerint megközelítőleg 3000 éves (idősebb az összes szláv és újlatin nyelvnél).\r
Ősmagyar kor\r
Kr.e. 1000-től Kr.u. 895-ig\r
nincsenek írott emlékek \r
nyelv: alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszavak, a vándorlás során iráni, török, szláv nyelvű népekkel érintkezhetett\r
változás: vegyes hangrendű szavak megjelenése,igei személyragok, módjelek, birtokos személyjelek, a középfok jele, tárgyrag megjelenése\r
a mondatok szerkezete bonyolultabbá vált, kialakultak a mellékmondatok főbb típusai\r
896-tól 1526-ig\r
a letelepedő magyarság új szomszédokkal kerül kapcsolatba, új nyelvekkel érintkezik: gyarapodik a szókincs\r
Ómagyar kor\r
(szláv: berkenye, luc kereszt\r
latin: apostol, legenda\r
német eredetű szavakkal: polgár, cégér)\r
a kereszténység felvétele és az államiság a műveltség változását vonja maga után\r
a magyar nyelvet írni kezdik\r
erős a szláv és a latin hatás\r
a kor második fele: a kódexek korának is nevezik\r
a vallásos emlékek mellett, világi jellegű magyar emlékek is \r
nyelvünk ekkor még nyelvjárásokban élt, társalgásban általános tegezést használta\r
nyelvemlékek:\r
1055 - A tihanyi apátság alapítólevele\r
1200 - Anonymus: Gesta Hungarorum\r
1195 - Halotti beszéd\r
1350 - Ómagyar Mária-siralom\r
kódexek\r
Középmagyar kor\r
1526-tól 1772-ig\r
a korszak történelme hatott a nyelv változására is: a három részre szakadt ország élete, a török hódoltság, tizenöt éves háború, a rákóczi-szabadságharc\r
segítette a fejlődést a reformáció, könyvnyomtatás\r
első részleges Biblia-fordítások\r
1590 - Károli Gáspár\r
terjed a magyar nyelvű írásbeliség, de a latint használták a hivatalokban\r
elkezdődött a magyar nyelv egységesülése\r
megjelentek hazai nyelvtanok, szótárak\r
kialakult a magázó forma\r
A kor jelentős műve: Sajnovics János Demonstratio c. munkája\r
Újmagyar kor\r
1772-től 1920-ig\r
a nyelv fejlődésére nagy hatással volt: a felvilágosodás, a nyelvújítás és a reformkor\r
sokat gazdagodott és megújult a szókincs\r
elkezdődtek a nyelvművelő mozgalmak\r
kialakult a helyesírás normarendszere\r
(1832 - 1. szabályzat)\r
1844: a magyar az ország hivatalos nyelvévé válik\r
elkezdődött a magyar nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány\r
Első magyar írásos emlékeink\r
A legkorábbi összefüggő magyar nyelvemlék.26 soros temetési beszédből és hozzátartozó 6 soros imádságból áll.\r
Tihanyi apátság\r
Egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be.\r
Alapító levél\r
\r
Első magyar nyelvű versünk .A vers műfaja planctus azaz siralomének .\r
A tihanyi apátság egy bencés apátság ,amelyet I.András alapított 1055-ben.\r
Ómagyar Mária-siralom (XIII. sz. utolsó harmada)\r
Halotti beszéd és könyörgés \r
(1192-1195)\r
szórványemlék\r
összefüggő szövegemlékek\r
idegen nyelvi közegbe ágyazott magyar szavak\r
csak elszórtan\r
ált. tulajdonnevek (földrajzi, személy)\r
pl.\r
1.Bíborban született Konstantin: A birodalom kormányzásáról (950)\r
nyelve: görög +magyar vezérek, törzsek neve, földrajzi nevek,\r
tisztségek neve\r
2. a veszprémvölgyi apácák adománylevele (Szt. István kora)\r
nyelve: görög, később latin + dunántúli magyar nevek\r
3. A tihanyi apátság alapító levele (1055)\r
nyelve: latin + nemcsak tulajdonnevek, hanem köznevek is \r
+ az első mondattöredék\r
4. Anonymus: Gesta Hungarorum (1200 körül)\r
regényes mű a magyar királyok származásáról\r
nyelve: latin + magyar helynevek, személynevek\r
kéziratos szövegemlékek\r
összefüggő, magyarul írt szöveg\r
egyházi vagy világi témájúak\r
kódexekben (= kézzel írott könyv)\r
Halotti beszéd és könyörgés (12. sz. vége, Pray-kódex)\r
Ómagyar Mária-siralom (13. sz. közepe, Leuveni-kódex)\r
\r
Huszita Biblia - 1. Biblia-fordítás 3 kódexben\r
Margit-legenda (1510, Ráskay Lea)\r
A Halotti beszédben van több bibliai kifejezés, és maga a szöveg is a teremtés és az első emberpár bűnbeesésének a történetét mondja el, valamint az elhunyt lelki üdvéért való imádkozásra szólít fel.\r
Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése \r
jövevényszó, idegen szó\r
Idegen eredetű szavak\r
jövevényszó\r
idegen szó\r
nem érezzük idegennek, \r
hangzásuk hozzáidomult nyelvünkhöz\r
pl. a szláv szliva szilva, \r
alaktanilag is beilleszkedtek nyelvünk rendszerébe, \r
alapjává váltak képzett vagy összetett szavaknak. \r
Szótövek száma magasabb, mint az ősi szótöveké, \r
de nincs olyan széles szócsaládjuk, \r
a használat gyakorisága is elmarad mögöttük.\r
Az átadó nyelvek szerint csoportosítjuk: \r
iráni pl. tehén- a tejtermelést, a szarvasmarhatartást ismerhettük meg tőlük; \r
ótörök pl. túró, sajt, kecske, disznó, szőlő; \r
szláv pl. megye, málna, karácsony; \r
német pl. gróf, páncél; latin pl. templom, mise, prédikál\r
\r
az átvett szavakból következtethetünk a művelődési hatásra\r
őrzik idegenes jellegüket, autó, technika\r
nemzetközi műveltségszók nem egy nyelvből vettük át, \r
európai áramlásuk révén több irányból jutottak el hozzánk, \r
atom, hotel, taxi, rádió\r
tükörszó egy idegen összetett szó elő- és utótagját lefordítjuk, \r
az így keletkezett összetett szó elemei \r
hangalakja magyar, de a két szó közti viszony idegenes \r
pl. Tiergarten állatkert \r
aufschneiden fölvág, dicsekszik;\r
A magyar nyelvtörténet forrásai: \r
a nyelvemlékek\r
Szórványemlékek\r
Szövegemlékek\r
Idegen nyelvű szövegben elszórva találunk magyar szavakat, \r
amelyeket nem tudtak, vagy nem akartak lefordítani az adott idegen nyelvre. \r
Tihanyi Apátság alapítólevele 1055-ből. \r
A földrajzi nevek mellett ez a szórványemlék tartalmaz egy mondattöredéket: \r
Feheruvaru rea meneh hodu uta rea = Fehérvárra menő hadi útra.\r
Összefüggő magyar szöveg \r
Halotti beszéd és könyörgés magyar","topics":["nyelvtörténet","nyelvjárás","helyesírás","szóalkotás","szóösszetétel","magyar nyelv"],"id":"060997"}]

#helyesírás

Magyar nyelvtörténet