[{"img":"http://keptar.oszk.hu/060900/060986/hatalom.jpg","title":"Hatalmi átrendeződés a világháború után","description":"A kis hidegháború kora 1975-1985\r
A klasszikus hidegháború 1945-1962\r
Olvadás és détente 1985-1991\r
A hidegháború után\r
Különösen nagy veszélyt jelentettek a szovjet utódállamok kezébe került atomfegyverek. Ezek ellenőrzése további folyamatos egyeztetést kívánt az egykori szuperhatalmak, az USA és a legnagyobb szovjet utódállam, Oroszország között.\r
Hatalmi átrendeződés a világháború után\r
A bipoláris világ és a hidegháború kora 1945-1991\r
1962-1975\r
Mihail GORBACSOV reformjai (glasznoszty, peresztrojka) a Szovjetunió bel- és külpolitikai átalakítását, és a hidegháború elkerülhetetlen végét jelentették.\r
Következmények:\r
A szocialista blokk széthullása (1989)\r
A Szovjetunió szétesése (1991-1993)\r
A hidegháború vége nem jelentette a nemzetközi konfliktusok végét. Számos geostratégiai kérdés miatt (pl.Kuvait, Irak, Afganisztán, palesztin-izraeli konfliktus) robbant ki háború a hidegháborút követő évtizedekben. A globális konfliktusok középpontjába olyan kérdések kerültek, mint a civilizációk\r
(pl.iszlám és a keresztény világ) összecsapásai, valamint a világ új gazdasági centrumainak (pl.BRIC országok) sajátos fejlődése és globális hatása.\r
Rendszerváltás és új utak\r
A volt szocialista blokk országai - többek között Magyarország is - a \r
demokratikus politikai átmenetet követően új integrációs utakat kerestek, így került sor többkésgük csatlakozására az \r
Európai Unióhoz.\r
Mind a Szovjetunió, mind a köztes-európai szovjet blokk szétesése komoly problémákat okozott a felszabaduló országoknak. Különösen nagy gond volt Jugoszlávia\r
felbomlása, amely az új éra első véres fegyveres konfliktusát jelentette - Délszláv háború.\r
Habár mára Bulgária, Románia és Horvátország is tagja az EU-nak, sőt Szerbia is ezen az úton halad, a rendszerváltozások lezárulását még mindig nem jelenthetjük ki egyértelműen.\r
A Helsinki értekezlettől GORBACSOV főtitkári kinevezéséig\r
A kubai rakétaválságtól a Helsinki értekezletig\r
A világháború végétől a kubai rakétaválságig\r
A kooperáció kora\r
GORBACSOV főtitkári kinevezésétől a Szovjetunió széteséséig\r
Geopolitika\r
- A kép bal oldalán Richard NIXON amerikai elnök, vele szemben a geopolitika egyik kulcsszereplője, az amerikai külügyminiszter, a Helsinki folyamat (a kooperációt szolgáló értekezletek sora 1975 és 1990 között) egyik elindítója, Henry KISSINGER.\r
Fegyverkorlátozás és leszerelés\r
- A reformok szükségességét felismerő szovjet pártfőtitkár, Mihail GORBACSOV és az amerikai filmszínészből lett elnök, Ronald REAGAN csúcstalálkozója Washingtonban 1987-ben (INF-szerződés). A találkozók (kooperáció) legfontosabb témája a tömegpusztító fegyverarzenál leszerelése és a békés egymás mellett élés feltételeinek megteremtése volt.\r
A hidegháború forró pontjai\r
- Balra az amerikai elnök J. F. KENNEDY, jobbra a neki kezet nyújtó szovjet pártfőtitkár N. S. HRUSCSOV, aki végül kénytelen volt rakétáit visszavonni Kubából, bár sikerült elérnie az amerikai rakéták eltávolítását Törökországból.\r
Olvadás\r
- A szovjet delegáció és L. BREZSNYEV az 1975-ös Helsinki konferencián. A 35 ország részvételével zajló értekezleten az emberi és kisebbségi jogok, a fegyverkorlátozás és a vitás kérdések békés rendezését illetően dolgoztak ki politikai elveket. \r
A szuperhatalmak rivalizálásának kiújulása:\r
olimpiai bojkottok (Moszkva, 1980; Los Angeles, 1984)\r
érdekszférák megsértése (Afganisztán, 1979)\r
külső válságtényezők (olajárrobbanás, 1979)\r
a szocialista blokk válsága (Lengyelország, 1980)\r
A Szovjetunió beleroppant a fegyverkezési versenybe.\r
Az ideológiai szembenállást felváltja a geostratégiai rivalizálás, melyben a pozíciószerzés, a befolyási övezetek kiterjesztése játssza a legfontosabb szerepet.\r
A szembenálló hatalmi tömbök kialakulása (1945-55) mellett ezt az időszakot intenzíven változó viszony (konfrontáció-kooperáció) jellemezte.\r
Válságok, incidensek:\r
első (1948-49) és második (1953) berlini válság\r
koreai háború (1950-53)\r
U2 incidens (1960)\r
berlini fal (1960)\r
kubai rakétaválság (1962)\r
Fogalmak\r
détente\r
kooperáció - konfrontáció\r
Zsdanov-doktrína - \r
két tábor elv\r
Brezsnyev-doktrína\r
bipoláris világrend\r
hidegháború\r
Marshall-segély\r
NDK - NSZK\r
vasfüggöny\r
helyi vagy helyettesítő háborúk\r
csúcstalálkozó\r
leszerelési értekezlet\r
érdekszféra\r
peresztrojka és glasznoszty\r
SZEB\r
VSZ - NATO\r
Filmek a hidegháborúról\r
A mandzsúriai jelölt (1962)\r
Oroszországból szeretettel (1963)\r
Dr. Strangelove (1964)\r
Bombabiztos (1964)\r
Az Ipcress ügyirat (1965)\r
Háborús játékok (1983)\r
Vörös hajnal (1984)\r
Nincs kiút (1987)\r
Vasmadarak II. (1988)\r
Vadászat a Vörös Októberre (1990)\r
Forrest Gump (1994)\r
Tizenhárom nap - Az idegháború (2000)\r
Jó estét, jó szerencsét (2005)\r
\r
A rejtélyes XX. század (Kun Miklós)\r
Hatalmi átrendeződés\r
Az együttműködés vége -\r
Az ENSZ megalakulása\r
United Nations (Egyesült Nemzetek Szervezete)\r
\r
Célja:\r
A béke fenntartása. \r
Szervei:\r
Közgyűlés (193 ország) , Biztonsági Tanács (11 tag), szakirányú szervek (UNESCO, IMF, FAO, WHO), Nemzetközi Bíróság, Haderő (békefenntartók). \r
Vezetője:\r
főtitkár (Pan GIMUN).\r
Köztes-Európa\r
Európára leereszkedett a vasfüggöny\r
(Winston CHURCHILL: A fultoni beszéd,1946) Köztes-Európa jelentős része a szovjet érdekszférába került.\r
A szuperhatalmak kora\r
- A második világháború után két (\r
bipolaritás\r
) nagyhatalom (USA, Szovjetunió) emelkedik ki, melyek katonai, gazdasági és ideológiai szembenállása és rivalizálása határozza meg a világ többi országának a helyzetét is.\r
A hidegháború szakaszai\r
A klasszikus hidegháború kora (1945-1962)\r
\r
Olvadás és détente(1962-1975)\r
Elhidegülés és a kis hidegháború kora (1975-1985)\r
A kooperáció kora (1985-1991)\r
Két tábor elv /A. A. ZSDANOV/\r
kapitalizmus \r
szocializmus\r
demokrácia \r
diktatúra\r
Marshall-terv \r
KGST\r
NATO \r
Varsói Szerződés\r
Terminológia\r
fultoni beszéd, 1946 - Winston CHURCHILL\r
kongresszusi beszéd, 1947 - Harry TRUMAN\r
hidegháború, 1947 - Bernard BARUCH\r
1984, 1948 - George ORWELL\r
Nem lehet észre nem vennünk azt a tényt, hogy azok a szabadságjogok, amelyeket az egyének élveznek az egész Brit Birodalomban, nem érvényesülnek jelentős számú országban, amelyek közül egyesek hatalmasak. Ezekben az államokban ellenőrzést kényszerítenek az egyszerű népre különböző fajtájú politikával, amely idegen a demokrácia előtt. Az államhatalmat korlátozás nélkül gyakorolják diktátorok, vagy oligarchák, amelyek előjogokat élvező párton és egy politikai eljárásmódon keresztül működnek.\r
A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai - Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezen híres városok és országuk lakossága a szovjet szférában fekszik és valamilyen formában alá vannak vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének.\r
(Részletek Winston CHURCHILL fultoni beszédéből, 1946)\r
A harmadik világ és az \"el nem kötelezettek mozgalma\"\r
A gyarmati rendszer felbomlik, de megjelenik a neokolonializmus.\r
Megkezdődik a nagyhatalmak geostartégiai versenyfutás a az egykori gyarmatokért.\r
India, \r
Kína\r
Közel-Kelet \r
arab-izraeli\r
konfliktus\r
Fegyveres konfliktusok:\r
vietnámi háború (1965-1973)\r
arab-izraeli háborúk (1967, 1973) magyar","topics":["reform","hidegháború","külpolitika","fegyverkezés","rendszerváltás","háború","válság"],"id":"060986"}]

#hidegháború

Hatalmi átrendeződés a világháború után