[{"img":"http://dka.oszk.hu/061100/061129/tulevelu_erdok_elovilaga.jpg","title":"A tűlevelű erdők élővilága","description":"A tűlevelű erdők élővilága\r
Hőmérséklet\r
A környezeti tényezők hatását határozza meg.\r
Az évi középhőmérséklet 0° körüli, de a leghidegebb hónap középhőmérséklete a -50°-ot is elérheti.\r
A hosszú telet 2-3 hónapos nyár követi, amikor a legmelegebb hónap középhőmérséklete a 20°-ot is elérheti.\r
Az évi hőingás itt a legnagyobb mértékű a Földön.\r
Csapadék\r
Mennyisége aránylag kevés.\r
Az alacsony hőmérséklet miatt még ez a kevés csapadék sem párolog el, ezért az év nagyobb részére a nedves típusú éghajlat jellemző.\r
Elhelyezkedése\r
A mérsékelt övezet hideg területein az északi féltekét körülölelő zónaként helyezkednek el a tűlevelű erdők.\r
Növényvilág\r
Észak felé haladva a lomberdőket fokozatosan felváltják a tűlevelű erdők.\r
Eleinte elegyes erők, majd tajgaerdők.\r
Az uralkodó fafaj elsősorban a lucfenyő, amelyhez jegenyefenyő és a hidegebb területeken a lombhullató vörösfenyő társul.\r
A tajgaerdőket zárt lombkoronaszint jellemzi, amely kevés fényt enged át az alsóbb szintekre.\r
A cserjeszint és a gyepszint hiányos, viszont a mohaszint annál dúsabb, egyes helyeken elérheti a félméteres vastagságot is.\r
Tajgaerdő\r
Lucfenyő\r
Jegenyefenyő\r
Vörösfenyő\r
Állatvilág\r
Jellemző növényevők a különböző szarvasfajok, például a jávorszarvas.\r
A ritkás aljnövényzettel a havasi nyúl, a fenyőmagokkal sok madárfaj és kis termetű rágcsáló emlős táplálkozik.\r
A fenyő tűleveleit eszi a tajga jellegzetes madara, a siketfajd.\r
Ragadozók: nyérc, coboly, farkas, hiúz, különböző medvefajok...\r
Nyérc\r
Coboly\r
Havasi nyúl\r
Siketfajd\r
Köszönöm a figyelmet! magyar","topics":["erdő","tűlevelű","bioszféra","mérsékelt égöv","hőmérséklet","fenyő","szarvas","nyúl","fajd","nyérc"],"id":"061129"}]

#nyérc

A tűlevelű erdők élővilága