[{"img":"http://dka.oszk.hu/060900/060994/magyar_politika.jpg","title":"A magyar politikai rendszer","description":"Jogállam\r
Parlamentáris kormányforma\r
1989. okt. 23. - Magyar Köztársaság kikiáltása\r
Választások kimentele\r
kérdéses\r
Fékek és ellensúlyok\r
MDF - SZDSZ paktum\r
Ezek alapján \r
alkotmánymódosítás\r
Az alkotmány\r
Választások\r
Egyfordulós relatív többségi, nincs érvényességi küszöb\r
Két ág: országos pártlista, egyéni választókerületek\r
Győztes töredékszavazat\r
Új választókerületek \r
Külhoniak választójoga (csak országos listára)\r
Nemzetiségi lista\r
\r
Előzményekkel:\r
Kezdjünk is az\r
Rendszerváltás utáni politikiai rendszer\r
Nem semleges\r
Többségi elv, arányos képviselet, győztes mindent visz elve\r
Két fő csoport: \r
arányos rendszer (reprezentáció)\r
többségi rendszer (kormányozhatóság)\r
Relatív többségi formulák:\r
a győztes mindent visz\r
blokkszavazatos rendszer\r
A választási rendszerek általánosságban\r
Kétfordulós \r
Területi listás és többségi \"keveréke\"\r
Egyéni választókerületek: többségi elv\r
Területi/országos listán: arányos elv\r
Rendszerváltáskor kockázat-minimalizálás\r
386 mandátum\r
\r
Választási rendszer 2012\r
A magyar államszervezet főbb szereplői\r
A magyar politikai rendszer -\r
a parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság\r
1868-1914: egy párt (egy kivétel)\r
Horthy-korszak: egy párt\r
Szovjet nyomás (1949-89): egy párt\r
Rendszerváltás\r
Átmenet - gyors pártosodás\r
Megállapodások\r
Hogyan alakult ki a magyar politikai rendszer?\r
1949-ig történeti alkotmány volt\r
1946. I. tv.\r
1949. XX. tv. - szovjet alkotmány\r
1972. I. tv. - ideológiai módosítás\r
1987, 1989\r
1990: SZDSZ-MDF paktum alkotmányba foglalása\r
2011: az új Alaptörvény\r
Az új Alaptörvény\r
(Egyéb lehetséges kormányformák: elnöki, vegyes, parlamentáris, kancellári)\r
\r
1. Antall-kormány (MDF): 1990-1993\r
2. Boross-kormány (MDF): Boross Péter, 1993-1994\r
3. Horn-kormány (MSZP): Horn Gyula, 1994-1998\r
4. Az első Orbán-kormány?(Fidesz): 1998-2002\r
5. Medgyessy-kormány (MSZP) 2002-2004 (lemond)\r
6. Az első Gyurcsány-kormány (MSZP): 2004-2006\r
7. A második Gyurcsány-kormány (MSZP): 2006-2009\r
8. Bajnai-kormány (MSZP): 2009-2010\r
9. A második Orbán-kormány (Fidesz): 2010-2014\r
10. A harmadik Orbán-kormány (Fidesz-KDNP): 2014-\r
\r
Magyar kormányok listája a rendszerváltás óta\r
Abszolút többségi formulák:\r
többfordulós választások\r
Vegyes rendszerek:\r
többségi & arányossági elvek\r
Kompenzációs lista\r
Választási rendszer 1990-2012\r
Az európai parlamenti választások\r
1979 \r
Közvetlenül választjuk, 5 évre\r
Nincs előírt rendszer az EU-n belül\r
Mo. - arányos rendszer\r
5%-os küszöb van itt is\r
Önkormányzati választások, önkormányzatok\r
Legfőbb döntéshozó: a közvetlenül választott képviselőtestület\r
Helyi rendeletek, költségvetés\r
Közvetlen, egyfordulós választás\r
Tízezer alatti, feletti, megyei, valamint fővárosi területek megkülönböztetése\r
Népszavazás\r
Közvetlen demokrácia intézménye\r
Népi kezdeményezés: kérdés feltevés\r
Népszavazás: véleménnyilvánítás bizonyos kérdésekben\r
Kormány\r
Országgyűlés\r
Államfő\r
Alkotmánybíróság\r
Bírói szervezet\r
Ombudsman\r
Állami Számvevőszék\r
Költségvetési Tanács\r
Magyar Nemzeti Bank\r
Monetáris Tanács magyar","topics":["rendszerváltás","1990-es évek","választás","pártprogram","párt","politika","állam","országgyűlés"],"id":"060994"}]

#pártprogram

A magyar politikai rendszer