[{"img":"http://keptar.oszk.hu/121400/121458/kemiai_elemek.jpg","title":"A kémiai elemek nevének eredete","description":"A kémiai elemek rendszáma megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával. Így egyértelműen meghatározza a kémiai elem minőségét. A rendszám a vegyjel fölött található.\r
Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atomok az izotópok. A protonszám és a neutronszám összege adja az izotóp tömegszámát. A legtöbb kémiai elem izotópok elegye, ezeket \"keverékelemek\"-nek nevezzük. Például a hidrogénnek három izotópja van: a könnyű-hidrogén (Prócium): 1H, a nehéz-hidrogén (Deutérium): 2H, és a radioaktív , szupernehéz-hidrogén (Trícium): 3H. Húsz olyan természetes kémiai elem létezik, amely csak egyetlen izotópból áll. Ezek az ún. \"tiszta elemek\"\r
A modern kémiai jelrendszer, melyet Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész fejlesztett ki. A vegyjel általában egy vagy két betűből áll, de az újonnan felfedezett elemeket 3 betűs ideiglenes vegyjellel jelölik. Egy betűből álló vegyjel például a K (kálium), N (nitrogén), O (oxigén), stb. Két betűből áll például a Ca (kalcium), Mn (mangán). A vegyjelet mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk.\r
A vegyületek többféle kémiai elem ionjaiból, atomjaiból épülnek fel. Például a konyhasó: NaCl, víz: H2O, mészkő: CaCO3, metán: CH4 .\r
Kémiai elemek\r
A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok. Atommagjukban azonos számú protont tartalmaznak, tehát azonos rendszámú atomfajtákból felépülő tiszta kémiai anyagok. Jelenleg 117 különböző kémiai elemet ismerünk. Ezek közül a Földön 92 található meg a természetben. Ezek az ún.természetes kémiai elemek. A többit mesterséges úton állították elő. Ezek az ún. mesterséges kémiai elemek.\r
Rendszám\r
A kémiai elemek periódusos rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, melyet elsőként 1869-ben az orosz kémikus Dmitrij Mengyelejev alkalmazott. Olyan táblázatot szándékozott készíteni, amely jól mutatja az elemek tulajdonságai között fellelhető visszatérő jellegzetességeket. Az idők folyamán a periódusos rendszert többször módosították és bővítették, ezen kívül Mengyelejev ideje óta számos új elemet fedeztek fel, új elméleti modelleket dolgoztak ki, melyek magyarázattal szolgálnak a kémiai sajátosságok hátterét illetően. A táblázatnak létezik az elemek viselkedésének különböző szempontjait hangsúlyozó más elrendezése is, de a leggyakrabban használt forma még ma is nagyon hasonlít Mengyelejev eredeti ábrájára.\r
Csoportok\r
A periódusos rendszer\r
A csoportok száma megadja a külső elektronhélyon lévő elektronok számát. Jelölésük: I.A - VIII A - főcsoportok\r
I.B - VIII B -mellékcsoportok\r
I.A - alkáli fémek\r
II.A - alkáli földfémek\r
III.A - földfémek\r
IV.A - széncsoportok\r
V.A - nitrogéncsoportok\r
VI.A - kalkogének\r
VII.A - halogének\r
VIII.A - nemesgázok\r
Vegyjel\r
A kémiai elemek\r
Vegyületek\r
Mengyelejev periódusos rendszere magyar","topics":["kémia","elem","atommag","proton","rendszám","vegyület","periódusos rendszer"],"id":"121458"}]

#rendszám

A kémiai elemek nevének eredete