[{"img":"http://keptar.oszk.hu/061000/061008/urbanizacio.jpg","title":"Az Urbanizáció","description":"AZ URBANIZÁCIÓ\r
\r
A települések a népesség koncentrálódásának olyan sajátos pontjai, melyeket három funkcionális kapcsolati rendszer tart össze: \r
a termelés, \r
az elosztás, ellátás \r
az igazgatás.\r
A település fogalmában minden emberi települést - a tanyán keresztül a falut és a várost beleértjük. \r
A település \r
1970-ben figyelték meg ezt a szakaszt \r
erős dezurbanizációs hatás: USA keleti partvidéke, Dánia, \r
\r
okai: - új technológia\r
- munkahelyek megszűnése\r
- olcsóbb munkaerő\r
\r
3. A dezurbanizáció (ellenvárosodás)\r
Lewis Mumford szerint a város valaha jelképesen maga a világ volt, mára viszont az egész világ egyetlen hatalmas várossa lett.\r
Az urbanizáció hatásai\r
Az urbanizáció szakaszai\r
A városok száma és mérete gyorsan nő\r
\r
Fejlett országok:\r
ipari forradalom után jól fejlett, egyenletes eloszlású városhálózat\r
Fejlődő országok\r
többsége: \r
utóbbi 30 évben falusi térségek túlnépesedése, munkahelyek hiánya óriásvárosok kialakulása, peremükön bádogvárosokkal\r
1. A városrobbanás, agglomerálódás időszaka:\r
2. A szuburbanizáció: \r
1930: városok növekedése először az USA-ban\r
szuburbanizáció megkülönböztetése\r
-népesség\r
-ipari okai: zsúfoltság\r
lakókörnyezet leromlása\r
környezetszennyezés \r
romló közbiztonság\r
-szolgáltató szektor\r
\r
4. Reurbanizáció (\"vissza a városba\")\r
Az 1980-as évektől figyeltek fel erre a jelenségre\r
A nagyváros népességszáma ismét növekedni kezd\r
A városhanyatlás miatt leromlott belvárosi negyedek felújítása városrevitalizáció\r
A települések típusai \r
A településeknek két alapvető kategóriája a falu és a város. A többi település ezeknek valamilyen alformájaként jelenik meg. \r
Falu: egyszerűbb szerkezetű, csoportos település, általában kisebb lélekszámú és jellemzően mezőgazdasági termelésre berendezkedett település\r
Tanya: szórvány jellegű településforma, külterületi lakott hely \r
Község: a falu magasabb szintű kategóriája\r
Város: olyan nagyobb lélekszámú település, amelyben az ipari, közlekedési, kereskedelmi, közigazgatási, oktatási, kulturális és szociális funkciók a meghatározók \r
\r
Urbanizáció\r
Városodás \r
\r
Mennyiségi változás:\r
-az emberek kisebb településekből városokba történő áramlása\r
Minőségi változás\r
-infrastruktúra\r
-életmód\r
-szerveződés \r
-gazdasági tevékenység\r
Városiasodás \r
Bevezetés már lezajlott: Európa, Észak- és Dél-Amerika\r
még nem zajlott le: Ázsia, Kína délkeleti része\r
Negatív hatás: környezetszennyezés\r
Pozitív hatás: tanulmányozhatóság\r
Bevezetés civilizáció térhódítása városok száma nő \r
\r
a Föld lakóinak több mint fele városban él\r
vonzó hatás - ingázás\r
városkörnyezet ökológiai egyensúlya megbomlott\r
Bevezetés\r
régi városok - kisebbek, áttekinthetőek (vannak kivételek)\r
mai városok - szervezettséget igényelnek\r
ipari forradalom \r
előtt: városlakók 8-10%-os arányban,\r
ipari forradalom után: fordított arány\r
\r
Bevezetés\r
A jövő\r
\r
1968 Római Klub\r
1972, Róma, \"A növekedés határai\"\r
Jelenleg 50 db 10 milliósnál nagyobb város.\r
Előrejelzések alapján 2050-re a világ kétharmada lesz városlakó.\r
A globális méret nem világméretű győzelemre, hanem a fenntarthatóságra korlátaira utal.\r
A gyors és tervezetlen urbanizáció következményei\r
nyomortelepek\r
szennyezőanyag,\r
hulladékkibocsátás\r
Közlekedés által:\r
légszennyezés szmog\r
zajszennyezés, talajszennyezés\r
A gyors és tervezetlen urbanizáció következményei\r
Városok egyre sivárabbak, növényzet levegő tisztító hatása egyre kevésbé érvényesül.\r
Városépítészet Piaci \r
Köszönjük a figyelmet!\r
szereplők\r
\r
városfejlődés\r
\"parazita típusú ingatlanfejlesztők\"\r
Feladata: élhető, egészséges lakókörnyezet kialakítása\r
Ügetőpálya\r
Aréna Plaza\r
\r
Készítette:\r
Boruzs Adrienn\r
Deme Márton\r
Nagy Anna Nóra\r
Takács Máté\r
Varga Fruzsina\r
Vojku Bence\r
Belgium, Németország, Anglia \r
város = a földrajzi munkamegosztásban központi tevékenységre specializálódott település, területi és társadalmi munkamegosztás színtere\r
\r
A gyors és tervezetlen urbanizáció következményei\r
kommunális szennyvizek jelentős része tisztítatlan, nagyvárosokban: 2%, Budapest: 20%\r
éghajlatváltozás, üvegházhatás világtenger szintjének 20-40 cmes emelkedés\r
betegségek gyorsabb terjedése\r
társadalmi következmények: \r
stressz, depresszió\r
szegénység, nyomor\r
deviáns magatartás: élvezeti szerek, prostitució, homoszexualitás\r
bűnözés, növekvő erőszak\r
rossz közbizontság\r
szatellitváros, alvótelepülés\r
Az urbanizáció nem eredendően rossz dolog, fontos gazdasági, kultúrális és társadalmi előnyökkel jár. A jól irányított városok hatékonyak, biztosítjak a méretgazdaságot és csökkentik a közlekedés káros hatásait. A \"városi modell\" tehát környezetbarátabbá teheti a gazdasági tevékenységet. Az pedig, hogy egymáshoz közel sok és sokféle ember él erősítheti az innovációt és új állásokat teremthet, hiszen eszmecserékből új eszmék születnek!\r
Fejlődési folyamatok az I. vh. végéig\r
fordulópont: kiegyezés (1867)\r
\r
ipari városok: \r
vasutak + környezetátalakító munkálatok\r
további központok: \r
politikai átalakulás\r
településhálózat fejlődése\r
falusi népességszám csökken\r
főváros gyors fejlődése\r
(270 ezer 880 ezer fő)\r
szénbányászat, vas- és acélipar\r
pl. Szeged\r
Zágráb \r
Kolozsvár\r
Debrecen\r
Településhálózatunk \r
a két vh. között\r
trianoni békeszerződés\r
\r
falvak, városi jogállású települések száma csökken\r
terület: 70% elvesztése\r
népesség: 2/3-ának elvesztése \r
(21millió -> 7,5millió)\r
vasúti csomópontok, agrárterületek elvesztése\r
A világ városhálózata\r
a világlakosság több mint fele városban él\r
\r
városlakók aránya: \r
É- és D-Amerika\r
Ausztrália\r
Óceánia\r
Európa: 71%\r
Afrika: 39%\r
Ázsia: 35%\r
~80%\r
fejlődő országokban 2 milliárd (össz. 3milliárd)\r
26 megavárosban 310 millió (~10%)\r
Városverseny\r
= a városok társadalmi és gazdasági fejlődése\r
növeli: \r
humán erőforrás koncentráció\r
város-vidék együttélés\r
kedvező közlekedés\r
közigazgatási funkciók\r
sokszínű gazdasági bázis\r
kultúrális és szellemi értékek\r
More presentations by Anna Nóra Nagy\r
A sport szerepe a társadalom identitás-formálásában magyar","topics":["urbanizáció","életmód","társadalmi fejlődés","szubkultúra","városi térség","város","modernizáció"],"id":"061008"}]

#szubkultúra

Az Urbanizáció