[{"img":"https://dkaplayground.ad.oszk.hu/012300/012377/Image_0637.jpg","title":"Égő nafta-források Boriszlau mellett","description":"Égő nafta-források Boriszlau mellett","topics":["első világháború","forráshely","származék","szénhidrogén"],"id":"012377"},{"img":"http://keptar.oszk.hu/121400/121452/halogenszarmazekok.jpg","title":"Szénhidrogének halogénezett származékai","description":"Szénhidrogének halogénezett származékai\r
Az elemi fluor erősen maró, halványsárga színű gáz.\r
Hidrogénnel: hidegen, sötétben is robbanásszerűen egyesül.\r
Vizzel (levegőben lévő vízzel is): a vízgőz fluor áramban fényes lánggal ég, és hidrogén-fluorid keletkezik.\r
Nagy reaktivitása miatt a természetben csak vegyületekben fordul elő. Megtámadja a szilícium-dioxidot is, ezért nem lehet üvegedényben előállítani és tárolni, csak speciális védőréteggel (fluorozott szénhidrogénnel) ellátott kvarcpalackban.\r
Cu, Ni: nem támadja meg a száraz, hideg fluorgáz, mert a felületen ellenálló fluoridréteg keletkezik.\r
Melegítés hatására vegyül a legtöbb fémmel, még az arany és a platina sem tud ellenállni neki.\r
Előállítás: Az egyetlen iparilag is alkalmazott módszer a kálium-fluorid hidrogén-fluoridos oldatának elektrolízise.\r
elektrolizáló cellák katódja: elektrolitot (vegyületek, amelyeknek vizes oldata vagy olvadéka, mozgékony töltéshordozók) tartalmazó acélkádak\r
anód: széntömbök\r
oldat: a fluor mint difluorid ion van jelen (KHF2)\r
anódon fluorgáz, katódon hidrogéngáz\r
Standard állapotban sárgás-zöldes színű, kétatomos molekulákat alkotó, a levegőnél nehezebb gáz. Mérgező, a szerves anyagokat - így az emberi szöveteket is - erősen roncsolja, oxidálja.\r
Vízben oldódik, telített, vizes oldata a klóros víz, melyet régen fertőtlenítőszerként használtak. Olvadás- és forráspontja alacsony.\r
Elemi állapotban csak a vulkáni gázokban fordul elő. Sói jelentősek, a tengervíz igen nagy mennyiségben tartalmaz konyhasót (nátrium-klorid;NaCl), emellett a kőzetek is tartalmaznak klorid-iont.\r
Elemi állapotban vörösbarna színű, maró, a klórhoz hasonló szagú mérgező folyadék.\r
Forráspontja alacsony (58 °C), ezért szobahőmérsékleten is igen erősen párolog. A klórhoz hasonló, de annál kevésbé reakcióképes. Erélyes oxidálószer.\r
Könnyen egyesül aminokkal, alkénekkel és fenollal, úgyszintén az aromás szénhidrogénekkel, ketonokkal és szerves savakkal, addíciós vagy szubsztitúciós reakciók révén.\r
A száraz, vizet nem tartalmazó bróm a fémek közül csak az alumíniummal, a titánnal és a higannyal egyesül közvetlenül.\r
Vegyileg a jód a legkevésbé reaktív a halogének közül (az asztáciumot leszámítva). Elemi állapotban kétatomos molekulákból áll, barnásfekete, fémesen csillogó, szilárd anyag. Könnyen párolog, gőze irritáló szagú, ibolyaszínű.\r
A jód nagyon kis menyiségben (0,06 mg/l) jelen van a tengerek vizében. Egyes algák, korallok és szivacsok szerves vegyületekbe kötve felhalmozzák a jódot, felfedezése is ezeknek a hamujából történt. Jód található még nátrium-jodátként (NaIO3) a chilei salétromban (kb. 0,1%), jodidként nagyon kis mennyiségben egyes gyógyvizekben és váltakozó mennyiségben (7-46 g/m³) a vízben, ami kőolajjal együtt kerül a felszínre.\r
Az asztácium:\r
Egy elektron felvételével a nemesgáz elektronszerkezetet el tudná érni.\r
Az asztáciumot 1940-ben állította elő mesterségesen D.R. Corson, K.R. MacKenzie, és E. Segre Kaliforniai Egyetemen bizmut alfa-részecskékkel történő bombázásával. Igen instabil elem, gyorsan bomlik, a számítások szerint egy km3-nyi földkéregben mindössze 1 milligramm asztácium található.\r
Bomlékonysága miatt jelentősége igen csekély, kémiai tulajdonságai a jódéhoz hasonlítanak. Az asztácium félfém.\r
Jó tudni! :)\r
A kloroform:\r
Színtelen, kellemes szagú, édeskés ízű folyadék. Vízben rosszul, szerves oldószerekben (benzolban, alkoholban, éterben) jól oldódik. A szerves molekulákat általában jól oldja, ezért az egyik legelterjedtebb oldószer. Korábban gőzeit altatásra használták, mert a kloroform gőzei kábító, narkotikus hatásúak. Altatószerként ma már nem használatos, mert szívbénulást és májkárosodást okozhat. Tárolása körültekintést igényel, mert a levegő oxigénje és fény hatására nagyon mérgező foszgén és sósav (hidrogén-klorid) keletkezik. A bomlás visszaszorítható néhány százalék etanol hozzáadásával.\r
A jód:\r
Jól oldódik:\r
egyes szerves oldószerekben, mint kloroform, szén-tetraklorid, szén-diszulfid, ezekben színe ibolya\r
etilalkohol, éter, aceton ,ezekben színe barna\r
benzol -barnásibolya\r
Keményítő jelenlétében a jódoldat színe kék, ezt a tulajdonságot az analitikai kémiában a nagyon kis mennyiségű jód kimutatására használják fel.\r
A kék szín 80 °C-on eltűnik, de lehűtve újra megjelenik. Általánosan elterjedt tévhit, hogy normális körülmények között nem lehet folyékony jódot előállítani, mivel melegítés hatására megolvadás nélkül szublimál. Azonban lassan melegítés hatására az olvadáspontnál (113,7 °C) a sűrű gőztakaró alatt megjelennek a folyékony jódcseppek.\r
Radioaktiv jód:\r
Atomerőművekben használt urán maghasadásakor 131I keletkezik, amely nukleáris katasztrófa esetén kikerülhet a levegőbe. Mivel a pajzsmirigy raktározza a jódot, ilyen esetekben fennáll a veszély, hogy nagy koncentrációban gyűlik fel a radioaktív jód a pajzsmirigyben, ami daganatos betegséghez vezet. Ilyen esetben a pajzsmirigyet telíteni kell jóddal, hogy megakadályozzuk a radioaktív jód raktározását. Napi 130 milligramm kálium-jodid tabletta elegendő a pajzsmirigy telítődéséhez. Mivel a 131I felezési ideje igen rövid (8,0207 nap), a tabletta szedését pár hét után abba lehet hagyni.\r
károsodnak az idegvégződések\r
Az elemi bróm:\r
Az elemi bróm nagyon veszélyes méreg, tüdővizenyőt, az elemi és a vegyületekben található bróm pedig férfiaknál impotenciát okoz. Vegyületeit nyugtatónak alkalmazzák a gyógyszeriparban.\r
Előállitás: laboratóriumban sósav kálium-permanganátos oxidációjával\r
A hatvanas években kisérleteztek a fluor rakétaüzemanyagként való felhasználásával, de végül túl károsnak bizonyult.\r
Felhasználása\r
gyógyszeripar\r
fényképezőipar\r
Az ununszeptium a periódusos rendszer 7. főcsoportjában található kémiai elem. A halogének csoportjában található, azonban nincs arra kísérleti bizonyíték, hogy a tulajdonságai hasonlítanának a jódéra vagy az asztáciuméra. Neve 1-1-7-et jelent, ami a rendszámára utal.\r
2010. április 9-én a Physical Review Letters elfogadta publikálásra azt a cikket, amelyben a dubnai (Oroszország) Egyesített Atomkutató Intézet kutatói bejelentették, hogy előállították az Uus hat atomját.\r
szivritmus zavar szivmegállás\r
Felhasználás:\r
3%-os vizes oldata (mivel vízben gyengén oldódik, alkoholos oldatát hígítják vízzel) jelen van az elsősegélydobozokban, sebek fertőtlenítésére és szükséghelyzetekben víz fertőtlenítésére használjuk (3 csepp/l és hagyjuk fél órát állni).\r
Mivel elnyeli a röntgensugarakat, kontrasztanyagként használják egyes vizsgálatoknál.\r
Két, gammasugarakat kibocsátó izotópját (131I vagy 123I) a pajzsmirigy működésének vizsgálatára használják (szcintigráfia).\r
A halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában található elemek. A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és az ununszeptium (Uus) tartozik ebbe a csoportba.\r
Elnevezésüket a görög sóképző szóból kapták, mivel fémekkel sókat hoznak létre.\r
Felhasználás:\r
az új nanotechnológia maratásra használja a fluorplazmát\r
hidrogén-fluoridot matt üveg előállítására\r
fluorozott polimereket használnak mint tapadásgátló bevonatokat: teflon\r
a hűtőgépek még használják a freonokat hőszállító közegként\r
az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölőszerekben, adalékként egyes fogkrémekben, mint fogszuvasodást - állítólag - gátló szer.\r
a nátrium-fluoridot mint rovarirtót és patkányirtót használják.\r
reagál a csontban lévő kálciummal\r
egyre beljebb hatol\r
Ca megkötése\r
A kalcium-fluorid (CaF2) a kalcium és a fluor oldhatatlan ionos vegyülete. A természetben a fluorit (más néven folypát) kristályban fordul elő és a világ legnagyobb fluorforrása. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Tömény savakban viszont feloldódik, ekkor hidrogén-fluorid fejlődik.\r
Szén-tetraklorid:\r
Korábban tűzoltásra és hűtőanyagnak is használták. Szobahőmérsékleten színtelen jellegzetes édeskés illatú folyadék.\r
Mérgező hatású. Altató hatása is van, de gyengébb, mint a kloroformé. Súlyosan károsítja a vesét és a májat. Ha huzamosabb ideig érintkezik a bőrrel, bőrgyulladást okozhat.\r
Ma már nem használatos, mert mérgező hatású és károsítja az ózonréteget.\r
Felhasználás:\r
fontos szerepet tölt be a műanyagiparban, a PVC egyik alkotóeleme\r
a sósavat, és hipót az élet számos területén alkalmazzák /pl.:mosószer gyártása/\r
ivóvíz fertőtlenítés\r
papír fehérítés\r
harci gáz\r
Köszönöm a figyelmet!:)\r
Olyan szénhidrogének amelyeknek egy vagy több hidrogénatomját halogénekkel helyettesitjük.\r
Megtalálható a tengerekben bromidok formájában.\r
Előállítható bromidokból savanyú közegben történő oxidálással:\r
esetleg bromidokból felszabadítható klórgázzal:\r
Elnevezés: az alap szénhidrogén neve előtt abc sorrendben felsoroljuk a halogénatomok nevét és megadjuk, hogy hányas szénatomhoz kapcsolódnak.\r
Előállítása:\r
Jód előállítható jodidokból oxidálással, vagy a jodátokból redukcióval. Oxidálószerként használni lehet klórt , ózont, hidrogén-peroxidot (H2O2), kálium-bikromátot savas közegben. Nagyon tiszta jód állítható elő kálium-jodidból és réz-szulfátból. A jodátokból való előállításra nátrium-hidrogén-szulfitot használnak. A jodát előbb jodiddá redukálódik, majd ez, a fölös jodátot elemi jóddá redukálja, míg ő maga is jóddá oxidálódik.\r
politetrafluoretilén:\r
A fő gyártócég által kizárólagosan birtokolt nevén Teflon® egy számos alkalmazási területen megtalálható úgynevezett fluoropolimer, amit a tertrafluoretilén monomer polimerizációs reakciójával állítanak elő.\r
A nagy molekulasúlyú polimert, ami a láncvégi hidrogénatomok kivételével csak szén- és fluoratomokból áll, sem a hidrofil (vízvonzó), sem a hidrofób (víztaszító) folyadékok sem nedvesítik.\r
csontkárosodás\r
Hidrogén-fluorid:\r
bőrre cseppen\r
Csoportosításuk: az alapszénhidrogén típusa szerint lehetnek telítettek, telítetlenek és aromásak magyar","topics":["szénhidrogén","halogénezés","származék","fluor","réz","nikkel","asztácium","jód","bróm","kalcium","klór"],"id":"121452"}]

#származék

Égő nafta-források Boriszlau mellett

Szénhidrogének halogénezett származékai