[{"img":"https://dka.oszk.hu/061100/061138/kaucsuk_gumi.jpg","title":"A kaucsuk és a gumi","description":"A kaucsuk és a gumi\r
A kaucsuk eredete\r
A kaucsuknak, mint a gumi alapanyagának megismerése a maya kultúra kialakulása előtti időkre vezethető vissza. Kr.e. 1500-500 között egy ősi nép élt a mexikói öböl déli partvidékén, a dzsungelben. Ezt a népet a környező népek olméknak, kaucsukembereknek vagy más fordításban a \"gumi föld\" lakóinak nevezték. Ugyanis az olmékok fedezték fel, hogy az őserdőben található fák gyantás nedvét rugalmas golyókká lehet gyúrni.\r
A kaucsuktermő fák igazán ismertté 1735-ben egy expedíció munkássága révén váltak. Az értékes anyagot a fa nedvéből nyerték, amelynek a neve inka nyelven \"CAHUCHU\" volt, ami magyarul \"nedvező fát\" - \"fakönnyet\" jelent. Innen ered a kaucsuk elnevezés. Az expedíció egyik tagja, Charles Marie Condamine küldte el Európába az első kaucsuk mintadarabot.\r
Források\r
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/tudakozo/kokel/gumi.html\r
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kaucsuk\r
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gumi\r
http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Gumi.htm\r
http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Vulkaniz.htm\r
A gumiabroncsgyártás bölcsője\r
Dél-Korea-Hankook\r
Japán-Bridgestone\r
Clermont-Ferrand\r
Michelin\r
Eduard Michelin alapította 1889-ben\r
3gyár\r
New Haven\r
A vulkanizálás feltalálója-\r
-Charles Goodyear\r
Szegény család sarja\r
Szomorú sors\r
Szörnyű halál\r
A (természetes) gumi előállítása\r
Alapanyagok\r
Keverékkészítés\r
A gumigyártás alapműveletei\r
Itatás\r
Kenés\r
Kalanderezés\r
Extrudálás\r
Felépítés\r
Vulkanizálás\r
Fröccsöntés\r
Vulkanizálás\r
A gumi tulajdonságait kémiai kezelésekkel megváltoztatják kén felhasználásával.\r
A kettős kötésekbe beépülnek a kénatomok--->térhálós szerkezet.\r
Megnöveli a húzószilárdságot, a kopásállóságot és a rugalmasságot.\r
A gumiipar legjelentősebb ágazata\r
--->A gumiabroncsgyártás\r
1 tonna gumiabroncs alapanyaghoz szükség van:\r
500 kg kaucsukra, melynek nagy része műkaucsuk, kis része természetes;\r
175 kg koromra;\r
175 kg szilikára;\r
100 kg olajra;\r
20 kg gyantára; 20 kg cinkoxidra;\r
10 kg antioxidánsra;\r
10 kg viaszra;\r
7,5 kg sztearinsavra;\r
7,5 kg kénre;\r
5 kg vulkanizáció gyorsítóra;\r
és esetleg színezékekre.\r
Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft.\r
TAURIL Gumigyártó és Kereskedelmi Kft. magyar","topics":["kaucsuk","gumi","gumiipar","vulkanizálás"],"id":"061138"},{"img":"http://keptar.oszk.hu/061100/061143/muanyagok.jpg","title":"Műanyagok","description":"A MŰANYAGOK\r
Általános jellemzők\r
A műanyagok olyan nagy molekulájú anyagok, amelyeket a természetben megtalálható makromolekulák kémiai átalakításával, vagy kismolekulák összekapcsolásával mesterségesen hoznak létre.\r
Alacsony sűrűségűek \r
Jó elektromos szigetelők\r
Könnyen megmunkálhatók\r
Mechanikai tulajdonságaik sokfélék lehetnek\r
Nem túl időtállók\r
Természetes körülmények között lassan bomlanak le\r
CSOPORTOSÍTÁS\r
Több féle szempont\r
eredet\r
előállítás módja\r
a polimer szerkezete\r
a polimer láncának elemi összetétele\r
A műanyagok története\r
XX. század előtt: az emberiség a természetben megtalálható anyagokat használt\r
Népességrobbanás: nagyobb igény természetes anyagokra\r
1912-ben Fritz Klatte rakta le a PVC gyártásának technikai alapjait \r
De az ipari termelés csak 1938-ban indult meg \r
Dr. Hermann Staudinger 1922-ben rájött, hogy a műanyagok vázát hosszú molekulaláncok képezik, és ő javasolta a „makromolekula” megnevezést.\r
A műanyag eredete\r
Természetes alapú műanyagok\r
A természetben megtalálható makromolekulák kémiai átalakításával állíthatók elő\r
Vulkanizálás során előállított gumi\r
A kaucsukfa nedvéből kioldott kaucsuk több ezer izoprénmolekulát tartalmaz\r
Kénporral való melegítés hatására a láncmolekulákat összekapcsolja, ellenállóbb lesz\r
Napjainkban kőolajból állítják elő\r
Mesterséges alapú műanyag\r
Kőolajból\r
Legismertebb a PVC (polivinil-klorid)\r
Előállítás módja alapján\r
Polimerizáció során egy anyag sok azonos molekulája kapcsolódik polimerré, melléktermék képződése nélkül\r
Pl. polietilén (PE), polipropilén (PP), polisztirol (PS), PVC teflon (PTFE)\r
Polikondenzáció során két vagy több monomer (jellemzően) kisméretű molekula kiválása közben egyesül\r
Pl. bakelit, szilikon, nylon \r
Polimer szerkezete alapján\r
Láncpolimerek óriásmolekulái csak másodrendű kötésekkel kapcsolódnak\r
Hő hatására felbomlanak, a műanyag megolvad (hőre lágyuló)\r
Ált. szerves oldószerek molekulái a polimer szálai közé juthatnak (oldódásra képes)\r
Pl. PE, PP, nylon, poli(etilén-tereftalát) (PET)\r
Térhálós polimerek láncai között elsőrendű kötések vannak\r
Nem hőérzékenyek, magas hőmérsékleten bomlanak\r
Új kötéseket is kialakíthatnak, akkor keményebbek lesznek (hőre keményedő)\r
Nem oldódnak, csak duzzadnak\r
Pl. bakelit\r
Elemi összetétel szerint\r
Szénláncú/Szerves\r
láncú polimerek\r
Legnagyobb mennyiségben\r
Szervetlen láncú polimerek\r
Legismertebb a szilikon\r
Molekuláiban Si-O-Si kötések találhatók\r
Hőnek és vegyszereknek ellenáll --> hőálló kenőolajok, vízlepergető spray-k, orvosi implantátumok \r
Celofán\r
PVC\r
Kaucsuk\r
PE\r
Nylon\r
PP\r
KÖSZÖNJÜK\r
A FIGYELMET magyar","topics":["műanyag","polimer","műanyag-feldolgozó ipar","műanyag-technológia","vulkanizálás"],"id":"061143"}]

#vulkanizálás

A kaucsuk és a gumi

Műanyagok