[{"img":"http://keptar.oszk.hu/121400/121414/horvath_zoltanne_dig_halozat.jpg","title":"A digitális hálózat dinamikus tágulása","description":"A digitális hálózat\r
dinamikus tágulása\r
Minőségi koncentráció a könyvtárak, a tudományok és a használók kölcsönhatásában\r
Horváth Zoltánné\r
Fejlesztés, fenntarthatóság, esély az IFLA trendek és a Lyoni deklaráció tükrében - Konferenciasorozat OSZK-2016.11.22. \r
Trendek - digitális kihívások - áttekintés\r
DIGITÁLIS hálózatok - dinamikus és minőségi fejlődés globális könyvtári és tudományos rendszerek, használók visszahatása web technológia, hálózati törvények, krízisek\r
AZ ADAT, mint intellektuális hálózati objektum \"data of web\", adatsémák, adatstruktúrák\ta szemantikus web és a tudásmenedzsment kodifikált összetevői\r
Könyvtári változás menedzsment - dinamikus szerepfelfogás a könyvtár szerepváltozásai, a fejlődési irányokhoz rendeződő munkaszervezet és kompetencia igény\r
\"ACCESS\"- nyílt hozzáférés, esélyegyenlőség és korlátok új technológiai lehetőségek és a globális negatív hatások\r
Könyvtári intellektuális felkészítés - tanulási formák a humán tényező erősítése, technológiai inspiráció, közösségépítés, online és mobil oktatás, digitális írástudás, támogatott információszerzés\r
\"SMART\" - kreatív modellek és stratégiák, fejlődési irányok\r
Digitális hálózati koncentráció, minőségi változás, domináns könyvtári modell\r
A könyvtár domináns modell a digitális rendszerekben értékelt, szabványos adatokat generál a hálón\r
A bővülő kapcsolati háló minőségi fejlődési lehetőségeket nyújt az információk keletkezésében, kezelésében és szétsugárzásában tartalmában és kiterjedésében a tudományos eredmények folytatásában, értékelésében, meghaladásában, használatában és elérhetőségében\r
A technológiai szemlélet a minőség felé fordul\r
A könyvtárak, a tudományok és a használók együtthatása a hálózaton\r
A háló változása megmutatja a jelenségek dinamizmusának fokát összetétele tükrözi az adott tudomány jellegzetességeit, fejlődését. \r
a hálóban felismerhetővé válnak az előzmények és következmények, a hiányok és a tömörülések, a megszakadás, és az ismertség, aktualitás \r
Tudományos és társadalmi jelenségek plasztikus hálózati megjelenése a virtuális háló kiterjedése és mérete érzékelhető korábban térben elszigetelt személyek, intézmények és források kapcsolódnak előzőleg ismeretlen részletekkel, finomságokkal , amely fejlődést eredményez\r
Gazdasági, életvezetési, megélhetési következmények\r
Aki nincs jelen a digitális térben, hátrányba kerül\r
Nélkülözhetetlen hálózati tudásszerzés (vásárlás, állampolgári jogok gyakorlása)\r
Digitális írástudás nélkül állampolgári kiszolgáltatottság\r
Gyorsaság kritikus tényezővé válik \"just in time\" szolgáltatások, azonnali válasz igénye, türelmetlenség hivatalos és nem hivatalos válaszadók – tömörülések, zavarok\r
Az információmenedzsment és a könyvtár feltérképezi a hálózati jelenségeket, a látható vagy feltárt törvényszerűségeket szétsugározza, bővíti, strukturálja\r
Krízisek és könyvtári stratégiák változó környezetben\r
Adat- és információrobbanás mellett beszerzési krízis az áttekintés egyre nehezebb (megváltozott a szerzőség, a hivatalos kiadóktól a \"self\" publikációkig, megbízhatatlan minőség, e-book használati formák)\r
beszerzési krízis: csökkenő keretek, virtuális források, copyright, torrent\r
A hagyományos könyvtárosság - krízisek és stratégiák\r
Új szereplehetőségek és beilleszkedés, \"third place\", elismerés átalakuló kompetencia igények, magas technológiai függés, intellektuális \"humán\" követelmények, csoportos és egyéni mentorálás használói és web szemlélet uralma, kontroll csoportok, \"selfi\"\r
Használat\tés elérhetőség krízise - nyílt hozzáférés a digitális írástudatlanságtól az azonnali önálló igénybevétel képességéig divergens technológiai környezet, változó médiák, platformok, \"kütyük\" digitális műveltség követelménye a használatban - felkészülési trendek\r
A nagy könyvtárak és könyvtári intézmények kooperatív megoldásai dominencia és kooperációs technológiája - egy szélesebb ívű szolgáltatásrendszer kialakítása (OCLC, LC, Proquest, stb.)\r
A szolgáltatások mérete és komplexitása , eltérő kultúrák és gyakorlatok\r
\"Data of web\" a leírás alapegysége nem a rekord, hanem az adat - újra definiált katalogizálás\r
Data of web - a standardizálható adatok webje, amelyek különböző szabványos formátumokban jelenhetnek meg (pl. FRBR, RDA, RDF, stb.).\r
A linked data és vele kapcsolatban az egyéb szemantikus web technológiák növelik a kereshetőség lehetőségeit\r
Értékelt és elemzett adatvagyon cserélhető, átvehető, kiegészíthető értékké válik - és újraelőállításuk helyett alkalmazásuk, kiegészítésük válik gyakorlattá\r
Nemzetközi együttműködésben létrehozott\r
authority rendszerek\r
értékelt, auditált, kodifikált\r
Lokális alkalmazások - helyi kiegészítésekkel - bővülő adatkörök\r
Könyvtári adatok, mint entitások egységes, strukturált, nyílt, átvehető hálózati adatok (szerző, mű, szervezet, tárgyszó, hely, időpont), többféle adatmetszet létrehozása (VIAF, ISNI, WIKIDATA) - meghatározott és azonos logika szerint bővíthető források \"linkelése\" a nyílt adatokhoz\r
Adatgazdag intézmények a digitális hálókban - szemantikus web fejlődési irány\r
Adatgazdag intézmények könyvtárak, kutatóintézetek, múzeumok, archívumok és levéltárak adatmenedzsment tevékenysége nélkülözhetetlen a digitális hálózatok működésében\r
A szemantikus web és a könyvtári adat- és információmenedzsment a hálózaton megjelenített könyvtári adatok megteremtik az információforrások hálózati (automatikus) kezelésének, egységesítésének, és a világszintű tudáshálók létrehozásának lehetőségét és keretrendszerét - elsősorban az open linked data szabályok és eljárások alapján. (FRBR, RDF, RDA, URI, SKOS, stb.) a szabványos adatsémák gráf szerkezete folyamatosan és új jelentéstartalmakkal (szemantika) bővül az adatelemekhez csatolható információforrások növekedése alapján alkalmasak gépi olvasásra és automatikus értelmezésre az adatkapcsolatokba beépíthetjük a könyvtárhoz vezető automatikus útvonalakat\r
Az un. hálózattudomány fejlődésének könyvtári tendenciái a könyvtári adat- és tudáshálózatok fejlődése jósolható korábbi és más hálók alapján befolyásolják a könyvtári feladataink tervezését és gyakorlatát - mi a fejlődés iránya, melyek lehetnek a lényeges csomópontok, hogyan lehet kontrolálni minták alapján a teljes folyamat átláthatóságát pl. adatrobbanás vagy periférikussá válás, stb.\r
Az adatmenedzsment hálózati megújulása\r
A hálózati adatkoncentráció és az open linked data fejlesztések NEM HOZTÁK a könyvtári katalógusok hanyatlását -\r
jól kereshető, linkelhető, azonosítható, korszerű katalógusokból származtatható validált, átvehető adatok a szemantikai fejlesztésekben kulcstényezők\r
Szabványos workflow az adatfeldolgozásban és hálózati kapcsolatokban\r
Kialakulnak az \"adatspecialista\" névvel illethető \r
munkakörök és munkafolyamatok körvonalai\r
könyvtári koncentrálódás, virtuális nemzetközi kooperáció\r
hivatkozható adatok és adathálózatok\r
hálózati adatfeldolgozás szabványai \r
Megjelentek a \"világkatalógusok\" adatmodelljei és adatlinkjei a web információs forrásaiban (Wikipédia)\r
Hogyan írjuk le adatainkat, hogy jobban megfeleljünk a\r
felhasználók elvárásainak?\r
A felhasználó szemlélet, a web technológia és a könyvtári adatkezelés konvergenciája egységesített platformokon\r
KÖNYVTÁR\r
MARC alapú rekordok beépített tudáskártyával, publikációs gyakoriság ábrával, rekordból indítható funkciókkal, Google kapcsolattal\r
WorldCat VIAF: 24604287, LCCN: n79034525, ISNI:\r
Authority adatok nemzetközi könyvtáraktól (OCLC, LC, BNC, stb.)\r
Beépített tudáskártya \"Knowlrdge card\" összesített szerzői információk\r
Változásmenedzsment, mint könyvtári életforma\r
A hálózati jellegű digitális kultúra környezetében a könyvtári folyamatok újratervezésének, transzformációjának, a könyvtárak újrapozícionálásának és szerepmódosításainak igénye hangsúlyosan jelenik meg az IFLA trendekben\r
Az új generációs és kooperatív könyvtári informatikai eszközök kialakítása során számos tényezővel kell számolnunk:\r
Igénybe vevők módosult szokásai és igényei, generációs eltérések\r
A technológia függés és humán kompetenciák változásai és fejlesztése\r
Rugalmas stratégia a környezetnek megfelelő víziók és missziók hátterével\r
A szervezet aktuális állapota és az elérni kívánt - ideális - állapot főbb jellemzői\r
Cselekvési tervek és erőforrás tervezés\r
Értékelési szempontok, számokkal és minőségi célokkal, időtervvel\r
Projektszemlélet a vertikális és horizontális fejlesztési modelleknél\r
Munkafolyamatokba építhető megújulási eljárások, e-learning módszerek\r
Transzformációt generáló külső, társadalmi hatások\r
KÜLSŐ KÖRNYEZET HATÁSA\tdivergencia, mobilitás, változékonyság, gyorsulás,\r
növekedés, vizualitás, új technológiák, új használói igények, \"CLOUD\", \"OPEN\"\r
NAGY KÖNYVTÁRI INTÉZMÉNYEK és szoftvereik\r
dominancia, kooperációs technológiája - egy szélesebb ívű szolgáltatásrendszer kialakítása (OCLC, LC, Proquest, stb.)\r
A szolgáltatások mérete és komplexitása nehezen követhető a kisebb vállalkozások számára\r
NEMZETI, EGYETEMI ÉS felsőoktatási könyvtárak nemzetközi trendjei\r
Egységesség mellett országok és régiók szerinti eltérő szabályozások és gyakorlatok\r
A KÖZKÖNYVTÁR társadalmi beépülése és szociális szerepvállalásai\r
Iskolán kívüli szervezett és akkreditált képzések\r
Intellektuális képzés, személyes mentorálás, kiscsoportos szocializálás\r
Állampolgári gyakorlat támogatása\r
Technológiai mentorálás\r
Életvezetés információs támogatása, generációs csoportok fejlesztése, coach, stb.\r
SPECIÁLIS SZAKKÖNYVTÁRAK - egyedi követelményei és technológiái, szakterületi tudományos trendek\r
Vállalati, jogi, orvosi, stb. szakmai elvárások, individuális irányítási szisztémák, zárt tartalmak, szakterületi ontológia\r
Könyvtárak újrapozícionálása, szerepmódosítások\r
Mi ért van szükség újrapozícionálásra? \r
A könyvtárakról kialakult társadalmi összkép maradi és szegényes\r
A hálózati források könyvtári eredete és kapcsolata nem kellően\tismert\r
A könyvtár, mint a modern informatikai technológia adaptálója, terjesztője és mentora egyre összetettebb megoldási követelményekkel szembesül, amelyek kikényszerítik a feladatok és szerepek transzformálását\r
Személyes rendelkezésre állás, mint speciális könyvtári szerepadottság\r
Lehetőség a nem formális tanulás támogatására\r
A Lyoni Nyilatkozat az ENSZ előtt: (Donna Scheeder)\r
Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDG) megvalósításában a könyvtáraknak kiemelt szerepe lehet a megnövekedett információs igények kielégítésével (Baráthné Hajdú Ágnes közlése - Webmagazin)\r
Probléma és tudásalapú szolgáltatások iránti igények, tudásmenedzsment\r
A virtuális és szintetizált elektronikus forrásokra épülő, mobilizált szolgáltatású könyvtár\tprobléma- és tudásalapú, használói csoportok részére szelektált és koherens webes szolgáltatást nyújt.\r
A könyvtár mint intellektuális tér, az önálló tanulás\r
és felkészülés inspirálója\r
\"Third place\" a könyvtár mint kitüntetett közösségi hely – közkönyvtári szerepek\r
A tanulá s és a felkészülés az új és növekvő információs technológiák alapján\r
felhasználó-centrikus működési modell, tartós értékközvetítés\r
dinamikus viszony a társadalmi környezethez: esélyegyelőség erősítése leszakadók felzárkóztatása, az élethosszig tartó tanulás elősegítése\r
közösségi kapcsolatteremtés, kulturális beállítottság,\r
Intellektuális felkészüléshez források, rendszerek, szolgáltatások, oktatás és mentorálás\r
Kutatási és oktatási szakirodalmi információs és digitális rendszerek - tudományos könyvtárak\r
a diszciplína által meghatározott felépítés és információs stratégia\r
problémára és nem forrásra alapozott, szelektált, analitikus és szolgáltatási\r
rendszer, részvétel a kutatásban\r
az információs rendszer felépítése visszatükrözi az intézmény és a szakterület tudományos jellegét, szakmai felépítését.\r
Növekvő intellektuális kompetenciák, technológiai inspirálás és mentorálás\r
Library as a platform: egységesített infrastruktúra\r
digitális könyvtári szolgáltatásokhoz\r
Intézményi, területi, nemzeti vagy regionális digitális alkalmazás együttes és kapacitás hálózati együttműködés és kollaboráció céljára.\r
A szoftveralkalmazások, a szociális média, a technológiai infrastruktúra, és a könyvtárosok tapasztalata alapján szolgál a könyvtári tartalmak és szolgáltatások egységes, színvonalas és hatékony biztosítására\r
Az OCLC WorldShare platform egy globális, web architektúrára felépített rendszer, web szintű szolgáltatások biztosítására.\r
Könyvtárak, fejlesztők és partnerek számára közös innovációs felület építésére alkalmas,\r
Nemzetközi kapcsolatok, szindikáció.\r
Fejlesztések és szolgáltatások megoszthatók egy közös technológiai felületen a könyvtári közösségek számára. \r
ISNI (International Standard Name Identifier) nemzetközi szabványos név azonosító szolgáltatási platform ábrája, együttműködők:pl. LC, Nat. Libraries of Finland, Norway, New Zealand and Poland, stb. (IN Oclc in the Digital Market. Eric van der Lubeck)\r
cross-domain bridging-domains\r
Text Rights\r
Music Rights\r
Libraries\r
\"ACCESS\" / elérhetőség és hozzáférés\r
az új technológia kiterjeszti de korlátozhatja is a hozzáférést\r
Minden könyvtári tevékenység a hozzáféréssel és elérhetőséggel válik sikeressé\r
A szabályozás meghatározza de akadályozhatja is a hozzáférést, a copyright törvények nemzetközi és egységes stratégiákat igényelnek (IFLA Free Access to Information and Freedom of Expression (FAIFE)\r
A fejlett és felzárkózó országok polgárainak lehetőségei nem azonosak\r
A nemzeti örökség megőrzése és digitalizálása versenyfutásban\t– einstand az elsőként digitalizálóknál\r
A leszakadók és a digitális írástudatlanság erős társadalmi hatása – gátolja az\r
állampolgári részvételt\r
A domináns szereplők száma növekszik – keresni kell az együttműködés értékalapú lehetőségeit\r
A könyvtár nem alternatívája a digitális kereskedelemnek (Axiell)\r
Ma inkább vásárolnak vagy inkább olvasnak az emberek? Mi az e-book jövője?\r
A nyílt hozzáférés és a könyvtári szerepek változása – IFLA trendek\r
Az online nyílt hozzáférés biztosítása és fejlesztése kiemelt könyvtári szerep\r
Jelentős IFLA trendek és felkészülés\r
az infrastruktúra építésében,\ta szabályok elveknek megfelelő fejlesztésében, a felhasználó barát szolgáltatások fejlesztésében, a hosszú távú elérhetőség biztosításában.\r
A könyvtárak kinyilvánították támogatásukat az IFLA open access petíciójának\r
aláírásával.\r
Az open access az akadémiai és kutató könyvtárakban nagy eredményeket ért el\r
- kialakuló repozitóriumok, nemzeti és nemzetközi együttműködés\r
A könyvtárak a felsőoktatási kommunikációs környezet működtetésében partneri\r
szerepet játszanak a fakultációk és a kutatási egységek vezetőivel\r
a kutatási dokumentumok megőrzésében és szabályos közzétételében\r
Integrálják rendszereiket egységes platformokhoz és nemzetközi standardoknak megfelelő szolgáltatásokhoz. (MTMT országos kooperáció - nemzetközi kapcsolatok)\r
A nemzeti könyvtárak is felvállalták a nemzeti nyílt hozzáférés elvét és a\r
szükséges infrastruktúra biztosítását a kulturális kincsek megőrzésére.\r
Folyamatosan újabb generációs trendek és leszakadó rétegek keletkeznek -könyvtári kiegyenlítés\r
-Az emberi igények összetétele folyamatosan tágul\r
-Az igény kielégítésben növekszik a türelmetlenség\r
-\"Szkennelő\" olvasás az elmélyedő helyett\r
-Növekszik a képi és mozgó információk szerepe\r
-Az értékes és értéktelen keveredik\r
-Az idő tényező minden élethelyzetben megnő\r
-Az emberek naponta 2 órával kevesebbet alszanak, mint 80 évvel ezelőtt\r
-A fiatalok 66 %-a egyszerre szörföl, nézi a TV-t és mobilon játszik, figyelem megosztás és elmélyülés\r
-Az emberek 43 %-a rossz döntéseket hoz hibás adatok miatt\r
Szorító tényezők idő, sebesség, növekvő igények, kommunikációs lehetőségek, a\r
média változása\r
A könyvtár minőséget, értéket és támogatást nyújt, de ehhez\r
A könyvtárak szerepe és jövője a tanulási\r
technológiák innovatív támogatása\r
A könyvtár fejlesztése erősen kötődik az innovatív tanulás támogatásához. a a tanulási technológiák fejlesztéséh ez az új európai irányelvekben \r
Tanulás széles könyvtári összefüggései, az élethosszig tanulás támogatása \r
a hálózati kultúra környezetében megváltozó olvasási és tanulási szokások és\r
módszerek értékelése és felhasználása\r
az új média és mobil eszközök használatának mentorálása\r
a helyes életvezetésre, az állampolgári szerepek gyakorlására, vagy a helyi sajátosságra vonatkozó ismeretek megszerzése\r
A digitális műveltség és írástudás - könyvtártípusok szerint eltérő feladatok\r
A digitális kor információs kultúrájának megfelelő szolgáltatások kiterjednek a web és a digitális környezet megismertetésére, rendszereire, a copyright előírások terjesztésére, és a publikációk használatának szabályaira, valamint a tudásforrások akkreditálási folyamataira\r
Gyakorlat és készségfejlesztés a tudásforrások, és a tudás visszakereső mechanizmusok az információs és digitális tudástartalmak igénybevételéhez\r
Programozott és instrukciós tájékoztatási szolgáltatások a tudásbázisok\t20\r
környezetében (coach, e-learning).\r
On-line tanulás, digitális könyvtári kurzusok, tanulás\r
támogatás\r
Az online tanuláshoz számítógépet internetet és web böngészőt, szoftvereket, videó és audió fájlokat, letölthető tananyagokat, e-learning (programozott) elektronikus szoftvereket tud biztosítani a könyvtár\r
Massive Open Online Course (MOOC)\r
nyílt hozzáférésű online kurzus a weben, amely tradícionális oktatási formák mellett (előadások, olvasmányok, stb.) támogatja az interaktív használói kurzusokat hallgatok, professzorok és egyéb oktatók közreműködésével.\r
Nyílt és szabad hozzáférést biztosít a tartalmakhoz, és támogatja a források újra felhasználását. Vannak vizsgához kötött kurzusok, és jelentkezés alapján lehet csatlakozni, amellyel jelszó is jár a tartalmak használatához\r
2008 körül indult nagy egyetemek - Stanford, Harvard, MIT , stb. kezdeményezésével, mára gazdag, választható képzési tematikával\r
Közösségi média eszközökre épül (blog, fórum, chat, stb.) speciális\r
kommunikációs megoldásokkal, web és portál szolgáltatásokkal\r
Formák: Online fórum, Webcast (előre felvett tananyaggal), Webinar - elő előadás, élő kapcsolattal, kérdezési lehetőséggel\t21\r
MOOC - Massive Open Online Course - Internet,\r
Social Networking, Online Learning\r
http://www.slideshare.net/Paul_Stacey/uct-pedagogyof- moocs\r
http://www.slideshare.net/gsiemens/designing-and- running-a-mooc\r
A MOOC központi web oldala oktatási ajánlatokat, kommunikációs és regisztrációs lehetőséget nyújt. Integrálja a közösségi média lehetőségeit, szakértőt és szabad elérésű online forrásokat biztosít azoknak, akik önmaguk szervezik képzéseiket egy közösségi web helyen saját képzettségének és egyéni adottságainak figyelembe vételével.\r
Tendenciák - súlyos különbségek használatban,\r
lehetőségekben\r
Egyre gyorsabb avulás a tudomány és technika gyors fejlődése miatt\r
Urbanizáció - városi tömörülés, leszakadó nemzedékek és\trégiók, hontalanok\r
Központosítás mellett\tszigetszerű fejlesztések, alacsony kooperáció, újrakezdések\r
Papír helyett pixeleken terjed az információ: pl. újságvásárlások csökkenése\r
A média uralma nő,\ta tradicionális médiát váltják az újak:\twiki,\ttweet, video, mobil\r
Konzumeráció - kontroll csoportok információterjesztése, visszaható igények Csináld magad - részvétel a tartalom és a rendszerek előállításában, web2.0\r
Esélyegyenlőség csökken, leszakadók rétegei\r
Informatikai hozzáférés társadalmi, szociális különbségekkel\r
Internet és mobil, mint platform és munkaeszköz, virtuális és mobil iroda, virtuális gazdaság, távmunka - informatikai hátteret kíván\r
Moble devices - kézi eszközök kreatív használata, iPhone, Android, iPad, Backberry, stb. - eszközfüggő a sebesség, a lehetőség és a kapacitás\r
Open- nyílt hozzáférés intézményi és személyi lehetőségek, fejlődő országok\r
A humán tényező erősödése: digitális bölcsészet\r
A digitális bölcsészet (digital humanities -DH) elméletileg és gyakorlatban is\r
változó tartalmat hordozott fejlődése során.\r
A digitalizálás publikáció is, amelyben növekszik a humán képességek szerepe\r
A szövegek, képek és tartalmak elemzése új minőségi szemléletet kíván\r
DH a\tdigitális média és a tradicionális bölcsészet találkozásának eredménye, amelynek során a digitális média új típusú eszközei és technikái hatnak a hagyományos bölcsészetre, és utóbbi követelmények hatással vannak a digitális médiára is.( Kathleen Fitzpatrick)\r
Nem korlátozható a hagyományos bölcsész feladatokra\r
hatással van minden bölcsész területre és a társadalomtudományokra is (pl. a történelem, antropológia, művészetek, építészet, informatika, archeológia, földrajza, néprajz, film és egyéb média fajták, stb.).\r
Minőségi nézőpont\r
a digitális formában megjelenő kulturális örökséget az egymást radikálisan\r
átható kulturális, technológiai, tudományos és társadalmi jelenségként kezeli\r
Kollaboráció - alapvető és értelemszerű DH jellegzetesség,\r
mert a módszerek és a tudományosság átvehető, újra hasznosítható\r
\"Smart\" cities - libraries - intelligens rendszerek és fenntartható fejlődés\r
A digitális könyvtár és digitális város azonosságai\r
több elemből álló moduláris rendszerek, ERŐS ICT infrastruktúra, big data fejlődés.\r
feltérképezi az adatokat és információkat\r
új minta megoldások, minta szolgáltatások, automatikus módszerek, (azonosítás, kártya, kioszk, e-jegy, stb.)\r
A fejlesztések fő célja\r
a tudásalapú környezet fejlődésének támogatása. megjelenítés és közzététel, általános elérés\r
tájékozódás, tanulás, nyitottság, kényelem, aktív és \"civil\" közösségek, nyitott kulturális terek, fenntartható fejlődés\r
életminőség javítása, állampolgári részvétel, információk interaktivitásának támogatása\r
Állampolgári tájékozottság\r
és fenntartható fejlődés, zöldprogramok\r
Internet of relations / Internet of Things (IoT) -\r
egy új hálózati \"second life\" ?\r
Az Internet of Things (IoT) is kiterjeszti érzékelésünket a beépített szenzorokkal, amelyek kommunikálnak más rendszerekkel, és üzeneteket továbbítanak ember és gép közöt\r
IoT rétegek\r
Végponti eszközök, szenzorok, RFID- címkék, webkamerák, autós fedélzeti egység Gateway : eszközök közötti átjárás\r
Hálózat : Az összegyűjtött adatokat el kell juttatni a tároló és feldolgozó helyre Interfészek : A hálózaton beérkezett adatok értelmezése és egységesítése\r
Tároló rendszerek - gyakran Big Data Feldolgozás : A végponti eszközökből begyűjtött információk szinkron módban Megjelenítés - kommunikációs rendszer, interaktivitás\r
\"SMART\" - gyorsabb, jobb, okosabb digitális technológiai váltások\r
Next generációs analitikai eszközök - szimulációs rendszerek hálózati és mobil eszközökkel eredmények optimalizálására, nagy teljesítményű vizuális eszközök;\r
Big data (nagyadat alkalmazások) könyvtáraknál - terra- és peta-bájtok - új analitikai és minta-alapú stratégiák ugrásszerűen növekvő adatmennyiségek\r
In-memory rendszerek - az alkalmazások futtatása a fizikai\tmemóriában\r
\"Cloud\" - felhőrendszerek további fejlődése - skálázható és rugalmas\r
Szemantikus kereső technológia\t- kép, audió, video keresések, tématérképek;\r
\"Just in time\" - a szükségletek azonnali (digitális) kielégítése)\r
Eszközök kommunikációja - már nem csak a keyboardon adhatunk utasításokat,\r
hanem hangokkal, képernyő érintéssel, mozdulatokkal is;\r
Virtuális tapasztalati ismeretek - termékalapú gazdaságtól a tapasztalat alapú gazdaság irányába, szimulált, virtuális valóság közvetítésével szerzünk új ismereteke\r
\"Second life\" típusú információs anyagok, segédletek, \"gude\"-k\r
A JÖVŐD A KÖNYVTÁRADBAN,\r
a digitális városodban\r
és a fenntartható fejlődésben\r
VAN!\r
Köszönöm a figyelmet!\r
horvath.zoltanne@partner.t-systems.hu magyar","topics":["digitális technika","hálózat","digitális könyvtár","információmenedzsment","adatfeldolgozás","stratégia","változásmenedzsment","társadalmi hatás","szakkönyvtár","fenntartható fejlődés"],"id":"121414"}]

#változásmenedzsment

A digitális hálózat dinamikus tágulása