[{"img":"http://keptar.oszk.hu/061300/061339/madar.jpg","title":"A madár","description":"A MADÁR\r
TÖRZSFEJLŐDÉS\r
A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) egy csoportjának (Theropoda) ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori Archaeopteryx.\r
TESTFELÉPÍTÉS\r
A madár, bár igen változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek. Jellegzetességek elsősorban a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak.\r
CSONTVÁZ\r
A madarak számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán, heterocoelikus módon kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot vagy ágyékkeresztcsontot hozták létre.\r
A futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak. (A futómadarak közül egyedül a tinamualakúaknál található tarajos szegycsont, de ezek is röpképtelenek).\r
A mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust.\r
A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.\r
A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.\r
IZOMZAT\r
A madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg. A tarajról indulva az egyik izom (a m. pectoralis) a felkarcsont alsó felületéhez, a másik (m. cupracoracoideus) a vállízületet megkerülve a felkarcsont felső felületéhez tapad. Vagyis a szárny lecsapását és felemelését végző izmok ugyanott erednek.\r
A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a\r
térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a A madár behajlítja a térdét, a m. pectirius megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva kapaszkodást.\r
KÜLTAKARÓ\r
A madarak testét tollak borítják, amelyeket evezőtollakra, fedőtollakra és pehelytollakra különítünk el.\r
A madarak bőre mirigyekben szegény. Legfontosabb mirigyük a farcsíkmirigy (Glandula uropygii), amelynek zsírban gazdag váladéka vízhatlanná teszi a tollazatát. Egyes madaraknál különösen fejlett, más fajoknál hiányozhat. A tollak még fontos szerepet játszanak a párválasztás során, illetve az álcázásban.\r
FÉSZEKLAKÓ\r
A fészeklakó madarak általában csupaszon (csekély tollazattal), fejletlenül kelnek ki, a szülők még sokáig gondozzák őket. Mivel a fiókák még nem önállóak és nem tudnak repülni, nagyrészt fákon fészkelnek, hogy az utódok védve legyenek a ragadozóktól. Kevés tojást raknak, mert a szülők nem tudnak sok fiókát gondozni.\r
FÉSZEK HAGYÓ\r
A fészekhagyó madarak fiókái képesek követni anyjukat kikelésük után és önállóan táplálkoznak. Általában talajszinten fészkelnek. magyar","topics":["madár","csontrendszer","szegycsont","szárny","toll","vízhatlan","fészek","tojás"],"id":"061339"}]

#vízhatlan

A madár