Magyarország gazdasága a XX. Században

Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)
A Bethlen-féle konszolidáció
A kormányzat az alsóbb néprétegek körében csak földreform útján tehetett szert valamiféle legitimációra
Legfontosabb támogatóinak, a nagybirtokosoknak az érdekeit viszont nem hagyhatta figyelmen kívül.
A földeknek csupán egytizedét osztották fel, azonban ezek egy részét is közcélra vették igénybe.
Nem alakultak ki életképes paraszti birtokok, és nem enyhült a munkanélküliség sem
Az 1920-as évek mezőgazdaságában főleg a gabonatermesztés és a hagyományos módszerek domináltak, exportra kevés lehetőség nyílt.
Modernizációra legfeljebb a nagybirtokosok költhettek. Az ágazat a nemzeti jövedelem kb. 40%-át adta, a lakosság felének nyújtva megélhetést.
A mezőgazdaság kollektivizálása
termelőszövetkezetek létrehozásának legfőbb akadályát a parasztgazdák jelentették az ellenük folyó harc a magángazdaságok megadóztatásával, a kötelező terménybeszolgáltatással és a kuláklisták felállításával folyt begyűjtési rendszer meghatározott mennyiségű termény és állat beadását tette kötelezővé igen alacsony áron
1952-re már nem maradt a parasztnak saját fogyasztásra és vetésre gabonája azokra akik nem teljesítették a beszolgáltatást, súlyos büntetés várt, ami elől a téeszbe lépés jelentett menedéket kulákság felszámolása
a kulák végül az lett, akiket felvettek a listára
emelték az adóikat, elkobozták gépeiket, állataikat
internálótáborokba (Recsk, Hortobágy), börtönökbe zárták őket
Ipar és növekedés a húszas években
A nehézipar helyett az élelmiszer- és textiliparra tevődött át a hangsúly: elsősorban lakossági fogyasztásra, később exportra is termeltek.
Jelentőssé vált a bauxitbányászat és a timföldgyártás.
A villamosenergia-ipar jelentőségét szaporodó távvezetékek és erőművek mutatták
A gépipar a traktorgyártásban, az autók, motorok gyártásában könyvelhetett el sikereket, világhírűvé vált a mozdonygyártás.
Magyarország exportra utalt országgá vált, főleg agrárpiacokat igényelt.
A főbb partnerek Ausztria, Csehország, Németország, majd 1927-től Olaszország voltak.
A gazdasági válság
A kékcédulás választások (1947) a Kommunista Párt győzelmét hozták
Elkezdődött a gazdaság szovjet mintájú átalakítása.
1947 és 1949 között államosították a bankokat, ipari, kereskedelmi vállalkozásokat, gyárakat, üzemeket.
1948-ban megindult a parasztság szövetkezetekbe kényszerítése, kuláküldözések zajlottak
Az első ötéves terv (1950-54) tervszámai irreálisak voltak, túlnyomóan a nehézipart fejlesztették, elavult szovjet technológiával
A beruházásokat nem volt miből fedezni (a Marshall-segély a keleti blokkban nem volt igénybe vehető); csak a mezőgazdaság kárára , illetve a bérek alacsonyan tartásával és a kötelező békekölcsön-jegyzésből tudták finanszírozni őket.
A túlhajszolt iparosításnak és az ésszerűtlen mezőgazdasági kezdeményezések (pl. gumipitypang- és gyapottermesztés) miatt ellátási problémák jelentkeztek
Újra bevezették a jegyrendszert, az életszínvonal 20%-al csökkent.
1928 Agrárválság
gabonaárak zuhannak , a magyar gabona nem versenyképes ? belső piac nem képes felvenni akkora mennyiséget
- 1926 óta folyamatos eladósodás
jegybank feléli arany- és devizatartalékait
1929. október 24. "fekete csütörtök"
Magyar Általános Hitelbank elvesztette alaptőkéje nagy részét
július 13.: háromnapos bankszünnap, augusztus 14-ig korlátozott betétkifizetések
Franciaország, majd a Népszövetség sem ad további kölcsönt
Gömbös Gyula kiadja a Nemzeti Munkatervet 95 pont
hazai tőkének biztonságot, az embereknek munkát ígér
szakszervezetek államosításának kísérlete
1931 nyarán Magyarországon összeomlott a hitelrendszer
1931. július 13-án a kormány háromnapos bankzárlatot hirdetett.
Trianon hatásai:
A trianoni béke következtében Magyarország elvesztett területének több mint kétharmadát és lakosságának több mint 65%-át
Az ország gazdasági élete felborult, hiszen az új határokon kívül maradt a nehézipar működtetéséhez szükséges összes nyersanyagforrás
Az antanthatalmaknak fizetett hadisarc szintén nem tett jót a gazdaságnak, mivel a nemzeti vagyon egy jelentős részét erre kellett fordítani.
A 20-as évek elején hiperinfláció 1924-ben kedvező kölcsön a Népszövetségtől
1927-ben stabil pénzt vezettek be, a pengőt.
A Rákosi-korszak gazdasága
Gazdasági rendszerváltás
A rendszerváltás során a magyar gazdaság piacgazdasággá történő átalakulása volt az egyik legkiemelkedőbb kérdés, ennek az egyik legfontosabb lépcsője pedig a magánosítás, vagyis a privatizáció volt.
Az ipar területén elsősorban az autóipar és az elektrotechnika területe vált kimagaslóvá a kilencvenes évek végére
A mezőgazdaságban a téeszek bezárásával nem történt strukturális átalakítás.
Az újonnan kialakult magángazdaságok nem voltak elég korszerűek a versenyképesség fenntartásához.
a mezőgazdaságban a termőföld és az erdők kárpótlás keretében kerültek tulajdonosaikhoz
önkormányzati tulajdonba kerültek a közművek, oktatási intézmények, helyi közlekedés
néhány infrastrukturális ágazatban az állami tulajdonforma maradt meg (pl. közlekedés MÁV)
az árakat nem központilag írják elő, hanem a kereslet és kínálat szabályozza (a termékek szabad árasak)
nagyüzemek helyett kisebb létszámú cégek kft.-k, jelenleg ők vannak a legválságosabb helyzetben
versenyhelyzet érvényesül (munkaerő képzettsége és alkalmazása, árak, kutatás-fejlesztési háttér stb.
megváltoznak a húzóágazatok: gépiparban szerkezetváltás, tudásipar előretörése, zöldipar fontossága
az állam feladata a piacgazdaság működési feltételeinek biztosítása
a gazdaság a kilencvenes évek második felére stabilizálódott, de kiszolgáltatott maradt a nemzetközi viszonyoknak.
A Nagyatádi-féle földreform és az agrárium a húszas években
A válság megoldása: a gazdaság újjászervezése
Bethlen kénytelen volt lemondani
Utódjának, Károlyi Gyulának (1931-32) az intézkedései azonban hatástalanok maradtak.
A válság megoldását végül 3 tényező segítette elő:
állami beavatkozás olyan ágazatok védelmében ahol dinamikus növekedés volt várható (villamosenergia-termelés, szénhidrogénipar)
a világpiaci árak lassú emelkedése
a németországi változások extenzív hatásai:a német gazdaság nemzetiszocialista fejlesztése rengeteg nyersanyagot és agrárterméket igényelt.
A Gömbös kormány (1932-1936) kereskedelmi szerződéseket kötött Ausztriával, Olaszországgal, Németországgal. A belgazdaság szintjén támogatta a parasztságot adósságainak visszafizetésében, a korporációs rendszer bevezetése azonban a munkásság és a gyárosok ellenállásán elbukott.
a belföldi értékesítést korlátozta a hazai piac szűkös befogadóképessége
a mezőgazdasági termékek árai sokkal alacsonyabb szintre kerültek, mint az iparcikkeké
növekedett a mezőgazdaság számára hátrányos árkülönbözet - szélesre nyílt az agrárolló
csökkent a parasztság pénzbevétele, az adók fizetésére és a gazdaságuk fenntartására hitelt vettek fel, nőtt az eladósodás
az adó- és kölcsönterheket, a bérleti díjakat a megváltozott értékesítési feltételek miatt igen sokan képtelenek voltak tovább fizetni, ezért a parasztok tömegesen vesztették el kis parcelláikat
a kisiparosok és a kereskedők felének a jövedelme a válság éveiben nem haladta meg az adómentes létminimumot
a tisztviselőket és az értelmiséget a fizetések csökkentése mellett a létszámcsökkentés érintette súlyosan
A második világháború tovább rontotta a magyar gazdaság helyzetét
Az ország újra átállt a haditermelésre
Területekeket csatoltak vissza (Észak-Erdély, Felvidék, Bánát), majd újra elcsatolták őket
Német megszállás
A Szovjetunió a háború után fegyveres erőt sorakoztathatott fel Magyarországon Ausztria rendezetlen állapot miatt -> kommunista erők érvényesülés magyar