[{"img":"http://dka.oszk.hu/060900/060981/gazdasag.jpg","title":"Magyarország gazdasága a XX. Században","description":"Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)\r
A Bethlen-féle konszolidáció\r
A kormányzat az alsóbb néprétegek körében csak földreform útján tehetett szert valamiféle legitimációra\r
Legfontosabb támogatóinak, a nagybirtokosoknak az érdekeit viszont nem hagyhatta figyelmen kívül.\r
A földeknek csupán egytizedét osztották fel, azonban ezek egy részét is közcélra vették igénybe. \r
Nem alakultak ki életképes paraszti birtokok, és nem enyhült a munkanélküliség sem\r
Az 1920-as évek mezőgazdaságában főleg a gabonatermesztés és a hagyományos módszerek domináltak, exportra kevés lehetőség nyílt.\r
Modernizációra legfeljebb a nagybirtokosok költhettek. Az ágazat a nemzeti jövedelem kb. 40%-át adta, a lakosság felének nyújtva megélhetést.\r
A mezőgazdaság kollektivizálása\r
termelőszövetkezetek létrehozásának legfőbb akadályát a parasztgazdák jelentették az ellenük folyó harc a magángazdaságok megadóztatásával, a kötelező terménybeszolgáltatással és a kuláklisták felállításával folyt begyűjtési rendszer meghatározott mennyiségű termény és állat beadását tette kötelezővé igen alacsony áron\r
1952-re már nem maradt a parasztnak saját fogyasztásra és vetésre gabonája azokra akik nem teljesítették a beszolgáltatást, súlyos büntetés várt, ami elől a téeszbe lépés jelentett menedéket kulákság felszámolása\r
a kulák végül az lett, akiket felvettek a listára\r
emelték az adóikat, elkobozták gépeiket, állataikat\r
internálótáborokba (Recsk, Hortobágy), börtönökbe zárták őket\r
Ipar és növekedés a húszas években\r
A nehézipar helyett az élelmiszer- és textiliparra tevődött át a hangsúly: elsősorban lakossági fogyasztásra, később exportra is termeltek. \r
Jelentőssé vált a bauxitbányászat és a timföldgyártás.\r
A villamosenergia-ipar jelentőségét szaporodó távvezetékek és erőművek mutatták\r
A gépipar a traktorgyártásban, az autók, motorok gyártásában könyvelhetett el sikereket, világhírűvé vált a mozdonygyártás.\r
Magyarország exportra utalt országgá vált, főleg agrárpiacokat igényelt. \r
A főbb partnerek Ausztria, Csehország, Németország, majd 1927-től Olaszország voltak.\r
A gazdasági válság \r
A kékcédulás választások (1947) a Kommunista Párt győzelmét hozták\r
Elkezdődött a gazdaság szovjet mintájú átalakítása. \r
1947 és 1949 között államosították a bankokat, ipari, kereskedelmi vállalkozásokat, gyárakat, üzemeket.\r
1948-ban megindult a parasztság szövetkezetekbe kényszerítése, kuláküldözések zajlottak\r
Az első ötéves terv (1950-54) tervszámai irreálisak voltak, túlnyomóan a nehézipart fejlesztették, elavult szovjet technológiával\r
A beruházásokat nem volt miből fedezni (a Marshall-segély a keleti blokkban nem volt igénybe vehető); csak a mezőgazdaság kárára , illetve a bérek alacsonyan tartásával és a kötelező békekölcsön-jegyzésből tudták finanszírozni őket. \r
A túlhajszolt iparosításnak és az ésszerűtlen mezőgazdasági kezdeményezések (pl. gumipitypang- és gyapottermesztés) miatt ellátási problémák jelentkeztek\r
Újra bevezették a jegyrendszert, az életszínvonal 20%-al csökkent.\r
1928 Agrárválság\r
gabonaárak zuhannak , a magyar gabona nem versenyképes ? belső piac nem képes felvenni akkora mennyiséget\r
- 1926 óta folyamatos eladósodás\r
jegybank feléli arany- és devizatartalékait\r
1929. október 24. \"fekete csütörtök\"\r
Magyar Általános Hitelbank elvesztette alaptőkéje nagy részét\r
július 13.: háromnapos bankszünnap, augusztus 14-ig korlátozott betétkifizetések\r
Franciaország, majd a Népszövetség sem ad további kölcsönt\r
Gömbös Gyula kiadja a Nemzeti Munkatervet 95 pont\r
hazai tőkének biztonságot, az embereknek munkát ígér\r
szakszervezetek államosításának kísérlete \r
1931 nyarán Magyarországon összeomlott a hitelrendszer\r
1931. július 13-án a kormány háromnapos bankzárlatot hirdetett.\r
Trianon hatásai:\r
A trianoni béke következtében Magyarország elvesztett területének több mint kétharmadát és lakosságának több mint 65%-át\r
Az ország gazdasági élete felborult, hiszen az új határokon kívül maradt a nehézipar működtetéséhez szükséges összes nyersanyagforrás\r
Az antanthatalmaknak fizetett hadisarc szintén nem tett jót a gazdaságnak, mivel a nemzeti vagyon egy jelentős részét erre kellett fordítani.\r
A 20-as évek elején hiperinfláció 1924-ben kedvező kölcsön a Népszövetségtől\r
1927-ben stabil pénzt vezettek be, a pengőt. \r
A Rákosi-korszak gazdasága\r
Gazdasági rendszerváltás \r
A rendszerváltás során a magyar gazdaság piacgazdasággá történő átalakulása volt az egyik legkiemelkedőbb kérdés, ennek az egyik legfontosabb lépcsője pedig a magánosítás, vagyis a privatizáció volt.\r
Az ipar területén elsősorban az autóipar és az elektrotechnika területe vált kimagaslóvá a kilencvenes évek végére\r
A mezőgazdaságban a téeszek bezárásával nem történt strukturális átalakítás.\r
Az újonnan kialakult magángazdaságok nem voltak elég korszerűek a versenyképesség fenntartásához.\r
a mezőgazdaságban a termőföld és az erdők kárpótlás keretében kerültek tulajdonosaikhoz\r
önkormányzati tulajdonba kerültek a közművek, oktatási intézmények, helyi közlekedés\r
néhány infrastrukturális ágazatban az állami tulajdonforma maradt meg (pl. közlekedés MÁV)\r
az árakat nem központilag írják elő, hanem a kereslet és kínálat szabályozza (a termékek szabad árasak)\r
nagyüzemek helyett kisebb létszámú cégek kft.-k, jelenleg ők vannak a legválságosabb helyzetben\r
versenyhelyzet érvényesül (munkaerő képzettsége és alkalmazása, árak, kutatás-fejlesztési háttér stb.\r
megváltoznak a húzóágazatok: gépiparban szerkezetváltás, tudásipar előretörése, zöldipar fontossága\r
az állam feladata a piacgazdaság működési feltételeinek biztosítása\r
a gazdaság a kilencvenes évek második felére stabilizálódott, de kiszolgáltatott maradt a nemzetközi viszonyoknak. \r
A Nagyatádi-féle földreform és az agrárium a húszas években\r
A válság megoldása: a gazdaság újjászervezése\r
Bethlen kénytelen volt lemondani\r
Utódjának, Károlyi Gyulának (1931-32) az intézkedései azonban hatástalanok maradtak.\r
A válság megoldását végül 3 tényező segítette elő:\r
állami beavatkozás olyan ágazatok védelmében ahol dinamikus növekedés volt várható (villamosenergia-termelés, szénhidrogénipar)\r
a világpiaci árak lassú emelkedése\r
a németországi változások extenzív hatásai:a német gazdaság nemzetiszocialista fejlesztése rengeteg nyersanyagot és agrárterméket igényelt.\r
A Gömbös kormány (1932-1936) kereskedelmi szerződéseket kötött Ausztriával, Olaszországgal, Németországgal. A belgazdaság szintjén támogatta a parasztságot adósságainak visszafizetésében, a korporációs rendszer bevezetése azonban a munkásság és a gyárosok ellenállásán elbukott.\r
a belföldi értékesítést korlátozta a hazai piac szűkös befogadóképessége\r
a mezőgazdasági termékek árai sokkal alacsonyabb szintre kerültek, mint az iparcikkeké\r
növekedett a mezőgazdaság számára hátrányos árkülönbözet - szélesre nyílt az agrárolló\r
csökkent a parasztság pénzbevétele, az adók fizetésére és a gazdaságuk fenntartására hitelt vettek fel, nőtt az eladósodás\r
az adó- és kölcsönterheket, a bérleti díjakat a megváltozott értékesítési feltételek miatt igen sokan képtelenek voltak tovább fizetni, ezért a parasztok tömegesen vesztették el kis parcelláikat\r
a kisiparosok és a kereskedők felének a jövedelme a válság éveiben nem haladta meg az adómentes létminimumot\r
a tisztviselőket és az értelmiséget a fizetések csökkentése mellett a létszámcsökkentés érintette súlyosan\r
A második világháború tovább rontotta a magyar gazdaság helyzetét\r
Az ország újra átállt a haditermelésre\r
Területekeket csatoltak vissza (Észak-Erdély, Felvidék, Bánát), majd újra elcsatolták őket\r
Német megszállás\r
A Szovjetunió a háború után fegyveres erőt sorakoztathatott fel Magyarországon Ausztria rendezetlen állapot miatt -> kommunista erők érvényesülés magyar","topics":["rendszerváltás","1990-es évek","politikai rendszer","gazdasági válság","pénzügyi válság","kereslet","kínálat"],"id":"060981"}]

#kereslet

Magyarország gazdasága a XX. Században