A magyar nyelvtörténet korszakai

Ősmagyar kor
Ómagyar kor
Középmagyar kor
Újmagyar kor
Újabb magyar kor
Kr.e. 1000-től Kr.u. 895-ig
a népesség törzsi nyelvjárásokat beszélt
változik a nyelv és a kulturális közeg
nincsenek írott emlékek (De! későbbi dokumentumok, rokon nyelvek története)
896-tól 1526-ig a letelepedő magyarság új szomszédokkal kerül kapcsolatba, új nyelvekkel érintkezik: gyarapodik a szókincs
1526-tól 1772-ig a korszak történelme hatott a nyelv változására is: a három részre szakadt ország élete, a török hódoltság, tizenöt éves háború, a rákóczi-szabadságharc
segítette a fejlődést a reformáció, könyvnyomtatás
első részleges Biblia-fordítások
1772-től 1920-ig
a nyelv fejlődésére nagy hatással volt: a felvilágosodás, a nyelvújítás és a reformkor
sokat gazdagodott és megújult a szókincs
elkezdődtek a nyelvművelő mozgalmak
kialakult a helyesírás normarendszere
(1832 - 1. szabályzat)
1844: a magyar az ország hivatalos nyelvévé válik
elkezdődött a magyar nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány
1920-tól
a magyar nyelvközösség szétszakadásával kezdődik: ezeken a területeken megerősödnek a nyelvváltozatok
a 20. századi modernizálódással, rohamos technikai fejlődéssel azonban csökken a nyelvjárások szerepe, számottevően bővül a kommunikáció, szóban és írásban, személyes és tömeges szinten egyaránt
A magyar nyelvtörténet korszakai
Ősmagyar kor (...-895)
Ómagyar kor (896-1526)
Középmagyar kor (1526-1772)
Újmagyar kor (1772-1920)
Újabb magyar kor (1920-...)
A magyar nyelv története a kezdetektől, tehát a legközelebbi nyelvrokonainktól való elszakadástól a mai napig tart. A nyelvtörténetnek tehát a jelen is része. A magyar nyelv becslések szerint megközelítőleg 3000 éves (idősebb az összes szláv és újlatin nyelvnél).
a mához közeledve egyre rövidebb időtartamúak a nyelvtörténeti korok, egyre kevesebb a változás
Ómagyar Mária-siralom
Halotti beszéd
Köszönöm a figyelmet!
nyelv: alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszavak, a vándorlás során iráni, török, szláv nyelvű népekkel érintkezhetett
változás: vegyes hangrendű szavak megjelenése,igei személyragok, módjelek, birtokos személyjelek, a középfok jele, tárgyrag megjelenése
a mondatok szerkezete bonyolultabbá vált, kialakultak a mellékmondatok főbb típusai
szláv: berkenye, luc, asztal
latin: apostol, legenda
német eredetű szavak: polgár, cégér
a kereszténység felvétele és az államiság a műveltség változását vonja maga után
a magyar nyelvet írni kezdik
erős a szláv és a latin hatás
a kor második fele: a kódexek korának is nevezik
a vallásos emlékek mellett világi jellegű magyar emlékek is megtalálhatóak
nyelvünk ekkor még nyelvjárásokban élt, társalgásban általános tegezést használtak
1590 - Károli Gáspár
terjed a magyar nyelvű írásbeliség, de a latint használták a hivatalokban
elkezdődött a magyar nyelv egységesülése
megjelentek hazai nyelvtanok, szótárak
kialakult a magázó forma
- rengeteg nyelvemlék:
1055 - A tihanyi apátság alapítólevele
1200 - Anonymus: Gesta Hungarorum
1195 - Halotti beszéd és könyörgés
1350 - Ómagyar Mária-siralom
kódexek
A kor jelentős műve: Sajnovics János Demonstratio c. munkája
Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben.
Az okirat nem csak tulajdonneveket, hanem közneveket, szószerkezeteket és egy mondattöredéket is tartalmaz magyarul: »FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA«, vagyis Fehérvárra (ma Székesfehérvár) menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett.
A magyarok viselt dolgait jelenti. Az őshazából (Szcítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel.
Két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros hivatalos egyházi szöveg fordítása, amely egy könyörgés.
Az első prózai formájú, magyar nyelvű szövegemlékünk.
Az első fennmaradt magyar nyelvű vers.
A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik.
Meg nem honosodott nyelvújításkori szavak:
Tudomány
éleny = oxigén, köneny = hidrogén, széneny = szén, légeny = nitrogén, kéneny = kén, jegőc = kristály, szénéleg = széndioxid, körlég = levegő, csucsag = piramis, hignyugtan = hidrosztatika, higmoztan = hidrodinamika, forgony = elektromotor, bemeneny = anód, kimeneny = katód
Kultúra
zönglejtő = hangskála
Helynevek
Istókhalma = Stockholm, Kappanhágó = Koppenhága magyar