[{"img":"https://dka.oszk.hu/061100/061152/szerves_vegyuletek.jpg","title":"Szerves vegyületek","description":"A nukleotidokat egy négy-betűs kóddal jelöljük. Az első betű alsó indexben van és a kérdéses nukleotid ribo- vagy dezoxiribonukleotid jellegét. A második a nukleobázist írja le:\r
A: Adenin\r
G: Guanin\r
C: Citozin\r
T: Timin (DNS)\r
U: Uracil (RNS)\r
A harmadik és negyedik betű a foszfátcsoportra utal.\r
Például a dezoxi-citozin-trifoszfát neve dCTP.\r
biokémia, sejtbiológia\r
nukleinsavak\r
poli-nukleotidok\r
nukleotidok\r
fehérjék,\r
proteinek\r
szénhidrátok\r
zsírszerű anyagok,\r
lipidek\r
Szerves vegyületek\r
foszfolipidek, foszfatidok\r
karotinoidok\r
szteroidok\r
neutrális zsírok\r
állati zsírok\r
növényi olajok\r
Molekuláik egy többértékű alkohol - növényeknél, háromértékű - állatoknál = a glicerin és nagy szénatom számú zsírsavak (pl. palmitinsav, sztearinsav, olajsav) összekapcsolódásával képződnek (vízkilépés, kondenzáció). A glicerinhez 3 zsírsav kapcsolódik észterkötéssel. A zsírsavak hosszú láncai apoláris jellegűek.\r
A neutrális zsírok csak apoláris oldószerekben oldódnak, vízben nem. A zsírok szobahőmérsékleten szilárd, az olajok folyékony halmazállapotúak. Raktározott tápanyagok, az állati szervezetekben a zsírszövet sejtjeiben halmozódnak fel nagyobb mennyiségben.\r
Zsírban oldódó vitaminok: \r
D E K A\r
A lipidek, más szóval zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. \r
Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak (pl. benzin).\r
Molekuláikban a glicerinhez két zsírsav molekula és egy foszforsav kapcsolódik. A foszforsavhoz ezenkívül egy poláris jellegű, nitrogén tartalmú szerves molekularészlet is csatlakozik. A foszfatid molekula zsírsavakat tartalmazó része apoláris, többi része poláris jellegű. Ennek köszönhetően a foszfolipidek kettős oldódásúak, azaz apoláris és poláris oldószerekben egyaránt oldódnak. A sejtek határoló hártyáinak, a biológiai membránoknak (sejthártya, sejtalkotók membránjai) a kialakításában vesznek részt. Az endoplazmatikus retikulumban képződnek. A foszfatidok között a legjelentősebb a lecitin. Az idegsejtekben sok a kefalin is. \r
A biológiai membrán felépítése\r
foszfolipidek kettős rétege -> nem stabil -> elmozdul\r
hidrofil rész (víztűrő) -> poláris\r
foszforsavval észteresítődik\r
hidrofób rész (vízmentes) -> apoláris\r
zsírsavval észteresítődik\r
egymás felé fordulnak\r
A karotinoidok színes vegyületek. Molekuláikban az elektronok fény hatására könnyen gerjesztődnek, magasabb energiaszintű pályára lépnek. Fontosak a fotoszintézisben, mint fényenergiát megkötő színanyagok (a konjugált kettős kötések elmozdulnak), és szerepük van a látásban is (látóbíbor).\r
karotin - nincs oxigén tartalma\r
alfa-karotin\r
béta-karotin -> sárga pigment -> vékonybél / máj -> \r
A vitamin\r
(retinol) -> \r
látóbíbor\r
(retina fényérzékeny anyaga)\r
xantofill - oxigéntartalmú őszi levelek jellegzetes sárga és barna színét adja\r
Szerves vegyületnek alapvetően a széntartalmú vegyületeket tekintik. Léteznek olyan definíciók, amelyek C-C kötést tartalmazó, illetve C-H kötést tartalmazó molekulákat tekintik szervesnek. Mindkét definíció alól számos kivétel akad, így a szén allotrópjai pl. gyémánt, grafit szervetlenek, pedig csak C-C kötést tartalmaznak. A hexaklórbenzol, szén-tetraklorid pedig szerves, noha nem tartalmaz C-H kötést.\r
A végükön található gyűrűben lévő kettős kovalens kötés helyében térnek el:\r
alfa-karotin\r
béta-karotin\r
konjugált kettős kötés\r
Biológiai szempontból fontos szteránvázas vegyületek, mert vannak köztük sejtek anyagcseréjét szabályozó hormonok (pl. ivari hormonok - mellékvese kéregállománya, adrenalin - mellékvese velőállománya, inzulin - hasnyálmirigy Langerhans-szigetek béta-sejt)\r
vitaminok (pl. D-vitamin)\r
összetett zsírok emésztésében fontos epesavak (emulgeáló szer: cseppjeire bont)\r
monoszacharidok\r
Az egyszerű szénhidrátok részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak.\r
trióz - 3 szénatomos\r
glicerin-aldehid\r
pentóz - 5 szénatomos\r
ribóz\r
dezoxiribóz\r
hexóz - 6 szénatomos \r
szőlőcukor (glükóz)\r
gyümölcssukor (fruktóz)\r
diszacharidok\r
Az összetett szénhidrátok kettő vagy több egyszerű cukormolekula összekapcsolódásával keletkeznek víz kilépése közben (kondenzáció).\r
répacukor (szacharóz)\r
1 db béta-fruktóz \r
+ 1 db alfa-glükóz\r
malátacukor (maltóz)\r
2 db alfa-D glükóz\r
tejcukor (laktóz)\r
cellobióz\r
2 db béta-D glükóz\r
poliszacharidok\r
raktározott tápanyagok\r
növényi: \r
keményítő\r
- az alapszöveti sejtekben zárványokat alkot\r
(amilóz jóddal kék színű vegyületet képez -> kimutatás)\r
állati + gomba: \r
glikogén\r
- az állatok máj- és izomsejtjeiben\r
építő, szilárdító anyagok\r
növényi: \r
cellulóz\r
- szálas, rostos szerkezetű, kémiailag nagyon ellenálló vegyület, a növények sejtfalának legfontosabb alkotórésze, az állatok emésztőnedvei nem képesek lebontani, a glükózegységek közötti kötéseket csak egyes cellulózbontó baktériumok hatóanyagai hidrolizálják (pl. kérődzők, hangyák, termeszek bélcsatornájában élnek ilyen baktériumok)\r
állatok + gomba: \r
kitin\r
- nitrogén-tartalmú \r
Az egyszerű szénhidrátok és a diszacharidok vízben jól oldódó, édes ízű vegyületek.\r
Több száz vagy több ezer cukormolekula összekapcsolódásával jönnek létre, vízben nem oldódnak. \r
A fehérjék felépítésében 20-féle aminosav vesz részt. A fehérjéket alkotó aminosavak mindegyikében egy központi szénatomhoz egy hidrogénatom, egy oldallánc, valamint egy amino- és egy karboxilcsoport kapcsolódik. A fehérjék aminosavai ily módon csak az oldallánc szerkezetében különböznek egymástól. Az oldallánc lehet apoláris vagy poláris. A poláris oldalláncban szerepelhetnek semleges, savas és bázikus részletek. Egyes aminosavak oldallánca kénatomot is tartalmaz, a fehérjék tehát C-, H-, O-, N- és S-tartalmú vegyületek.\r
a peptidkötés kialakulása \r
két aminosav között\r
a 20-féle aminosav\r
A fehérjékben az aminosavak peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A molekulákban sok, legalább 50-60, esetenként több száz aminosav kapcsolódik össze egyetlen polipeptidlánccá. A fehérjék tehát makromolekulák. \r
elsődleges szerkezet\r
másodlagos szerkezet\r
A polipeptidláncok szerkezete rendkívül szabályos, a peptidkötések és az oldalláncok távolsága állandó. Az egymás közelébe kerülő peptidkötések között hidrogénkötések jönnek létre, így alakul ki a fehérjék másodlagos szerkezete. A hosszabb oldalláncú aminosavakból felépülő molekularészletek alfa-hélixbe, a rövidebb oldalláncúak pedig béta-lemezbe rendeződnek.\r
harmadlagos szerkezet\r
negyedleges szerkezet\r
Két vagy több polipeptidlánc kapcsolódása hozza létre. Az összekapcsolódó molekularészleteket a fehérje alegységeinek nevezzük. A negyedleges szerkezet csak azokra a fehérjékre jellemző, amelyek több polipeptidláncból állnak.\r
fehérjék szerkezeti felépítése\r
Egy polipeptidlánc sajátságait, térbeli szerkezetét az határozza meg, hogy a felépítésében részt vevő aminosavak milyen sorrendben kapcsolódnak egymáshoz. \r
Az aminosav-egységek oldalláncai között létesülő első- és másodrendű kötések rögzítik. Az apoláris oldalláncok között diszperziós / van der Waals-kötések, a polárisak között dipólus-dipólus kölcsönhatás vagy hidrogénkötés jöhet létre. A savas és a bázikus oldalláncok ionkötéssel, egyes kéntartalmú aminosavak oldalláncai pedig kovalens kötéssel, ún. diszulfid-híddal kapcsolódhatnak egymáshoz.\r
a fehérjék térszerkezete\r
A fehérjék térszerkezetük alapján végső soron két nagy csoportba sorolhatók fibrilláris\r
Szálas, rostos szerkezetűek, vízben nem oldódnak. Jellemzően végig alfa-hélixbe vagy béta-lemezbe rendeződött polipeptidláncok építik fel őket. Szerkezeti anyagok, ilyen például a szaru anyagát adó keratin is, amely a szőrök, tollak, karmok stb. alkotója. A keratin alfa-hélix egységekből áll. \r
globuláris\r
Vízben jól oldódó, gombolyagszerű molekulák. Molekuláikban alfa-hélix, béta-lemez és szabálytalan szakaszok váltakoznak. \r
Molekulaméretüknél fogva kolloid oldatot képeznek. \r
Vizes közegben a molekulák felszínére poláris, belsejébe pedig főképp apoláris oldalláncok kerülnek. Térszerkezetük bizonyos hatásokra, például a hőmérséklet vagy a kémhatás változására könnyen módosul. \r
egyszerű fehérjék\r
proteinek\r
csak aminosavak építik fel, csak aminosavakra hidrolizálhatóak\r
összetett fehérjék\r
proteidek\r
a polipeptidlánchoz más, nem fehérjetermészetű rész is kapcsolódik (pl. a hemoglobinban a vastartalmú molekularészlet)\r
A mioglobin az izmok oxigéntároló fehérjéje. A fehérjelánchoz kapcsolódik egy nem fehérje természetű rész, a piros színű hem. A hem alapját négy pirrolgyűrű összekapcsolódásával kialakuló porfirinváz és vas(II)ion alkotja. A porfirinváz konjugált kettőskötés-rendszerrel rendelkezik, amely könnyen gerjeszthető. A Fe2+ a porfirinváz nitrogénjeihez kapcsolódik, de a vasionon keresztül kötődik hem is a fehérjelánchoz. A koordinatív kötések lehetővé teszik, hogy az oxigénmolekula is a vashoz kötődjön. Így képes a mioglobin oxigént tárolni az izomban. Mivel a molekulát csak egy fehérjelánc építi fel, a mioglobin nem rendelkezik negyedleges szerkezettel.\r
A vörösvértestek fehérjéinek döntő többségét a negyedleges szerkezettel is rendelkező hemoglobin adja. A molekula négy alegységből áll, melyek egyenként hasonlítanak a mioglobinhoz. Minden alegységhez van egy-egy hem, amely az oxigénszállításban részt vesz.\r
A négy egység kapcsolódása adja a molekula negyedleges szerkezetét, mely a működését is befolyásolja.\r
hemoglobin \r
mioglobin\r
enizmek\r
fehérjék összetétele\r
fehérjék funkciója\r
A térszerkezetet biztosító kötések többnyire másodrendűek, tehát gyenge kötőerőt jelentenek. A fehérjék nagyon érzékenyek a környezet változására, a feladatuknak megfelelő módon és mértékben működni csak optimális körülmények között képesek. Érzékenyek a hőváltozásra, a mechanikai hatásokra, a hidrátburok meglétére is, a kémhatás változására -> ez az ionos kötéseket is tönkreteheti. Hatásuk okozhatja a térszerkezet megváltozását, ezzel a működés módosulását, megszűnését, vagyis a denaturációját. A hatások gyakran még a fehérje kolloidállapotát is megszüntetik, a fehérje nemcsak denaturálódik, hanem koagulálódik is. (Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok.)\r
dinukleotidok\r
Enzimek:\r
CoA (koenzim A) \r
ciszteaminból, pantoténsavból és ATP-ből épül fel\r
a biológiai oxidációban acetil-csoportot szállít (2 C2) -> acetil-CoA\r
NAD P+ (a NADP+ a NADPH oxidált alakja) \r
a nukleinsavak és zsírsavak bioszintéziséhez szükséges - fotoszintézisben H-t szállít\r
NAD+ \r
(NADH a NAD+ redukált alakja)\r
a sejtlégzés részét képező glikolízis és citromsav-ciklus kofaktora, H-t szállít\r
mononukleotidok\r
A fehérjék kimutatása\r
A biuret-reakció a fehérjék kimutatására szolgál. Lúgos közegben a rézionok a fehérjékben levő peptidkötésekkel lila színű komplex vegyületet képeznek. A kimutatási reakció minden fehérjére jellemző. A fehérjéhez először nátrium-hidroxid oldatot adunk és alaposan összekeverjük az elegyet. Ezután réz-szulfát oldatot öntünk a fehérjeoldathoz.\r
A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén, oxigén és hidrogéntartalmú szerves vegyületek.\r
Fontos szerepük, hogy energiát szolgáltatnak az állati és emberi szervezetben (cukrok): a bevitt energia 50-70%-a szénhidrátokból származik.\r
Monomerek, illetve a DNS-t, az RNS-t alkotó nukleinsav, nukleotidlánc szerkezeti egységei. \r
A nukleotid áll egy heterociklikus bázisból purin\r
pirimidin\r
pentóz cukorból\r
ribóz (RNS)\r
dezoxiribóz (DNS)\r
foszfát-csoportból\r
mono- di- tri-foszfát\r
nélküle nukleozid\r
A nukleotidok fontos szerepet játszanak még a sejt energiatranszportjában (pl. ATP, NAD+) és az enzim szabályozásában (pl. kinázok).\r
A sejten belüli kémiai energia-átvitel legkisebb \"molekuláris pénzegysége\" anyagcserefolyamatok során. \r
Emberi szervezetben egyszerre csak kb. 250 g van jelen. Jelentős izommunka esetén ez az érték akár fél kilogramm is lehet – percenként!\r
Az energia a foszfátcsoportok közötti kötésekben (makroerg kötés) raktározódik. Egy csoport leszakadásával átlag 30 kJ energia szabadul fel mólonként.\r
RNS\r
A ribonukleinsavakat felépítő nukleotidokban az öt szénatomos cukor a ribóz, amelyhez adenin (A) - kettős kötés - uracil (U), guanin (G) - hármas kötés - citozin (C) nevű szerves bázisok -> bázispárok kapcsolódhatnak. \r
A ribonukleinsavak molekuláiban a nukleotidegységek egyetlen polinukleotid-lánccá kapcsolódnak össze. Az egyik nukleotidegység ribózának \r
3. szénatomján található OH-csoport és a másik nukleotidegység \r
5. szénatomjához kapcsolódó foszforsavmaradék között alakul ki észterkötés. \r
A molekula gerincét alkotó ribóz-foszfát-láncon egymástól egyenlő távolságban sorakoznak a bázisok. Az RNS-molekulák közötti különbséget a nukleotidok kapcsolódási sorrendje, más szóval a bázissorrend jelenti. A szabadon álló bázisok miatt az RNS-molekulák meglehetősen reakcióképesek, kémiai szerkezetük könnyen módosul. \r
Az egyfonalas RNS-molekulákban a polinukleotid-láncon belül kialakulhatnak bázispárok, ha a lánc önmaga mellett visszahajlik. \r
A-2-U & G-3-C\r
DNS\r
A dezoxiribonukleinsav nukleotidjaiban az öt szénatomos cukor a dezoxiribóz. A szerves bázisok közül hiányzik az uracil, helyette egy hasonló méretű bázis, a timin (T) fordul elő. A DNS-molekulák két polinukleotid-láncból állnak, amelyek egymás körül feltekeredve jellegzetes kettőshélix-szerkezetet alkotnak, a szerves bázisok a hélix belsejében rejtőznek -> kevéssé reakcióképes vegyület. \r
A bázispárképzés szabályainak köszönhetően az egyik polinukleotid-lánc bázissorrendje egyértelműen meghatározza a másik lánc bázissorrendjét. A szabályos bázispárképzésből következik, hogy a DNS kettős láncában megegyezik a purin- és a pirimidinbázisok (A+G = C+T), ezen belül pedig az adenin és a timin, illetve a citozin és a guanin száma.\r
Adenozin-trifoszfát\r
3 féle lehet: \r
messenger RNS\r
(mRNS): a genetikai információt szállítja a sejtmagból a riboszómákhoz a fehérjeszintézisben.\r
transzfer RNS \r
(tRNS): az aminosavakat szállítja a riboszómákhoz (fehérjeszint.)\r
riboszomáis RNS\r
(rRNS): maga a \r
riboszóma\r
(a fehérje-szintézist végző sejtszervecske) strukturális alkotórésze. A riboszóma aminosavakat rögzít egymáshoz, megfelelő sorrendben, peptidkötéseken keresztül. Az rRNS-nek szerepe van a kész peptidlánc riboszómán belüli mozgatásában is. Transzkripciója a sejtmagvacskában megy végbe. A sejtben található RNS túlnyomó része rRNS. magyar","topics":["szerves kémia","szerves vegyület","lipid","karotin","szteroid","szénhidrát","fehérje"],"id":"061152"},{"img":"http://keptar.oszk.hu/121400/121479/vitaminok.jpg","title":"Vitaminok","description":"B1-vitamin\r
Vitaminok\r
Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére.\r
Az E-vitamin biológiai hatása nem teljesen ismert még, hiszen hiánytünetei sem igazán jelentkeznek, illetve nem jellemzőek.\r
Mint azt már előbb említettük, főleg a szénhidrátbevitel mennyisége szabja meg a B1-vitamin szükségletét. Időskorban rosszabb a B1-vitamin kihasználása. A rendszeres alkoholfogyasztás nagymértékben növeli a szükségletét. Legjobb B1-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.\r
Oxido-reduktív folyamatokhoz\r
Kollagénfehérjék szintéziséhez\r
Hormonok szintéziséhez\r
Immunrendszer működéséhez\r
Vas- és rézfelszívódáshoz\r
A bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul. A környezeti hatások, a stressz, lázas, esetleg műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emeli a szükségletet. Legjobb C-vitamin forrásaink a zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék.\r
K-vitamin\r
Legújabb kutatások szerint, ha egészségesen élünk, életünket legalább 14 évvel meghosszabbíthatjuk. Az egészséges életmód könnyen betartható, ha oda figyelünk arra, hogy egészségesen táplálkozunk, naponta legalább félórát mozgunk, nem dohányozunk, és mérsékeljük az alkoholt. Azonban az egészséges életmód alapköve az, hogy szembesülünk a gyenge pontjainkkal, míg az egészséges életmód feltétele az, hogy leküzdjük a kisértést!\r
C-vitamin\r
A B2-vitamin vízben oldódó vitamin, riboflavin névvel is illetik. A szervezetben betöltött szerepe sokrétű, főleg az aminosavak (a fehérjék építőelemei) és a zsírsavak lebontásában, ezen kívül a szöveti légzésben, az oxidatív funkciókban és a méregtelenítésben töltenek be fontos szerepet. Az emberi bélflóra is termel B2-vitamint, ezért hiányállapotai is ritka. Bizonyos mértékig a B2-vitamin bevitele is arányos az energiafelvétellel, bár nem annyira kifejezetten, mint a B1-vitaminnál.\r
Fehérje-anyagcsere\r
Szénhidrát-anyagcsere\r
Nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréje\r
Vörösvértestek képzése, hemoglobin-szintézis\r
Szükséges:\r
A véralvadáshoz (II, VII, IX és X. faktor)\r
Alvadási faktorok képzése\r
A B6-vitamin vízben oldódó vitamin, elterjedt neve még a piridoxin is. Három formában létezik. Legfontosabb szerepe a fehérjék átalakulásánál van.\r
A D-vitamin zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. A napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az időskorra erősen csökken. Kétféle D-vitamint különböztetünk meg: a D2 vitamin, amelyet inkább a növények tartalmaznak és a D3 vitamin, ami a napsugárzás hatására keletkezik a bőrben is.\r
Egészséges táplálkozás\r
Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.\r
A B12-vitamin felszívódási vesztesége sajnos elég nagy, hiszen ehhez szükség van az intrinzik faktorra is. Különösen lényeges szempont a B12-vitamin pótlása vegetáriánusoknál, hiszen növényi tápanyagainkban nem található meg, a nagyobb mennyiségű folsav bevitele azonban képes elkendőzni a vészes vérszegénység tüneteit. Legjobb B12-vitamin forrásaink a máj és a hús. Kis mennyiségben van jelen a tejben és a tejtermékekben.\r
Szükséges:\r
A B12-vitamin vízben oldódó vitamin, másik gyakran használt elnevezése a kobalamin. Érdekessége, hogy növényi eredetű élelmiszereinkben nem, csak állati eredetűekben található meg, és hogy a gyomor-bélrendszerből történő felszívódásához egy belső, úgynevezett intrinzik faktorra is szükség van. Így akár megfelelő B12-vitamin felvétele mellett is lehetünk vitaminhiányos állapotban.\r
Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként\r
Öregedési folyamatok gátlásához\r
Egyes feltételezések szerint a nemi működéshez\r
A B1-vitamin vízben oldódó vitamin, sokszor hallhatjuk tiaminként is. Hőérzékeny vitamin. Főleg a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet, sokszor éppen ezért a szénhidrátbevitel függvényében adják meg a szükségletét.\r
A zsírsavak lebontása\r
A szénhidrátok anyagcseréje\r
Szöveti légzés\r
Méregtelenítés\r
Nyálkahártyák épsége\r
Az A-vitamin zsíroldékony vitamin más néven retinolként is emlegetik, de gyakran halljuk hámvédő vitaminként is. Az úgynevezett provitaminokból - a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a karotinoid vegyületek amely sárgarépában, sárgabarackban található.\r
Aminosavak és fehérjék anyagcseréje\r
Aminosavak átalakulásai\r
Esszenciális zsírsavak anyagcseréje\r
Az idegrendszer működése\r
Bőrfelület épsége\r
B6-vitamin\r
A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon. Két fő formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják.Van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek.\r
Szükséges:\r
D-vitamin\r
A táplálékkal bevitt E-vitamin mennyisége nagyban függ a benne lévő zsír mennyiségétől és minőségétől, a növényi eredetű zsiradékokban többet találunk belőle. Ez a mennyiség azonban szükséges is, mert ezek a zsiradékok növelik az E-vitamin szükségletet. Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények.\r
A C-vitamin vízben oldódó vitamin. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett. A C-vitamint a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el.\r
A kalcium és a foszfor felszívódásához\r
A csontképződés folyamatához\r
A kalcium és foszfor beépüléséhez\r
A csontok egészséges fejlődéséhez\r
A csontok gyógyulásához például törés után\r
A csontritkulás megelőzéséhez\r
B12-vitamin\r
Köszönjük a figyelmet! :)\r
Szükséges:\r
A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul. Az egészséges felszívódáshoz természetesen szükséges zsiradék jelenléte, és kutatások szerint az E-vitamin is kedvezően befolyásolja a táplálékkal felvett A-vitamin hasznosulását. Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök tartalmaznak A-vitamint.\r
Időskorban sajnos a B2-vitamin hasznosulása is romlik, ezért itt a megkötés az, hogy nem lehet kevesebb a napi bevitel 1,2 mg-nál. Legjobb B2-vitamin forrásaink a tej és tejtermékek, a zöldség- és főzelékfélék, a húsok, a máj, vese, tojás és a gabonafélék.\r
B2-vitamin\r
Szükséges:\r
B-vitamin\r
E-vitamin\r
Szükséges:\r
A-vitamin\r
Látás folyamataihoz\r
A bőr és egyéb szövetek épségéhez\r
A zavartalan növekedéshez\r
A csontok egészséges fejlődéséhez\r
Immunfolyamatokhoz, védekezés különböző fertőzések ellen.\r
Szénhidrát anyagcseréhez\r
Főbb energiaszolgáltató folyamatokhoz\r
Idegek működéséhez\r
Az idegrendszer energiaellátásához\r
Szívműködéshez\r
A B6 vitamin szükséglete elsősorban a fehérjebeviteltől függ. Érdekessége, hogy szinte száz százalékosan felszívódik a bélrendszerből. Legjobb B6-vitamin forrásaink a máj, a hús, tejtermékek, szárazhüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék.\r
Szükséges:\r
Az ember K-vitamin szükségletét felerészben fedezi a táplálékkal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt K-vitamin. A táplálékkal bevitt K-vitamin 10-70%-a szívódik csak fel. hosszan tartó, bélgyulladással járó betegség, vagy antibiotikus terápia következménye lehet K-vitamin hiány. E hiányállapot velejáró tünete pedig a vérzékenység. Legjobb K-vitamin forrásaink a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj. magyar","topics":["vitamin","egészséges táplálkozás","karotin"],"id":"121479"}]

#karotin

Szerves vegyületek

Vitaminok