[{"img":"https://dka.oszk.hu/061100/061152/szerves_vegyuletek.jpg","title":"Szerves vegyületek","description":"A nukleotidokat egy négy-betűs kóddal jelöljük. Az első betű alsó indexben van és a kérdéses nukleotid ribo- vagy dezoxiribonukleotid jellegét. A második a nukleobázist írja le:\r
A: Adenin\r
G: Guanin\r
C: Citozin\r
T: Timin (DNS)\r
U: Uracil (RNS)\r
A harmadik és negyedik betű a foszfátcsoportra utal.\r
Például a dezoxi-citozin-trifoszfát neve dCTP.\r
biokémia, sejtbiológia\r
nukleinsavak\r
poli-nukleotidok\r
nukleotidok\r
fehérjék,\r
proteinek\r
szénhidrátok\r
zsírszerű anyagok,\r
lipidek\r
Szerves vegyületek\r
foszfolipidek, foszfatidok\r
karotinoidok\r
szteroidok\r
neutrális zsírok\r
állati zsírok\r
növényi olajok\r
Molekuláik egy többértékű alkohol - növényeknél, háromértékű - állatoknál = a glicerin és nagy szénatom számú zsírsavak (pl. palmitinsav, sztearinsav, olajsav) összekapcsolódásával képződnek (vízkilépés, kondenzáció). A glicerinhez 3 zsírsav kapcsolódik észterkötéssel. A zsírsavak hosszú láncai apoláris jellegűek.\r
A neutrális zsírok csak apoláris oldószerekben oldódnak, vízben nem. A zsírok szobahőmérsékleten szilárd, az olajok folyékony halmazállapotúak. Raktározott tápanyagok, az állati szervezetekben a zsírszövet sejtjeiben halmozódnak fel nagyobb mennyiségben.\r
Zsírban oldódó vitaminok: \r
D E K A\r
A lipidek, más szóval zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. \r
Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak (pl. benzin).\r
Molekuláikban a glicerinhez két zsírsav molekula és egy foszforsav kapcsolódik. A foszforsavhoz ezenkívül egy poláris jellegű, nitrogén tartalmú szerves molekularészlet is csatlakozik. A foszfatid molekula zsírsavakat tartalmazó része apoláris, többi része poláris jellegű. Ennek köszönhetően a foszfolipidek kettős oldódásúak, azaz apoláris és poláris oldószerekben egyaránt oldódnak. A sejtek határoló hártyáinak, a biológiai membránoknak (sejthártya, sejtalkotók membránjai) a kialakításában vesznek részt. Az endoplazmatikus retikulumban képződnek. A foszfatidok között a legjelentősebb a lecitin. Az idegsejtekben sok a kefalin is. \r
A biológiai membrán felépítése\r
foszfolipidek kettős rétege -> nem stabil -> elmozdul\r
hidrofil rész (víztűrő) -> poláris\r
foszforsavval észteresítődik\r
hidrofób rész (vízmentes) -> apoláris\r
zsírsavval észteresítődik\r
egymás felé fordulnak\r
A karotinoidok színes vegyületek. Molekuláikban az elektronok fény hatására könnyen gerjesztődnek, magasabb energiaszintű pályára lépnek. Fontosak a fotoszintézisben, mint fényenergiát megkötő színanyagok (a konjugált kettős kötések elmozdulnak), és szerepük van a látásban is (látóbíbor).\r
karotin - nincs oxigén tartalma\r
alfa-karotin\r
béta-karotin -> sárga pigment -> vékonybél / máj -> \r
A vitamin\r
(retinol) -> \r
látóbíbor\r
(retina fényérzékeny anyaga)\r
xantofill - oxigéntartalmú őszi levelek jellegzetes sárga és barna színét adja\r
Szerves vegyületnek alapvetően a széntartalmú vegyületeket tekintik. Léteznek olyan definíciók, amelyek C-C kötést tartalmazó, illetve C-H kötést tartalmazó molekulákat tekintik szervesnek. Mindkét definíció alól számos kivétel akad, így a szén allotrópjai pl. gyémánt, grafit szervetlenek, pedig csak C-C kötést tartalmaznak. A hexaklórbenzol, szén-tetraklorid pedig szerves, noha nem tartalmaz C-H kötést.\r
A végükön található gyűrűben lévő kettős kovalens kötés helyében térnek el:\r
alfa-karotin\r
béta-karotin\r
konjugált kettős kötés\r
Biológiai szempontból fontos szteránvázas vegyületek, mert vannak köztük sejtek anyagcseréjét szabályozó hormonok (pl. ivari hormonok - mellékvese kéregállománya, adrenalin - mellékvese velőállománya, inzulin - hasnyálmirigy Langerhans-szigetek béta-sejt)\r
vitaminok (pl. D-vitamin)\r
összetett zsírok emésztésében fontos epesavak (emulgeáló szer: cseppjeire bont)\r
monoszacharidok\r
Az egyszerű szénhidrátok részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak.\r
trióz - 3 szénatomos\r
glicerin-aldehid\r
pentóz - 5 szénatomos\r
ribóz\r
dezoxiribóz\r
hexóz - 6 szénatomos \r
szőlőcukor (glükóz)\r
gyümölcssukor (fruktóz)\r
diszacharidok\r
Az összetett szénhidrátok kettő vagy több egyszerű cukormolekula összekapcsolódásával keletkeznek víz kilépése közben (kondenzáció).\r
répacukor (szacharóz)\r
1 db béta-fruktóz \r
+ 1 db alfa-glükóz\r
malátacukor (maltóz)\r
2 db alfa-D glükóz\r
tejcukor (laktóz)\r
cellobióz\r
2 db béta-D glükóz\r
poliszacharidok\r
raktározott tápanyagok\r
növényi: \r
keményítő\r
- az alapszöveti sejtekben zárványokat alkot\r
(amilóz jóddal kék színű vegyületet képez -> kimutatás)\r
állati + gomba: \r
glikogén\r
- az állatok máj- és izomsejtjeiben\r
építő, szilárdító anyagok\r
növényi: \r
cellulóz\r
- szálas, rostos szerkezetű, kémiailag nagyon ellenálló vegyület, a növények sejtfalának legfontosabb alkotórésze, az állatok emésztőnedvei nem képesek lebontani, a glükózegységek közötti kötéseket csak egyes cellulózbontó baktériumok hatóanyagai hidrolizálják (pl. kérődzők, hangyák, termeszek bélcsatornájában élnek ilyen baktériumok)\r
állatok + gomba: \r
kitin\r
- nitrogén-tartalmú \r
Az egyszerű szénhidrátok és a diszacharidok vízben jól oldódó, édes ízű vegyületek.\r
Több száz vagy több ezer cukormolekula összekapcsolódásával jönnek létre, vízben nem oldódnak. \r
A fehérjék felépítésében 20-féle aminosav vesz részt. A fehérjéket alkotó aminosavak mindegyikében egy központi szénatomhoz egy hidrogénatom, egy oldallánc, valamint egy amino- és egy karboxilcsoport kapcsolódik. A fehérjék aminosavai ily módon csak az oldallánc szerkezetében különböznek egymástól. Az oldallánc lehet apoláris vagy poláris. A poláris oldalláncban szerepelhetnek semleges, savas és bázikus részletek. Egyes aminosavak oldallánca kénatomot is tartalmaz, a fehérjék tehát C-, H-, O-, N- és S-tartalmú vegyületek.\r
a peptidkötés kialakulása \r
két aminosav között\r
a 20-féle aminosav\r
A fehérjékben az aminosavak peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A molekulákban sok, legalább 50-60, esetenként több száz aminosav kapcsolódik össze egyetlen polipeptidlánccá. A fehérjék tehát makromolekulák. \r
elsődleges szerkezet\r
másodlagos szerkezet\r
A polipeptidláncok szerkezete rendkívül szabályos, a peptidkötések és az oldalláncok távolsága állandó. Az egymás közelébe kerülő peptidkötések között hidrogénkötések jönnek létre, így alakul ki a fehérjék másodlagos szerkezete. A hosszabb oldalláncú aminosavakból felépülő molekularészletek alfa-hélixbe, a rövidebb oldalláncúak pedig béta-lemezbe rendeződnek.\r
harmadlagos szerkezet\r
negyedleges szerkezet\r
Két vagy több polipeptidlánc kapcsolódása hozza létre. Az összekapcsolódó molekularészleteket a fehérje alegységeinek nevezzük. A negyedleges szerkezet csak azokra a fehérjékre jellemző, amelyek több polipeptidláncból állnak.\r
fehérjék szerkezeti felépítése\r
Egy polipeptidlánc sajátságait, térbeli szerkezetét az határozza meg, hogy a felépítésében részt vevő aminosavak milyen sorrendben kapcsolódnak egymáshoz. \r
Az aminosav-egységek oldalláncai között létesülő első- és másodrendű kötések rögzítik. Az apoláris oldalláncok között diszperziós / van der Waals-kötések, a polárisak között dipólus-dipólus kölcsönhatás vagy hidrogénkötés jöhet létre. A savas és a bázikus oldalláncok ionkötéssel, egyes kéntartalmú aminosavak oldalláncai pedig kovalens kötéssel, ún. diszulfid-híddal kapcsolódhatnak egymáshoz.\r
a fehérjék térszerkezete\r
A fehérjék térszerkezetük alapján végső soron két nagy csoportba sorolhatók fibrilláris\r
Szálas, rostos szerkezetűek, vízben nem oldódnak. Jellemzően végig alfa-hélixbe vagy béta-lemezbe rendeződött polipeptidláncok építik fel őket. Szerkezeti anyagok, ilyen például a szaru anyagát adó keratin is, amely a szőrök, tollak, karmok stb. alkotója. A keratin alfa-hélix egységekből áll. \r
globuláris\r
Vízben jól oldódó, gombolyagszerű molekulák. Molekuláikban alfa-hélix, béta-lemez és szabálytalan szakaszok váltakoznak. \r
Molekulaméretüknél fogva kolloid oldatot képeznek. \r
Vizes közegben a molekulák felszínére poláris, belsejébe pedig főképp apoláris oldalláncok kerülnek. Térszerkezetük bizonyos hatásokra, például a hőmérséklet vagy a kémhatás változására könnyen módosul. \r
egyszerű fehérjék\r
proteinek\r
csak aminosavak építik fel, csak aminosavakra hidrolizálhatóak\r
összetett fehérjék\r
proteidek\r
a polipeptidlánchoz más, nem fehérjetermészetű rész is kapcsolódik (pl. a hemoglobinban a vastartalmú molekularészlet)\r
A mioglobin az izmok oxigéntároló fehérjéje. A fehérjelánchoz kapcsolódik egy nem fehérje természetű rész, a piros színű hem. A hem alapját négy pirrolgyűrű összekapcsolódásával kialakuló porfirinváz és vas(II)ion alkotja. A porfirinváz konjugált kettőskötés-rendszerrel rendelkezik, amely könnyen gerjeszthető. A Fe2+ a porfirinváz nitrogénjeihez kapcsolódik, de a vasionon keresztül kötődik hem is a fehérjelánchoz. A koordinatív kötések lehetővé teszik, hogy az oxigénmolekula is a vashoz kötődjön. Így képes a mioglobin oxigént tárolni az izomban. Mivel a molekulát csak egy fehérjelánc építi fel, a mioglobin nem rendelkezik negyedleges szerkezettel.\r
A vörösvértestek fehérjéinek döntő többségét a negyedleges szerkezettel is rendelkező hemoglobin adja. A molekula négy alegységből áll, melyek egyenként hasonlítanak a mioglobinhoz. Minden alegységhez van egy-egy hem, amely az oxigénszállításban részt vesz.\r
A négy egység kapcsolódása adja a molekula negyedleges szerkezetét, mely a működését is befolyásolja.\r
hemoglobin \r
mioglobin\r
enizmek\r
fehérjék összetétele\r
fehérjék funkciója\r
A térszerkezetet biztosító kötések többnyire másodrendűek, tehát gyenge kötőerőt jelentenek. A fehérjék nagyon érzékenyek a környezet változására, a feladatuknak megfelelő módon és mértékben működni csak optimális körülmények között képesek. Érzékenyek a hőváltozásra, a mechanikai hatásokra, a hidrátburok meglétére is, a kémhatás változására -> ez az ionos kötéseket is tönkreteheti. Hatásuk okozhatja a térszerkezet megváltozását, ezzel a működés módosulását, megszűnését, vagyis a denaturációját. A hatások gyakran még a fehérje kolloidállapotát is megszüntetik, a fehérje nemcsak denaturálódik, hanem koagulálódik is. (Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok.)\r
dinukleotidok\r
Enzimek:\r
CoA (koenzim A) \r
ciszteaminból, pantoténsavból és ATP-ből épül fel\r
a biológiai oxidációban acetil-csoportot szállít (2 C2) -> acetil-CoA\r
NAD P+ (a NADP+ a NADPH oxidált alakja) \r
a nukleinsavak és zsírsavak bioszintéziséhez szükséges - fotoszintézisben H-t szállít\r
NAD+ \r
(NADH a NAD+ redukált alakja)\r
a sejtlégzés részét képező glikolízis és citromsav-ciklus kofaktora, H-t szállít\r
mononukleotidok\r
A fehérjék kimutatása\r
A biuret-reakció a fehérjék kimutatására szolgál. Lúgos közegben a rézionok a fehérjékben levő peptidkötésekkel lila színű komplex vegyületet képeznek. A kimutatási reakció minden fehérjére jellemző. A fehérjéhez először nátrium-hidroxid oldatot adunk és alaposan összekeverjük az elegyet. Ezután réz-szulfát oldatot öntünk a fehérjeoldathoz.\r
A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén, oxigén és hidrogéntartalmú szerves vegyületek.\r
Fontos szerepük, hogy energiát szolgáltatnak az állati és emberi szervezetben (cukrok): a bevitt energia 50-70%-a szénhidrátokból származik.\r
Monomerek, illetve a DNS-t, az RNS-t alkotó nukleinsav, nukleotidlánc szerkezeti egységei. \r
A nukleotid áll egy heterociklikus bázisból purin\r
pirimidin\r
pentóz cukorból\r
ribóz (RNS)\r
dezoxiribóz (DNS)\r
foszfát-csoportból\r
mono- di- tri-foszfát\r
nélküle nukleozid\r
A nukleotidok fontos szerepet játszanak még a sejt energiatranszportjában (pl. ATP, NAD+) és az enzim szabályozásában (pl. kinázok).\r
A sejten belüli kémiai energia-átvitel legkisebb \"molekuláris pénzegysége\" anyagcserefolyamatok során. \r
Emberi szervezetben egyszerre csak kb. 250 g van jelen. Jelentős izommunka esetén ez az érték akár fél kilogramm is lehet – percenként!\r
Az energia a foszfátcsoportok közötti kötésekben (makroerg kötés) raktározódik. Egy csoport leszakadásával átlag 30 kJ energia szabadul fel mólonként.\r
RNS\r
A ribonukleinsavakat felépítő nukleotidokban az öt szénatomos cukor a ribóz, amelyhez adenin (A) - kettős kötés - uracil (U), guanin (G) - hármas kötés - citozin (C) nevű szerves bázisok -> bázispárok kapcsolódhatnak. \r
A ribonukleinsavak molekuláiban a nukleotidegységek egyetlen polinukleotid-lánccá kapcsolódnak össze. Az egyik nukleotidegység ribózának \r
3. szénatomján található OH-csoport és a másik nukleotidegység \r
5. szénatomjához kapcsolódó foszforsavmaradék között alakul ki észterkötés. \r
A molekula gerincét alkotó ribóz-foszfát-láncon egymástól egyenlő távolságban sorakoznak a bázisok. Az RNS-molekulák közötti különbséget a nukleotidok kapcsolódási sorrendje, más szóval a bázissorrend jelenti. A szabadon álló bázisok miatt az RNS-molekulák meglehetősen reakcióképesek, kémiai szerkezetük könnyen módosul. \r
Az egyfonalas RNS-molekulákban a polinukleotid-láncon belül kialakulhatnak bázispárok, ha a lánc önmaga mellett visszahajlik. \r
A-2-U & G-3-C\r
DNS\r
A dezoxiribonukleinsav nukleotidjaiban az öt szénatomos cukor a dezoxiribóz. A szerves bázisok közül hiányzik az uracil, helyette egy hasonló méretű bázis, a timin (T) fordul elő. A DNS-molekulák két polinukleotid-láncból állnak, amelyek egymás körül feltekeredve jellegzetes kettőshélix-szerkezetet alkotnak, a szerves bázisok a hélix belsejében rejtőznek -> kevéssé reakcióképes vegyület. \r
A bázispárképzés szabályainak köszönhetően az egyik polinukleotid-lánc bázissorrendje egyértelműen meghatározza a másik lánc bázissorrendjét. A szabályos bázispárképzésből következik, hogy a DNS kettős láncában megegyezik a purin- és a pirimidinbázisok (A+G = C+T), ezen belül pedig az adenin és a timin, illetve a citozin és a guanin száma.\r
Adenozin-trifoszfát\r
3 féle lehet: \r
messenger RNS\r
(mRNS): a genetikai információt szállítja a sejtmagból a riboszómákhoz a fehérjeszintézisben.\r
transzfer RNS \r
(tRNS): az aminosavakat szállítja a riboszómákhoz (fehérjeszint.)\r
riboszomáis RNS\r
(rRNS): maga a \r
riboszóma\r
(a fehérje-szintézist végző sejtszervecske) strukturális alkotórésze. A riboszóma aminosavakat rögzít egymáshoz, megfelelő sorrendben, peptidkötéseken keresztül. Az rRNS-nek szerepe van a kész peptidlánc riboszómán belüli mozgatásában is. Transzkripciója a sejtmagvacskában megy végbe. A sejtben található RNS túlnyomó része rRNS. magyar","topics":["szerves kémia","szerves vegyület","lipid","karotin","szteroid","szénhidrát","fehérje"],"id":"061152"}]

#szteroid

Szerves vegyületek