[{"img":"https://dka.oszk.hu/061200/061229/m_zsigmond_arvacska.jpg","title":"Móricz Zsigmond - Árvácska","description":"Móricz Zsigmond utolsó jelentős regénye az úgynevezett Csibe-novellák nyomán írt Árvácska, amely 1941-ben íródott.\r
Keletkezés\r
Rövid története\r
Szerkezete\r
A regény szerkezetére a gyorsuló tempó jellemző: egyre kevesebb átvezetést látunk a különböző örökbefogadó családok között.\r
Műfaja\r
Az Árvácska műfaja kisregény, azonban néhány más műfaj hatása is erősen érezhető a műben \r
Móricz Zsigmond-Árvácska (1879-1842)\r
Keletkezésében egy erős személyes élmény volt jelen.\r
A Szabadság-hídon találkozott egy öngyilkosságot elkövetni készülő lánnyal, akit később befogadott, és saját lányaként szeretett.\r
Ez a lány (Littkei Erzsébet= Csibe) szolgált modellként a Csibe-novellák és az Árvácska elkészítésében.\r
Ballada: szaggatottság jellemző rá, és az időkezelése is jellegzetes: elmosódik az idő, ezáltal érzékelteti az író, hogy Csöre szenvedése időtlenné válik. A tragikum is meghatározó része a novellának: Csöre halála.\r
Rémtörténet: A kislány folyamatos lelki kínzása csak egy az őt érő rémségek közül. Fizikailag is bántalmazzák.\r
Zsoltárok: A mű nem fejezetekből, hanem 7 darab zsoltárból áll. A zsoltárok az Ószövetségre utalnak vissza, Az Árvácska nevet viselő kislány nevelőszülőkhöz kerül. Először Dudásékhoz (szegény paraszti család), majd\r
Szennyesékhez (módos paraszti család) ezután pedig egy jómódú családhoz, Verőékhez kerül.\r
Mind a három helyen megalázzák, kihasználják, fizikai és lelki fájdalmakat okoznak neki. Egyetlen öröme, ha valaki véletlen szépen vagy normálisan szól hozzá.\r
Egyedül Dudáséknál érezte a körülményekhez képest \"jól\" magát, viszont parazsat raknak a kezébe a dinnyelopás miatt és többször is megerőszakolják.\r
A második helyen, ahol 2 évet töltött el legyet etetnek vele.\r
A hetedig zsoltárban, Verőéknél már fizikai fájdalmai szinte jelentéktelenek, viszont lelke sérülékeny.\r
Karácsonykor egy égve hagyott gyertya miatt leég a család ház, a kis Csörével együtt mindenki meghal.\r
1.-4. zsoltár: Dudáséknál (pusztán)\r
5.-6. Szennyeséknél (falu)\r
7. Verőéknél (molnár)\r
A kapocs az egyes családok között: \r
szenvedés motívuma, Árvácska halad az apokaliptikus halál (tűzvész) felé.\r
Motívumok ruhátlanság: megaláztatás, szegénység, kiközösítés, kiszolgáltatottság szimbóluma.\r
tej: Nem szereti a tejet, egyetlen alkalommal issza meg mikor édesanyja vigasztalja miután \"karóba húzták\", ez az anyátlanságot jelképezi.\r
beszélő nevek: Csöre is csak egy kitalált név, nincs neve, ezért nem tartozik sehová.\r
Szennyes: egy szennyes múltat jelképez.\r
Dudásné: Megtanítja kesztyűbe dudálni.\r
halál: Dudás öngyilkossága az élhetetlen életet jelképezi.\r
tűzvész: Tisztítótűz (várakozás a megtisztulásra.\r
romlott nyelv: A felnőttek káromkodása egy barbárságot szimbolizál. A kislány pösze beszéde miatt nem tud kommunikálni, dalolászni kezd ami a szabadságot jelképezi, viszont egyre kevesebbet fog énekelni.\r
Elbeszélésmódja sok ismétlődés, nem lineáris hanem repetitív szerkezet: \r
kilátástalanság, ebbe a világba már nem jöhet be változás\r
Az író mondja ki E/3- ben a szereplő gondolatait \r
Célja: betekintést nyerjünk a főhős belső világába, miközben a külső nézőpontunk is megmarad.\r
Nincs írói ítélkezés: tárgyilagos szemtelenség felerősíti Árvácska belső szenvedését\r
Befejezés\r
Móricz Zsigmond utolsó regénye, amelynek számos olvasata létezik (pszichoanalitikus, metonímikus, bibliai... stb.). Az irodalmi hagyomány a klasszikus modernség és utómodernség első epikus szintézisének (egységbe foglalásának) tekint. magyar","topics":["Móricz Zsigmond (1879-1942)","vers","műelemzés","kisregény"],"id":"061229"}]

#kisregény

Móricz Zsigmond - Árvácska