[{"img":"https://dkaplayground.ad.oszk.hu/130100/130133/lencses_akos_nyilt_tudomany.jpg","title":"A nyílt tudomány pénzügyi vonatkozásai","description":"A nyílt tudomány pénzügyi vonatkozásai A nyílt tudomány pénzügyi vonatkozásai\r
Dr. Lencsés Ákos\r
data steward\r
Nyílt tudományos irányelvek 2021 második félévében\r
NKFI Hivatal nyílt tudományos állásfoglalás - 2021. október\r
UNESCO nyílt tudományos irányelvek - 2021. november\r
Európai Bizottság jelentése a kutatásértékelés megújításáról - 2021. november\r
G6 nyílt tudományos állásfoglalás - 2021. december\r
Franciaország: a kutatási adatok kezelése jogi kötelezettség - 2021. december\r
Eurobarometer 2021\r
Forrás: European citizens' knowledge and attitudes towards science and technology (2021)\r
Open Access\r
Pénzügyi szempontból a leginkább ismert, legtöbbet kutatott területe a nyílt tudománynak.\r
A cikkhez kötődő kutatási tevékenység összhangban van a hagyományos kutatási paradigmával\r
A kutatók tevékenységében közvetlen megjelennek a pénzügyi feladatok (APC)\r
Könnyen meghatározható és\r
ellenőrizhető a követelményrendszer\r
Az egyértelműség miatt hangsúlyosan jelenik meg a pályázati és finanszírozási rendszerben\r
Kép forrása: https://oa2020.org/wp-content/uploads/OA2020_Conceptual_Framework.pdf\r
Kutatási adatok kezelése\r
A kutatók számára gyakran nem\r
egyénileg jelentkeznek a kiadások. Az adatkezeléssel járó költségek általában intézményi vagy konzorciumi szinten\r
érvényesülnek. A költségek jelentős részét teszi ki a\r
munkaerő-ráfordítás, a hozzáértő szakemberek biztosítása\r
Több pályázati kötelezettség megjelenik, ezek ellenőrzése\r
azonban gyakran nem egyértelmű\r
Adatkezelési terv\r
FAIR-alapelvek\r
Egyes nemzetközi pályázatoknál már kötelező forrást elkülöníteni az adatkezelésre, beleértve a\r
személyi kiadásokat is\r
Kutatásértékelési reformok\r
Pénzügyi szempontból várhatóan a legnagyobb hatású része a nyílt tudománynak\r
Az eddigi, publikációkra és hivatkozásokra építő rendszer könnyen számszerűsíthető,\r
ellenőrizhető, nyomon\r
követhető\r
A nyílt tudományos\r
szempontok megfogalmazása a kutatásértékelésben nehezen uniformizálható, nehezen\r
ellenőrizhető\r
Kép forrása: https://www.uu.nl/en/research/open-science/tracks/recognition-and-rewards\r
Központosítás vs. együttműködés\r
A nyílt tudományos rendszernek fontos eleme az együttműködés, ami sok esetben megkönnyíti a finanszírozási kérdések kezelését\r
Kutatásiadat-repozitóriumok központi finanszírozása (Zenodo, Figshare, ELKH)\r
Konzorciumi open access szerződések (EISZ, SCOAP3)\r
Digitális kutatási infrastruktúra (EOSC)\r
Preprint szerverek üzemeltetése,\r
repozitóriumi közös keresők (Unpaywall, CORE, BASE)\r
Példák a kutatási tevékenység pénzügyi vonatkozásainak becslésére 1.\r
A brit JISC 2021 elején vizsgálta 6 egyedi azonosító megtérülési\r
mutatóit: DOI, ORCID, ROR, RAiD,\r
Crossref Grants\r
Ötéves időtávban 5,76 millió GBP (kb. 2,7 milliárd forint) értékű munkaerő- megtakarítás várható csak a DOI és az ORCID rendszerszintű használatától.\r
A lényegi megtakarítás nem innen származik, hanem a megfelelő metaadatok használatának köszönhető hatékonyabb K+F döntéshozatali mechanizmusokból. Ennek gazdasági értékét éves szinten 420 millió GBP-re (kb. 195 milliárd forintra) becsülik.\r
Az állandó azonosítók használatát rendszerszintű fejlesztésnek és befektetésnek fogják fel.\r
Josh Brown, Phill Jones, Alice Meadows, Fiona Murphy, Paul Clayton. (2021). UK PID Consortium: Cost-\r
Benefit Analysis. https://doi.org/10.5281/zenodo.4772627\r
Példák a kutatási tevékenység pénzügyi vonatkozásainak becslésére 1.\r
A brit JISC 2021 elején vizsgálta 6 egyedi azonosító megtérülési\r
mutatóit: DOI, ORCID, ROR, RAiD,\r
Crossref Grants\r
Ötéves időtávban 5,76 millió GBP (kb. 2,7 milliárd forint) értékű munkaerő- megtakarítás várható csak a DOI és az ORCID rendszerszintű használatától.\r
A lényegi megtakarítás nem innen származik, hanem a megfelelő metaadatok használatának köszönhető hatékonyabb K+F döntéshozatali mechanizmusokból. Ennek gazdasági értékét éves szinten 420 millió GBP-re (kb. 195 milliárd forintra) becsülik.\r
Az állandó azonosítók használatát rendszerszintű fejlesztésnek és befektetésnek fogják fel.\r
Josh Brown, Phill Jones, Alice Meadows, Fiona Murphy, Paul Clayton. (2021). UK PID Consortium: Cost-\r
Benefit Analysis. https://doi.org/10.5281/zenodo.4772627\r
Példák a kutatási tevékenység pénzügyi vonatkozásainak becslésére 2.\r
Aczél Balázs (ELTE) és munkatársai az ingyenesen végzett\r
lektorálási tevékenység értékét becsülték (a háztartási\r
munka statisztikai becslésének mintájára). Évente\r
globálisan 100-130 millió munkaóráról van szó, ami csak az amerikai, brit és kínai kutatók esetén 2,5 milliárd USD (közel 900 milliárd forint) összeget jelent. https://doi.org/10.1186/s41073-021-00118-2\r
A Nature 2021-ben lehetőséget biztosított, hogy a cikkek bírálói nyílt módon végezzék a lektorálási folyamatot. Az első év tapasztalatai szerint a kutatók jelentős része\r
támogatja a lektorálás nyitottabbá válását, ami segíthet ezt az elemet beépíteni a kutatásértékelési rendszerekbe: https://doi.org/10.1038/d41586-022-00493-w\r
Kép forrása: https://doi.org/10.1038/d41586-022-00493-w\r
Példák a kutatási tevékenység pénzügyi vonatkozásainak becslésére 3.\r
A Max Planck Digital Library\r
munkatársai interaktív\r
segédletet készítettek a\r
transzformatív open access szerződések pénzügyi\r
előrejelzésére\r
A segédlet intézményi és kiadói szinten, több forgatókönyv alapján szolgáltat adatokat az intézményi és országos döntéshozók számára\r
Ralf Schimmer, Ádám Dér, Colleen Campbell (2021). The DEAL Cost Modeling Tool: A practical contribution for evaluating the impact and costs of transformative\r
open access publishing agreements. https://doi.org/10.17617/2.3331716\r
Nyílt tudomány vs. pénzügyi források\r
Köszönöm a figyelmet!\r
www.kifu.gov.hu\r
Dr. Lencsés Ákos\r
data steward lencses.akos@kifu.gov.hu\r
2022. április 22. magyar","topics":["tudomány","pénzügy","kutatás","kutat","adat","nyílt hozzáférés","adatkezelés","nemzetközi együttműködés"],"id":"130133"}]

#kutat

A nyílt tudomány pénzügyi vonatkozásai